Kijev mindent megtesz azért, hogy ne teljesítse az ukrajnai rendezés alapelveit rögzítő minszki megállapodásokban rögzített kötelezettségeit - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.
Peszkov ezt azt követően mondta, hogy Berlinben péntekre virradóra, csaknem kilencórás tárgyalást követően, eredménytelenül ért véget a "normandiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - vezetői politikai tanácsadóinak találkozója.
"Valójában nem kell túlbonyolítani a feladatot. A feladat a minszki intézkedéscsomag végrehajtásának biztosítása, amely rögzíti a felek kötelezettségeit, teljesen világosan leírt sorrendben. A feladat ebben áll. A tárgyalófeleknek eddig nem sikerült közelebb kerülniük ennek a feladatnak a teljesítéséhez" - mondta Peszkov.
A Kreml szóvivője azzal vádolta meg az ukrán felet, "hogy különböző interpretációkban mindent elkövet annak érdekében, hogy ne teljesítse a rögzített kötelezettségeit".
Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, aki a "normadiai négyek" berlini tanácskozásán az orosz küldöttség vezetője volt, a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az állította, hogy szóban egyetértés alakult ki Oroszország, Németország és Franciaország között a politikai rendezés mikéntjéről. Az ukrán fél azonban, mint mondta, még azt is elutasította, hogy a tanácskozásról kiadni tervezett közös nyilatkozat idézze a minszki megállapodásoknak azt a kitételét, hogy a Donyec-medence konfliktus utáni státusáról Kijevnek az érintett területek képviselővel kell tárgyalnia.
A Kreml tisztségviselője kijelentette, hogy nem látott készséget a német és a francia fél részéről arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre. Kozak szerint az ukrajnai rendezés ügyében patthelyzet alakult ki. Rámutatott, hogy Ukrajna jelentős erőket vont össze a szakadár területek határán, de, mint mondta "nagyon nehéz megmondani", hogy Kijev mennyire kész a diplomáciai helyett katonai úton megoldani a konfliktust. A politikus szerint egyelőre nem esett szó a "normandiai négyek" újabb csúcstalálkozójáról.
A 2015-ben aláírt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások a délkelet-ukrajnai politikai rendezés alapelveit rögzítik, a csapatszétválasztástól kezdve az amnesztián át a területnek a módosítandó ukrán alkotmány által szavatolandó különleges státusáig. Ez utóbbiról Kijevnek a szakadár "népköztársaságokkal" kellene megállapodnia.
Peszkov közölte a sajtóval, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia államfő még nem beszélt telefonon egymással a francia elnök kijevi látogatását követően, ahogyan előzőleg megállapodtak. Mint mondta, egyelőre nem világos, hogy ezt mikor fogják megtenni.
Macron február 7-én az orosz, egy nappal később pedig az ukrán fővárosban tárgyalt a Donyec-medencei válság rendezéséről. A Kreml szóvivője az Elysée-palotára hárította annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mi volt a francia elnök kezdeményezésének lényege.
A Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy nem kell eltúlozni külföldi politikusoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban elkövetett tárgyi tévedéseinek jelentőségét. Ezzel arra reagált, hogy Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nemrégiben tévesen azt állította hogy a minszki megállapodások értelmében Oroszországnak ki kell vonulnia az általa Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetről, Elisabeth Truss brit külügyminiszter pedig a Kommerszant szerint csütörtökön, az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott tárgyaláson kijelentette, hogy nem ismeri el Moszkva fennhatóságát Voronyezs és Rosztov megye felett. Truss a két orosz régiót az Ukrajnához tartozó, részben szakadárok által ellenőrzött Donyeck és Luhanszk megyével keverte össze.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár "Donyecki Népköztársaság" vezetője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szakadár területen több tízezren szeretnének csatlakozni az orosz kormánypárthoz, az Egységes Oroszországhoz. Közölte, hogy a területen eddig 400 ezren kaptak orosz személyi okmányokat.
(MTI)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
