Már csak az emelés mértéke kérdéses

Legutoljára a 2009 február-május közötti időszakban indikált a piac hasonlóan hosszú ideig és jelenlegihez mérhető nagyságrendű kamatemelést anélkül, hogy a jegybank ténylegesen szigorított volna a monetáris feltételeken. Visszatekintve jól látható, hogy akkor azért nem volt szükség további szigorításra mivel a Lehman-összeomlás után a fejlett piaci országok üzleti ciklusai pont abban az időszakban rugaszkodtak el mélypontjukról, éppúgy, ahogy a tőzsdéken is a március jelentette a fordulópontot. Nem kizárt, de egyelőre erősen kétséges, hogy az eurózóna adósságkrízisében a következő napokban vagy hetekben bekövetkezhet-e 2009 márciusihoz hasonló, meghatározó trendforduló. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben nem történik rövidtávon határozott javulás a nemzetközi hangulatban, úgy inkább már csak kamatemelés mértéke az, ami kérdéses, maga a tény, hogy emelésre van szükség, nem.

Bóvli

A fokozódó kamatvárakozásokat csak rövid ideig tudta mérsékelni az a fejlemény, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutalaphoz fordult egy új megállapodás megkötése érdekében. Ugyanis a Moody’s alig egy héttel az IMF-bejelentés után bóvli kategóriába rontotta hazánk besorolását. Ráadásul a negatív kilátások azt jelzik, hogy amennyiben nem haladnak majd az ütemterv szerint a következő évben felpörgő, grandiózus fiskális kiigazítások, akár további leminősítés sem elképzelhetetlen. A Moody’s ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország elkötelezett az adósságállomány leépítésében, de a hitelminősítő számára a középtávon oda vezető út nem rajzolódik ki kristálytisztán. A legkomolyabb aggodalomra azonban az adhat okot, hogy a Moody’s szerint az IMF-megállapodás megkötése ugyan megkönnyítené az azonnali finanszírozási nehézségeket, de Magyarország adósságszerkezete továbbra is sérülékeny maradna a külső sokkokkal szemben, így az IMF-szerződés tető alá hozása nem feltétlenül indokolná a besorolás automatikus javulását.

Év végére 7% lehet az alapkamat

A Moody’s leminősítés azonnali piaci hatása már magában is markánsnak tekinthető, lévén, hogy péntek reggel az euró a forinttal szemben újra 317 felett is járt, a 10 éves állampapírhozamok pedig alulról súrolták a kétszámjegyű tartományt. Ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a leminősítés csírájában fojtotta el a magyar pénzügyi eszközök értékeltségében kibontakozni látszó kedvező fordulatot, amit az elmúlt napokban még az IMF-hez való közeledés idézett elő. Nem beszélve arról, hogy a leminősítés egy csapásra, újra az esélyes forgatókönyvek közé rántotta vissza, azt az eshetőséget miszerint az MNB – a helyzet eszkalálódása esetén – egy egyszeri, akár 2,5-3,0 százalékpontos emelés végrehajtására kényszerülhet. Ez a lehetőség már csak azért sem tűnik olyan elképzelhetetlennek, mivel fél éven belül, már így is több mint 1,5 százalékpontos emelést áraz a piac. Mindezek alapján az MNB november 29-i ülésén előreláthatólag minimum 50 bázisponttal emelheti meg az alapkamatot, amit egy hasonló lépés követhet decemberben, így év végére a 7%-os tartományba emelkedhet az iránymutató ráta.