Napjainkban az amerikai kormány elsődleges célja Kína technológiai térnyerésének megfékezése. Egyben azt vizsgálja, hogyan lehetne kihasználni a mesterséges intelligencia (AI) képességeit a katonai tervezés, a döntéshozatal és az információgyűjtés javítása érdekében, ahol Peking mérföldes léptekkel halad előre. Kathleen Hicks védelmi miniszterhelyettes augusztus 10-én bejelentette az úgynevezett „Limai Task Force”elindítását, amely a generatív AI-technológiák alkalmazását vizsgálja katonai területen és a Pentagonon belül.
Jelenleg a Pentagon több, mint 600 AI-projektet futtat, és ezek közül sok fegyverrel kapcsolatos. A „generatív AI” a mesterséges intelligencia egy részterülete, azon a képessége, hogy a betanított utasítások alapján a tartalom széles skáláját legyen képes előállítani - a szövegtől és hangtól a kódig, képekig és videókig.
Hicks feljegyzése szerint a Limai Task Force vállalja azt a küldetést, hogy szemmel tartsa az új generatív AI-alkalmazásokat, és gondoskodjon arról, hogy a Pentagon hatékonyan használja a technológiákat számos küldetésben és feladatban, beleértve a doktrínafejlesztést és a képzést. Valóban, az a hatalmas tempó, amellyel Kína bezárja a technológiai szakadékot, riadalmat okoz az amerikai tisztviselők körében.
Verseny Kínával
Az Australian Strategic Policy Institute által közzétett jelentés igazolja ezeket az aggodalmakat, és azt állítja, hogy a kínai kutatók a vizsgált 44 technológia közül 37-ben megelőzték az Egyesült Államokat, beleértve az ágazatok széles skáláját - robotika, biotechnológia, AI, fejlett anyagok és a kvantumtudomány. „Hosszú távon Kína vezető kutatási pozíciója azt jelenti, hogy nemcsak a jelenlegi technológiai fejlődés terén szinte minden szektorban, hanem a még nem létező jövőbeli technológiák terén is kiemelkedőt alkothat” – áll a jelentésben.
Alexandr Wang, a Scale AI, egy Szilícium-völgyi székhelyű vállalat vezérigazgatója hasonló nézetet vallott, amikor júliusban a Képviselőház Fegyveres Szolgálatok Bizottsága előtt tanúskodott. Wang leszögezte: "Az az ország nyer, amely a leggyorsabban és leghatékonyabban képes integrálni az új technológiát a hadviselésbe." Megjegyezte, hogy Kína felismerte az AI-ben rejlő lehetőségeket a hadviselésben, és sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, mint az USA ezen a területen.
Vallomásában Wang analógiát vont le Kína AI-ba való befektetése és az 1960-as évek Apollo-projektje között, azzal érvelve, hogy az Apollo-program fordulópontot jelentett az USA űrkutatási törekvéseiben. Eközben Kína AI-befektetései rávilágítanak arra, hogy elkötelezettek a dominancia megszerzése iránt ezen a területen.
Schuyler More, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának technológiai főnöke májusban hangsúlyozta az AI kritikus jellegét a modern katonai stratégiában a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának rendezvényén, kijelentve: „Teljesen elfogadtuk azt gondolatmenetet, miszerint a jövőt tekintve az adatközpontú hadviselés az egyetlen előre vezető út”.
Margie Palmieri, a Pentagon digitális és AI vezérigazgató-helyettese kifejtette részlegének azon szándékát, hogy a kereskedelmi AI gyakorlatait integrálják katonai műveleteikbe. Kijelentette, hogy az a kérdés: "Hogyan vihetjük be ezeket a kereskedelmi gyakorlatokat a Pentagonba?", továbbra is a részleg stratégiai megbeszéléseinek középpontjában áll.
A Szilícium-völgyhöz fordulva
A kérdés megválaszolásához a Pentagon egyre gyakrabban fordul a Szilícium-völgyhöz. Ez az együttműködés még hangsúlyosabbá vált tavaly, amikor a Pentagon Dr. Craig Martellt nevezte ki első digitális és AI vezetőjének. Mielőtt csatlakozott volna a Pentagonhoz, Martell gépi tanulási kezdeményezéseket vezetett a Lyftnél és a Dropboxnál.
Korábban a Szilícium-völgyi cégek és a Pentagon közötti együttműködés akadályokba ütközött. A 2018-as év kiváló példája a Google, amikor alkalmazottainak jelentős része kifogást emelt a Project Maven, azaz a Pentagon azon kezdeményezése ellen, amely a technológiai óriás AI képességét használta fel a drónok megfigyelési adatainak elemzésére.
A belső felháborodás miatt a Google aztán kilépett a Project Mavenből. Úgy tűnik azonban, hogy a széljárás megfordult és mindössze három évvel később a cég több milliárd dolláros szerződést kötött a Pentagonnal.
A Szilícium-völgy Pentagonban való növekvő szerepvállalásának egyik példája a Saildrone, egy olyan cég, amely eredetileg autonóm hajók kifejlesztését tűzte ki célul polgári óceánkutatáshoz. Mára ezek a AI-al és gépi tanulással felszerelt hajók az USA haditengerészetének nélkülözhetetlen alvállalkozóivá váltak, és segítik a hírszerzést és az óceánok megfigyelését.
Egy másik Szilícium-völgyi vállalat, amellyel a Pentagon partnerségre lépett, a DeepMedia. A vállalat segíti a Pentagont olyan technológia fejlesztésében, amelyet kifejezetten a médiatorzítások észlelésére terveztek, és amelyek az AI-technológiák széles körű elterjedése miatt egyre inkább elterjedtek.
Az AI katonai felhasználása azonban jelentős etikai és jogi megfontolásokat vet fel. A katonai személyzet több tagja szkepticizmusát fejezte ki az AI-képes autonóm fegyverek bevetésével kapcsolatban a biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos aggályok miatt. A Pentagon által használt AI-megoldások elfogadásával kapcsolatos aggodalmak rávilágítanak arra, hogy az AI katonai tervezésben és döntéshozatalban betöltött szerepe még alapos kiértékelésre szorul.
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
