Recesszió, munkanélküliség

A tavalyi negyedik negyedévben 0,9 százalék volt a csökkenés, a recesszió így nyolc negyedéven át tartott, és összesen 8 százalék visszaesést hozott 2014 végéhez képest. Ez az ország történetében páratlan, de még a 2008-as válság során is ritkaság volt ez a mérték, pedig néhány ország komolyan megszenvedte a válságot. Brazíliában azonban nem a 2008-as világgazdasági helyzet okozta a gondot, hanem a hibás gazdaságpolitika, de szerepet játszott az olajár változása is, és az olimpia sem tett jót a túlköltekező országnak.

A munkanélküliség 12,6 százalékra emelkedett, ami 12,9 millió embert jelent. Brazília 210 milliós népességével a világ ötödik legnépesebb országa, így értelemszerűen sokkal több embert érint válsága, mint a legtöbb ország esetében. Gazdasága méretét tekintve a 9. a világon, vásárlóerő paritáson 7., ugyanakkor viszonylag szegény országról van szó: az egy főre jutó GDP alapján a 85. helyen áll az IMF adatai szerint.

BRIC

A most megjelent adatok miatt nagy nyomás helyezkedik Michel Temer elnökre, hogy gazdaságélénkítő politikát folytasson. Temer azután lett az ország elnöke, hogy elődjét, Dilma Rousseffet felmentették, miután kiderült, hogy manipulált a költségvetési számlákkal. Az ország egyébként korábban éveken át a befektetők kedvence volt Oroszországgal, Kínával és Indiával együtt, angol nevükből állították össze a BRIC mozaikszót, és csodát, végtelen növekedést vártak a négy nagy országtól.

Ezek az idők azonban rég elmúltak, Brazília és Oroszország nagy recesszión esett át, Kínában pedig folyamatosan lassul a növekedés, bár még mindig 6 százalék fölött van. Brazíliában a nagy recesszió ellenére az infláció is magas, tavaly 11 százalékon tetőzött. A recessziót ugyan sokszor kísérik deflációs folyamatok, de ez jellemzően a fejlett országokban szokott lezajlani, és most ettől való félelmében vitte soha nem látott mélységbe a kamatokat először az amerikai Fed, majd az Európai Központi Bank (a Fed azóta már megkezdte a kamatemelési ciklust, az EKB viszont még a kötvényvásárlást is folytatja, noha az eurózóna inflációja már elérte a 2 százalékot).

Infláció, leértékelődés

A fejlett országokban ritka az extrém költségvetési túlköltekezés, és a valuták árfolyama is szabadon mozog, így nem keletkeznek akkora feszültségek, melyek felpörgetik az inflációt. Más országok viszont könnyedén eleresztik a költségvetést, és amikor jön a visszaesés, nem csökkentik a kiadásokat, mert félnek a további recessziótól, így viszont a rengeteg fedezetlen pénz inflációt gerjeszt. Mindezt erősíti, hogy ilyenkor valutájuk is leértékelődik előbb-utóbb, rosszabb esetben egy kényszerítetten rögzített magas árfolyam összeomlása után.

Brazil reál/dollár

A brazil reál esetében a nagy leértékelődés 2014-2015-ben zajlott le, a dolláronként 2,2 reális árfolyam 4,2-ig mozdult, vagyis a reál értéke közel megfeleződött (az árfolyamot megfordítva: 0,45-ről 0,24-ig zuhant a reál). Az óriási leértékelődést azonban tavaly már korrekció követte, az árfolyam visszakapaszkodott 0,32 dollárig. Az infláció is tavaly év elején tetőzött, az OECD becslése szerint decemberben 6,3 százalék volt, januárban már csak 5,4. A pénzügyminiszter szerint a néhány gazdasági mutató alapján már mutatkoznak a kilábalás jelei, év végére lehetséges egy szerény mértékű, 0,5 százalékos növekedés.