Két évvel ezelőtt orosz hackerek betörtek a Bundestag (parlament) szervereire. Vajon most fogják az ellopott adatokat felhasználni a szeptember 24-én esedékes német választások előtt? – tette fel a kérdést a Der Spiegel Online. A hatóságok ebben kételkednek, de egészen másfajta veszélyt viszont látnak.
Németország az ilyesfajta támadások ellen kiválóan fel van szerelve – idéznek egy Foreign Policy című folyóiratot. A politika és a polgárok egyaránt fel vannak készítve egy ilyesfajta beavatkozás lehetőségére, a német média rendszere pedig védőpajzsot jelent a dezinformációs próbálkozásokkal szemben.
Stein asszony nyomában
A német titkosszolgálat (Verfassungsschutz) főnöke, Hans-Georg Maaßen a "Welt am Sonntag" című lapnak adott interjújában azt mondta, valószínűleg a Kreml jelenlegi politikai elképzeléseibe nem illene egy ilyen kampány. Bár hónapokig figyelmeztettek ennek lehetőségére, most lassan inkább lefújják a riadót.
Ám van másik veszély. Maaßen attól tart, hogy a választások tisztaságát fogják olyasféle próbálkozással megkérdőjelezni, mint az USA-ban egy zöld párti képviselőnő, Jill Stein. Ő milliókat gyűjtött össze a szavazatok újraszámoltatására, egy rendezvényen pedig Putyin oldalán mutatkozott.
A választás után is jó lesz
A német választási mechanizmus, annak informatikai háttere fejlettebb, mint az amerikai, ahol sok helyen még mindig papíron húzogatják be az ikszeket. Mégis tartanak attól, hogy választásokon használt számítógépes rendszert próbálják majd meghekkelni szeptember végén. Egy másik veszély, hogy majd a választások után kezdenek olyan álhírterjesztő kampányba, ami a választók az eredményekbe vetett bizalmát aláássa.
Hillary és Macron nyomában
Az említett 2015-ös adatlopásnál 16 gigabájt adatot szereztek meg, köztük Angela Merkel választási irodájából is. (Ez az adattömeg egy 10-20 ezer kötetes könyvtár szöveges anyagát is tudná tárolni – a szerk.) Eddig azt feltételezték, hogy az adatokat ugyanúgy a jelölt lejáratására fogják felhasználni a következő választásoknál, mint a Hillary Clintontól és Emmanuel Macrontól ellopott adatok esetében. Ráadásul mindhárom betörést ugyanaz a hackercsoport követte el, amelyet egyébként az orosz GRU katonai titkosszolgálathoz kötnek. (Később további támadások is történtek a CDU és az SPD pártok helyi szervezeteinél, politikai alapítványoknál.)
Nem szoros az eremény
Abban általában egyetértenek a hatóságok, hogy Angela Merkel kancellár kiemelt célpont, mert „ő Putyin még megmaradt geopolitikai ellenfeleinek egyike”, és az Oroszország elleni szankciók hajtóereje. De a német társadalom megosztása is cél lehet, valamint oroszbarátabb erők segítése, mint a szélsőjobboldali AfD, a szélsőbal felé található Linke vagy a szociáldemokrata SPD egyes részei. Így a szövetségi informatikai biztonságért felelős hivatal, a BSI semmit sem zár ki.
A Spiegel Online szerint négy oka van annak, amiért kevéssé valószínű, hogy az USA-hoz vagy Franciaországhoz hasonló beavatkozásra készüljenek az oroszok. Az egyik, hogy a német választások nem szorosak, nem úgy, mint az USA-ban vagy a franciáknál. Merkel előnye nagyon nagy, semmi sem utal a bukására. (Újabb adatok szerint pártja, a CDU/CSU 37-38 százalékon áll, koalíciós partnere, az SPD 22-23 százalékon. A többi, parlamentre esélyes párt egyenként legfeljebb 8-11 százalékra számíthat.)
Túlságosan felkészültek az európaiak
A második, hogy a francia akció rosszul sült el, a nyilvánosságra hozott e-mailek nem használtak a szélsőséges Le Pennek és alig ártottak Macron elnöknek. Franciaország ugyanis már nagyon fel volt készülve a módszerre, Macron emberei még csalikat és téves adatokat is elhelyeztek a szervereiken. Harmadszor, Németország is hasonlóan fel van már készülve, a polgárok, a hatóságok, a politikusok egyaránt. Negyedszer, a korábban lopott adatok már két évesek, ez is sokat ront az értékükön.
Továbbra is veszélyesnek tartják azonban az Oroszországból, orosz állami médiából (RT, Sputnik) ömlő és a közösségi oldalakon terjesztett megtévesztő híreket. Annak ellenére, hogy a lakosság nagy része már ezekről is hallott, felkészülhetett rájuk, és számos leleplező, oknyomozó weboldalt hoztak létre ezek tisztázására.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
