Három kereskedelmi hajó érkezett meg tegnap hajnalban a Duna-delta mellett fekvő ukrán kikötővárosba, Izmajilba, hogy ukrán gabonával töltsék meg raktereiket. Az izraeli Ams1, a görög Sahin 2 és a török-grúz Yilmaz Kaptan Törökország északi részéről indult útnak, és mindenfajta incidens nélkül megérkeztek az ukrán kikötőbe.
Ezek voltak az első hajók, amelyek nekivágtak az útnak azóta, hogy Oroszország három hete felmondta az úgynevezett „gabonaegyezményt”, amely lehetővé tette, hogy orosz felügyelet mellett kereskedelmi hajók gabonát szállítsanak el ukrán kikötőkből, és a sikeres megérkezésükkel a blokád első „áttörői” is lettek.
Az egyezmény felmondása után Oroszország azt közölte, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta egységei meg fogják állítani, sőt akár meg is támadják az Ukrajna felé tartó hajókat, és a Szergej Kotov korvettet csapásmérésre alkalmas távolságba vezényelték a Boszporuszt a fő megmaradt ukrán kikötővárost, Odesszával összekötő fő hajózási útvonal közelébe.
A három kereskedőhajó bekapcsolt jeladóval, minden rejtőzködés nélkül hajózott, ám az orosz flotta egységei nem mutatkoztak. Igaz, nem az egyezmény felmondása óta többször is súlyos orosz rakétatámadásokat elszenvedett Odessza kikötőjébe, hanem a román határ közelében, a Duna torkolatában fekvő Izmaijilba, ahol a háború kezdete óta az ukránok nagy fejlesztéseket hajtottak végre, hogy a város, illetve a környező kikötők minél nagyobb részben ki tudják váltani a kiesett, illetve veszélyeztetettebb kikötők forgalmát.
Az orosz flotta tétlenségének okai között lehetett az is, hogy hajók útját nem kevesebb, mint négy NATO felderítőgép követte árgus figyelemmel: egy P-8-as amerikai haditengerészeti felderítőgép, egy felszínt pásztázó radarral felszerelt, az amerikai haderő kötelékébe tartozó Challenger repülőgép, egy amerikai RQ-4 drón, valamint egy NATO E-3 légtérfigyelő repülőgép. Ezek egyike sem szállít ugyan normál körülmények között fegyvert, ám a közeli román bázisokon több NATO harci gép, olasz Eurofighterek és román F-16-osok is készenlétben állnak a bevetésre.
Mivel a hajók között egy görög és egy részben török felségjelzés alatt hajózó, tehát NATO-tagországokhoz tartozó hajó is volt, a kiemelt figyelem nem véletlen. A helyzet pedig súlyos eszkalációs kockázatokat rejt magában. Nem kell magyarázni, hogy milyen válságot okozott volna, ha orosz hadihajók vagy repülőgépek támadást intéztek volna, és esetleg a NATO erre reagált volna, de a veszély még nem múlt el.
Veszélyes vizeken eveznek
Egyrészt lehetséges, hogy az oroszok a visszaúton tervezik valamilyen formában feltartóztatni a hajókat, másrészt nem kell feltétlenül nyílt támadás ahhoz, hogy a helyzet a veszélyes eszkaláció irányába induljon el. Emlékezhetünk az esetre, amikor orosz harci gépek tevékenysége következtében lezuhant egy pilóta nélküli NATO repülőgép, és egyesek már a NATO gépei és az orosz légierő direkt konfrontációját vizionálták a Fekete-tenger felett.
Ez akkor szerencsére elmaradt, ám ha pilóták vezette felderítőgépek, matrózokkal hajózó hajók, illetve orosz haditengerészeti egységek és esetleg harci gépek kezdenek manőverezni egymás közvetlen közelében, majd netalán a NATO harci gépei és (török) haditengerészeti egységei is megjelennek a színen, abból jóval nagyobb kalamajka kerekedhet. Elég egy félreértett manőver, egy hibásan bejelző támadásra figyelmeztető rendszer, egy véletlen összeütközés vagy egy túl fenyegetőre sikerülő figyelmeztető lövés, és máris lőhetnek egymásra a NATO és Oroszország erői.
Az oroszok már július 24-én is nagyon közel kerültek egy akár végzetesnek bizonyuló ballépéshez, amikor egy másik, a Duna-deltában található ukrán kikötő Reni ellen végrehajtott csapásukban egy drón néhány száz méterre Románia területétől csapódott be.
Az is lehetséges persze, hogy az oroszok eszköz vagy akarat hiányában sok más fenyegetéshez hasonlóan végül ezt sem fogják beváltani, és egyezmény nélkül is hagyják közlekedni a semleges felségjelzések alatt hajózó gabonaszállító hajókat. Ez „nagyot szólna” a nemzetközi gabonapiacon is, ahol, ha nem is drasztikus mértékben, de emelkedtek az árak az egyezmény orosz felmondásának hírére.
A nemzetközi hajózási vállalatok mindenesetre figyelik az eseményeket, és azt is, hogy akár e hajók közül valamelyik, akár az őket követő próbálkozók esetleg megpróbálják-e célba venni Odesszát, mivel a Duna-delta kikötői minden fejlesztés ellenére sem képesek kiváltani Odessza kikötőjének kapacitásait.
Felszabadította az orosz hadsereg a Kurszk megyei Szudzsa járásközpontot, valamint Melovoj és Podol települést. 
