4p
Az USA és Franciaország után a most következő német választásokba is megpróbálnak majd lopott információk, álhírek segítségével belepiszkálni az oroszok? Négy okot is találtak arra, hogy ez ne így legyen. Viszont a titkosszolgálatoknál látnak egy egészen másfajta veszélyt. Lehet, hogy a teljes választás tisztaságát akarják majd megkérdőjelezni, a társadalmat megosztani.

Két évvel ezelőtt orosz hackerek betörtek a Bundestag (parlament) szervereire. Vajon most fogják az ellopott adatokat felhasználni a szeptember 24-én esedékes német választások előtt? – tette fel a kérdést a Der Spiegel Online. A hatóságok ebben kételkednek, de egészen másfajta veszélyt viszont látnak.

Németország az ilyesfajta támadások ellen kiválóan fel van szerelve – idéznek egy Foreign Policy című folyóiratot. A politika és a polgárok egyaránt fel vannak készítve egy ilyesfajta beavatkozás lehetőségére, a német média rendszere pedig védőpajzsot jelent a dezinformációs próbálkozásokkal szemben.

Stein asszony nyomában

A német titkosszolgálat (Verfassungsschutz) főnöke, Hans-Georg Maaßen a "Welt am Sonntag" című lapnak adott interjújában azt mondta, valószínűleg a Kreml jelenlegi politikai elképzeléseibe nem illene egy ilyen kampány. Bár hónapokig figyelmeztettek ennek lehetőségére, most lassan inkább lefújják a riadót.

Ám van másik veszély. Maaßen attól tart, hogy a választások tisztaságát fogják olyasféle próbálkozással megkérdőjelezni, mint az USA-ban egy zöld párti képviselőnő, Jill Stein. Ő milliókat gyűjtött össze a szavazatok újraszámoltatására, egy rendezvényen pedig Putyin oldalán mutatkozott.

A választás után is jó lesz

A német választási mechanizmus, annak informatikai háttere fejlettebb, mint az amerikai, ahol sok helyen még mindig papíron húzogatják be az ikszeket. Mégis tartanak attól, hogy választásokon használt számítógépes rendszert próbálják majd meghekkelni szeptember végén. Egy másik veszély, hogy majd a választások után kezdenek olyan álhírterjesztő kampányba, ami a választók az eredményekbe vetett bizalmát aláássa.

Hillary és Macron nyomában

Az említett 2015-ös adatlopásnál 16 gigabájt adatot szereztek meg, köztük Angela Merkel választási irodájából is. (Ez az adattömeg egy 10-20 ezer kötetes könyvtár szöveges anyagát is tudná tárolni – a szerk.) Eddig azt feltételezték, hogy az adatokat ugyanúgy a jelölt lejáratására fogják felhasználni a következő választásoknál, mint a Hillary Clintontól és Emmanuel Macrontól ellopott adatok esetében. Ráadásul mindhárom betörést ugyanaz a hackercsoport követte el, amelyet egyébként az orosz GRU katonai titkosszolgálathoz kötnek. (Később további támadások is történtek a CDU és az SPD pártok helyi szervezeteinél, politikai alapítványoknál.)

Nem szoros az eremény

Abban általában egyetértenek a hatóságok, hogy Angela Merkel kancellár kiemelt célpont, mert „ő Putyin még megmaradt geopolitikai ellenfeleinek egyike”, és az Oroszország elleni szankciók hajtóereje. De a német társadalom megosztása is cél lehet, valamint oroszbarátabb erők segítése, mint a szélsőjobboldali AfD, a szélsőbal felé található Linke vagy a szociáldemokrata SPD egyes részei. Így a szövetségi informatikai biztonságért felelős hivatal, a BSI semmit sem zár ki.

A Spiegel Online szerint négy oka van annak, amiért kevéssé valószínű, hogy az USA-hoz vagy Franciaországhoz hasonló beavatkozásra készüljenek az oroszok. Az egyik, hogy a német választások nem szorosak, nem úgy, mint az USA-ban vagy a franciáknál. Merkel előnye nagyon nagy, semmi sem utal a bukására. (Újabb adatok szerint pártja, a CDU/CSU 37-38 százalékon áll, koalíciós partnere, az SPD 22-23 százalékon. A többi, parlamentre esélyes párt egyenként legfeljebb 8-11 százalékra számíthat.)

Túlságosan felkészültek az európaiak

A második, hogy a francia akció rosszul sült el, a nyilvánosságra hozott e-mailek nem használtak a szélsőséges Le Pennek és alig ártottak Macron elnöknek. Franciaország ugyanis már nagyon fel volt készülve a módszerre, Macron emberei még csalikat és téves adatokat is elhelyeztek a szervereiken. Harmadszor, Németország is hasonlóan fel van már készülve, a polgárok, a hatóságok, a politikusok egyaránt. Negyedszer, a korábban lopott adatok már két évesek, ez is sokat ront az értékükön.

Továbbra is veszélyesnek tartják azonban az Oroszországból, orosz állami médiából (RT, Sputnik) ömlő és a közösségi oldalakon terjesztett megtévesztő híreket. Annak ellenére, hogy a lakosság nagy része már ezekről is hallott, felkészülhetett rájuk, és számos leleplező, oknyomozó weboldalt hoztak létre ezek tisztázására.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Már csak az a kérdés, hogy mennyire van vége”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 16:52
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „veszély van”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 14:59
Háborús is, pénzügyi is. Interjúszerűséget adott hívei előtt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Nincs haladék az amerikai szankcióknál – egyre nagyobb a baj Szerbiában
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 13:34
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló.
Makro / Külgazdaság Brutális függésben Oroszország, a Lukoil európai leánycégét is eladhatták
Imre Lőrinc | 2025. november 15. 10:28
Vészjóslóan közeledik november 21-e, amikor életbe lépnek a két vezető orosz olajvállalattal szembeni amerikai szankciók. Az izgatottság leginkább Vlagyimir Putyinon uralkodhat el, ugyanis két legnagyobb vásárlója, úgy tűnik, kihátrál Oroszország mögül. Elegendő lehet ez az orosz elnök tárgyalóasztalhoz ültetéséhez? Ennek a kérdésnek jártunk utána.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Donald Trumptól: fontos intézkedéseket von vissza
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 09:06
Beütött az infláció, az elnök visszavonulót fúj.
Makro / Külgazdaság Uniós GDP-rangsor: hol helyezkedik el a stagnáló Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 20:26
Az uniós rangsor hátsó részében találjuk Magyarországot az Eurostat friss, harmadik negyedéves GDP-adatait bemutató listáján. A lengyel gazdaság erős bővülésben van, miközben a németek stagnálnak, sőt: éves alapon alacsonyabb a bővülés ott, mint Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Adót vetne ki az EU az ultrafeldolgozott élelmiszerekre
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:56
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében megadóztatná az Európai Unió a boltokban kapható alkoholos koktélokat is.
Makro / Külgazdaság Közel harmadára csökkenti a Svájccal szembeni vámokat az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:28
A Trump-adminisztráció ezúttal Svájccal állapodott meg a vámcsökkentésről, miután az elmúlt hónapokban visszaesett az ország ipari exportja. 
Makro / Külgazdaság Az orosz külügy ismét egy budapesti békecsúcsról beszél
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 16:16
Nyitottak arra, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump Budapesten találkozzon. Múlt héten Trump is arról beszélt, hogy örülne, ha Budapesten találkozhatna az orosz elnökkel.
Makro / Külgazdaság Csak úgy tűnik, hogy nincs, de Európának is lehet aduásza
Imre Lőrinc | 2025. november 14. 14:52
Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG