Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója friss Facebook-posztjában a nemrég bejelentett orosz adóreform hátterét világítja meg.
"Oroszország egyre inkább hosszú távú háborúra rendezkedik be. Ez jól látható volt a májusi személycseréken, újabban pedig az átalakított adózási politikán. A háború árát kezdik átterhelni a lakosságra, mert az elmúlt több mint másfél évtizedben felhalmozott pénzügyi tartalékok nagy ütemben fogynak (a jelenlegi tempó mellett úgy 3-4 év lehet még benne)"
- írja, hozzátéve azt is, hogy a múlt héten publikált adóreform-tervezet akár még enyhülhet is az elfogadásig, de lehet akár "rosszabb" is.
"Az új adóreform eltörli az addigi egykulcsos adót. Oroszországban még a Putyin első ciklusának első évében, a messzi 2001-ben került sor adóreformra, ami Putyin nagy eredménye volt. A személyi jövedelemadó azóta mindenki számára 13 százalék volt. 2021-ben, a háború előtt egy évvel a gazdagokra egyfajta különadót vetettek ki, megadóztatva az 5 millió rubel (20 millió forint) havi bevétel feletti jövedelmet 15 százalékos adókulccsal"
- ismerteti az előzményeket Bendarzsevszkij.
" Az új rendszer a következőképpen fog kinézni:
Az orosz hivatalos állami médiában a reakciók nagyjából a következő narratívát követik - a maximális 22%-os ráta így is nagyon alacsony, lehetne sokkal több is, és különben is, az adóemelés csak mintegy 2 millió embert érinthet"
- írja a szakértő, aki a bejegyzés végén így összegez:
A lényeg itt inkább a következő: Oroszország hosszú években számolja a háborút, és az említett intézkedéseket még más változtatások, reformok is követhetik. Többek között a még Oroszországban lévő nyugati cégek államosítása is. A háború nagyon költséges, a pénzt hozzá valahonnan elő kell teremteni. Tavaly személyi adóbevételekből nagyjából 70 milliárd dollár folyt be az orosz kasszába, az adóhivatal jelentése szerint az orosz költségvetés nagyjából 29 százalékát tette ki. E közben az idei évre tervezett orosz kiadások a hadseregre és a nemzetbiztonsági szervekre meghaladhatják a költségvetés 40 százalékát."
Csak egy évre szól Magyarország szankciómentessége – szerinte. 
