A harmadik alkalommal kiadott jelentést ismertetve kiemelte, hogy tavaly jelentősen nőttek a zöld tőkekövetelmény program keretében nyújtott hitelek összegei. A lakosság energiahatékony ingatlanvásárlását, építését és felújítását támogató hitelállomány év végére 100 milliárd forintra nőtt alacsony bázisról indulva; a vállalati, önkormányzati program pedig közel 50 százalékkal - 329 milliárd forintra 219 milliárdról - bővült - fűzte hozzá.
Kifejtette: a programban résztvevő hitelek döntő többsége a megújuló energia területét érinti, a napenergia hitelek dominálnak, ugyanakkor elindult az elektromobilitást finanszírozó termékek fejlesztése is.
Magyarországon igen alacsony az energiahatékony ingatlanok aránya, szükség van további ösztönzőkre, ami miatt az MNB módosította a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) konstrukciót, így áprilistól elérhető a terméktípus zöld változata - húzta alá. Rámutatott arra, hogy miközben a zöld vállalati kötvénypiac néhány éve még nem létezett, az év végére 539 milliárd forintnyi kibocsátás történt a területen.
A magyarországi zöld állampapírok kibocsátása forintban és devizában együtt számolva 2022 végére meghaladta az 1600 milliárd forintot, ami a teljes piac 4 százalékát jelenti - ismertette. Ezen a téren egyedül Írországban és Hollandiában magasabb az arány a kontinensen belül - tette hozzá.
A főosztályvezető szerint jóval kedvezőtlenebb a kép az intézményi befektetőknél, az ESG-alapoknál (Environment, Social, Governance), különösen a befektetési alapoknál jelentős a lemaradás az Európai Unióhoz képest.
A jegybanknál úgy látják - folytatta -, hogy az információhiány az, ami hátráltatja a fejlődést ez utóbbi területen, amit egy informatikai projekt indításával, a Zöld pénzügyi termékkeresővel kívánnak orvosolni.
A kereső szerdától már használható is az MNB honlapján keresztül, egyelőre 12 intézmény 58 termékére terjed ki a szolgáltatás, de folyamatosan bővíteni fogják a kínálatot.
Holczinger Norbert beszélt arról is, hogy az MNB végrehajtott egy-egy klímastressztesztet a banki és a biztosítási ágazatban, amelyeknek alapján a kockázatok kezelhetőnek bizonyultak mindkét esetben. Hozzátette: a banki vizsgálat esetében az index az üvegházhatású gázkibocsátás alapján mérte a csődvalószínűséget, a kockázatok nem változtak az egy évvel korábbihoz képest. A biztosítási szektor több oldalról szembesül a klímaváltozás problémáival, egyrészt befektetőként, másrészt a károk viselőjeként, ezért komplex megközelítésre volt szükség - részletezte utalva arra, hogy kevés ilyen elemzés született korábban nemzetközi szinten.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fenntarthatósági témában a leggyakrabban a klímaváltozás és a kibocsátás-csökkentés témája kerül napirendre, de a biodiverzitás csökkenése is komoly problémákat okozhat, amely területnek a pénzügyi vonatkozásai még kevésbé ismertek.
A jövőben a központi pénzintézet tervei szerint egy útmutatót dolgoznak ki a nem banki szektor intézményei számára is a fenntarthatóság témakörében, illetve az MNB "zöld adatvagyonát" közzéteszik, amivel a kutatók, egyetemek és a sajtó munkáját is támogatni kívánják. A jegybank ezen felül folyamatosan felülvizsgálja programjai hatékonyságát és szükség esetén módosít azokon, illetve aktívan ellenőrzi az elvárások teljesülését - hangzott el a sajtótájékoztatón. (MTI)
Bóka János számolt be róla. 
