Fogy a bizalom
A gyengülő forint egyre közelebb jut történelmi mélypontjához, a szintén lejtmenetben lévő budapesti tőzsde mellett a CDS-árazásunk is arról tanúskodik, hogy fogy a befektetői bizalom Magyarország körül. 630 pont közelében jár a magyar 5 éves csődkockázati felár, ami majd' 20 bázisponttal emelkedett, így igencsak megközelítette a történelmi rekordszintet. A szomszédos országok felárai is emelkedtek, de a magyar növekedés elszakadt a régiótól.
A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg 630 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztésbiztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
Már önmagában ijesztő előjel volt a hosszú távú magyar államkötvények referenciahozamának tegnapi emelkedése is, a válság 2009-es mélypontja óta nem volt példa arra, hogy kétszámjegyűek lettek volna a hozamok. A hozamok kedden is markánsan emelkedtek.
A kockázati felárak emelkedése is azt mutatja, hogy a befektetők aggódnak a magyar gazdaság állapota miatt, elsősorban az egyre bizonytalanabbnak tűnő IMF/EU-megállapodás miatt - mondta el kérdésünkre válaszolva Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A probléma tehát országspecifikus, a befektetők aggodalma nekünk és nem az eurónak szól.
A befektetők idegállapotának az sem tesz jót, hogy piaci pletykák szerint a kormánynak az MNB devizatartalékára fáj a foga, hogy az önkormányzatoktól átvállalt adósságállományt csökkentse (ezt nemrég cáfolta Matolcsy György minisztériuma).
Az MNB függetlensége nagyon fontos a befektetőknek
Samu János szerint ebben az ügyben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyire tudják eltéríteni a normális működésétől az MNB-t, hogy a devizatartalékait mérsékelje egy olyan célért (adósságcsökkentés és/vagy gazdaságélénkítés), amely nem kompatibilis a pénzügyi stabilitás fenntartásáról szóló jegybanki mandátummal. Nem a felhasználandó összeg nagysága a kérdés tehát, hanem inkább az, hogy mennyire sérül a jegybank függetlensége - ha a piac úgy ítéli meg, hogy az MNB munkájára erős hatást tud gyakorolni a kormány, annak komoly következményei lehetnek, még akkor is, ha a devizatartaléknak csak egy jelentéktelenebb részét használnák fel - mondta Samu János.
A tavaly év végén elfogadott jegybanktörvény új alelnököt ültet az MNB vezetésébe, és új monetáris tanácstagokat is választanak.
A jegybanki függetlenség csorbulása nagyon káros lehet, Samu János szerint az ehhez fűződő aggodalmak megjelennek a hozamok emelkedésében, és az euró forintárfolyamának gyengülésében is - a befektetők döntéseit már most is befolyásolják ezek a félelmek.
Nehéz év lesz 2012 az IMF nélkül
A jegybanktörvényt az IMF és az EU is élesen kritizálta. A nemzetközi szereplőkkel való megállapodásról az elemző azt mondta, "valószínű, hogy ezt inkább meg kellene lépni, mint nem, ez a racionális, kevés érv szól a megállapodás elkerülése mellett". Az IMF tárgyalóküldöttségének feje, Christoph Rosenberg szerint Magyarország képes lesz a piacról finanszírozni magát 2012-ben, Samu János szerint ez korántsem ilyen egyértelmű. "A teljes 2012-es év finanszírozhatóságához nagyon jó nemzetközi hangulat szükséges, ha nem egyezünk meg az IMF-fel" - mondta Samu János.
Az elemző szerint az IMF/EU-megállapodás azért lenne fontos, mert erős jelzés a piacoknak, hogy ismert, nemzetközi intézmények által jóváhagyott gazdaságpolitikát fog folytatni a magyar kormány. Az ortodox kontroll pedig meghozhatja a nyugalmat a befektetőknek. Samu szerint nehéz elképzelni, hogy az IMF és az EU készenléti hitele helyett mi lehetne olyan erős szignál a piacoknak, mely lehűtené a kedélyeket. Ráadásul nem lehet elhúzni a tárgyalásokat sem, még akkor sem ha finanszírozható lenne egy ideig az ország, mert annak a hozamok és a forint inná meg a levét.
Nincs ki ellen harcolni?
A kormányzat eddigi kommunikációjából az derül ki, hogy a leginkább saját mozgásterének szűkülésétől tart. Az ugyanis biztos, hogy Magyarország most már csak készenléti hitelkeretet kérhet a Valutaalaptól, annak csak a feltételei a kérdésesek. Ha a magyar delegáció más jellegű programra is tartana igényt, már késő. A készenléti hitelkeretért cserébe azonban az IMF és az EU is eredményeket fog elvárni, ortodox gazdaságpolitikát, kiszámíthatóságot - és ellenőrizni is fogja, hogy Magyarország miként tartja be a megállapodást. Így volt ez 2008 után is, ráadásul bár kiebrudaltuk már egyszer a Valutaalapot, továbbra is IMF-tagok maradtunk, vagyis a negyedéves vizsgálatoknak továbbra is alá kell vetnünk magunkat.
A kormány mozgástere
A kormány félelme azonban hiábavaló. A gazdasági mozgástere nyilván csökkenni fog, de ezt IMF-megállapodás híján az államadósság egyre drágább finanszírozása, a forint árfolyamának gyengülése is előidézte volna. Még akkor is, ha egyre több politikus gondolja úgy, hogy az árfolyamhatást nem kell figyelembe venni.
Samu János szerint olyan értelemben mindenképpen szűkülni fognak a kormány lehetőségei, hogy az IMF "fejében valószínűleg van egy ortodox mix, amivel beindítható a gazdasági növekedés, javítja a befektetői hangulatot".
| Az IMF nem kér az unortodoxiából? Fotó: Botár Gergely/kormany.hu |
A különutasságnak tehát vége szakadhat egy megállapodás után. Csakhogy az IMF és az EU is törekedett rá az eddigi hitelprogramoknál, hogy a megsegített országok minél önállóbban döntsenek arról, hogyan állnak talpra - mondja Samu János. Az IMF tehát vélhetően arra kéri majd a kormányt, hogy a Valutaalap által ajánlott konvencionális eszköztárból válassza ki azokat a lehetséges lépéseket, melyekkel csökkenti az államadósságot, felpörgeti a gazdaságot és csökkenti a munkanélküliségi rátát. A nemzetközi szervezetek azért is így járnak el, mert a vélhetően megszorításokat is tartalmazó csomag mögé nem árt a társadalmi támogatottság, amit a helyi politikai elit jobban el tud adni, ha azt magáénak érzi. A szabadságharcot hirdető magyar kormánynak ez most különösen nehéz lehet, ha megállapodik a hitelkeretről.
Samu János szerint viszonylag nagy szabadságot kap a kormány annak eldöntésére, milyen gazdaságpolitikát folytat a jövőben, még akkor is, ha arra rá kell bólintania az IMF-nek és Brüsszelnek.
Magyarország helyzetét ronthatja, hogy a nemzetközi intézmények kifejezett kérése ellenére a parlament még az év vége előtt megszavazott két, sokat kritizált törvényjavaslatot: a stabilitási törvényt és a jegybanktörvényt. Erről is lesz mit magyarázkodnia Fellegi Tamás tárca nélküli miniszternek, aki jövő héten ül le tárgyalni Christine Lagarde-dal Washingtonban.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
