|
| Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
Az EU polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthettek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Még soha nem volt ilyen komoly verseny a nemzeti bezárkózás és a további európaizálódás, a nyitott piacok, határok és kulturális türelem hívei között. Kiderült, hogy vannak túlélési esélyei a hagyományos pártoknak: megreccsentek, de a liberálisok és a Zöldek támogatásával meg tudják erősíteni az európai politikai centrumot. Salvini és Orbán erős volt hazájában, de európai léptékben nem törtek át, nélkülük is lehet stabilan kormányozni.
Európa viszont politikailag még töredezettebb lesz mostantól – amely nemzeti szinten már eddig is érzékelhető volt Athéntől Hágáig és Stockholmtól Madridig. Megjelent egy sor alternatív párt, az ellentétek már nem jobb-baloldali keretben jelennek meg. Németországban, Franciaországban és Írországban nagyot hasítottak a Zöldek, míg hazánkban csúfosan összeomlottak (amely nem annyira a zöld gondolat hazai megbecsülését, hanem sokkal inkább a hazai politikai formáció működését bélyegzi meg). A két nagy pártcsalád irányítása alatt jelenleg csak az európai polgárok 38 százaléka él, szemben a 2014-es 76 százalékkal.
Németország
A centrista kormányzó pártok minden idők legnagyobb bukását szenvedték el, a szociáldemokrata SPD először végzett harmadik helyen – a Zöldek mögött – egy országos választáson. Az SPD ráadásul elbukta 73 év után a brémai polgármester választást is. A kulisszák mögött már napokkal ezelőtt megkezdődött a bűnbakok keresése a koalíciós pártok tegnapi leszerepléséért. A szociáldemokrata SPD-ben is már múlt héten megindult a pártelnök elleni palotaforradalom előkészítése.
Franciaország
Nyert Marine Le Pen pártja 24,9 százalékkal, amelynek főként szimbólikus jelentősége van. Macron nem fog lemondani a maga 21,5 százalékával, a francia-német tengely az eddigi félgőzzel továbbra is üzemelni fog. A Sarkozy-féle Republikánusok megreccsentek 8,3 százalékkal, míg a Zöldek szárnyaltak 12,8 százalékkal. Ez remek hír azoknak, akik a régi pártrendszer bontásán, és az új megszilárdításán ügyködnek (RN, LREM, vagyis Le Penék és Macronék). 2022-re nézve kifejezetten jó hír Macronnak, hogy a fő kihívó továbbra is Le Pen.
|
| Káncz Csaba |
Olaszország
Salvini Ligája (az egykori Északi Liga) akkorát nyert a történelmi csúcsnak értékelhető 30 százalékkal, hogy még az ország déli részén is első helyen végeztek. Végleges eredmény még nincsen. Salvini most Le Pennel, az AfD-vel, az osztrák FPÖ-vel, a Dán Néppárttal és az Igaz Finnekkel tervezi az összefogást. No és Orbánnal, de erről mindjárt bővebben szólunk.
Egyesült Királyság
A Brexit Party győzött az EP-választásokon (33 százalék), míg a konzervatívok összeomlottak – 1834 óta a legrosszabb eredményükkel, ötödik legerősebb pártként, 9 százalékkal. A lemondott Theresa May utódja - aki a jelenlegi állás szerint a volt külügyminiszter, Boris Johnson lehet – megörökli a meghasadt és megrendült konzervatív pártot és lehetséges, hogy a Brexit párttal szövetségre kell lépniük a túlélés érdekében. Johnson az EU igazi rémálma lenne, aki október 31-ig megállapodás hiányában is kivinné országát az EU-ból. Saját hazája sincsen elragadtatva tőle és csak 28 százalék gondolja azt, hogy jó miniszterelnök lenne, míg 54 százalék szerint pocsék vezetője lenne az országnak.
Magyarország
Azok az ellenzéki pártok, amelyek egyértelműen kiálltak a Fidesz "szuverenista", gyenge Európájával szemben az erős és egységes Európa gondolata mellett – DK, Momentum – azok tegnap áttörtek. A Strache-ügyet követően az utóbbi napokban Orbán olyan jelzéseket is küldött, hogy szívesen közeledne inkább az olasz Salvinihoz, de olyat is, amely szerint visszatérne az igazi lobbierőt és szalonképességet biztosító Néppártba és ez utóbbi a komoly alkuerőnek számító 13 mandátum birtokában akár reálisnak is tűnhet. A néppárti gondolat újramelegítése azonban lehet, hogy az eddigi orbáni politikai irányvonal teljes feladását tenné szükségessé, ami végső soron a Fidesz bukásához vezetne.
Orbánnak mintha az utóbbi napokban kezdett volna derengeni, hogy az az EU adja a legjobb platformot a határon túli magyarok jogainak megvédésére, amely ellen ő évek óta ádáz harcot vív – ez most különösen érzékeny kérdés, hiszen Szlovákiából nem jutott be magyar nemzetiségű képviselő az EP-be. A hazai kormánypárt érzi, hogy EU-biztosi jelöltje, Trócsányi László dühös oroszlánok elé fog kerülni az EP meghallgatásán, ezért értesülésünk szerint a Fidesz belső magja hideg fejjel már kidolgozta a ’B-tervet’ és Trócsányi bukása esetén Pelczné Gáll Ildikó vagy Járóka Lívia nevét dobná be Navracsics utódjaként.
Hárman életüket vesztették. 
