Nem fogják földhöz vágni a focicsapatokat a zárt kapus meccsek

A felcsúti Pancho Aréna

A kormány március 11-én 15:00-tól léptette életbe a veszélyhelyzetet Magyarországon, ami több rendkívüli intézkedést vont maga után. Ezek egyike, hogy az 500 főnél nagyobb szabadtéri rendezvényeket nem lehet megtartani. Erre reagálva még aznap sorra jelentették meg a sportági szakszövetségek a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó döntésüket. Ezek értelmében a fertőzöttség és a veszélyhelyzet jelenlegi szintje mellett szinte kivétel nélkül a mérkőzések nézők nélküli megrendezésére van lehetőség (szerk.: Egyedül a jégkorongban volt szigorúbb döntés, itt az Erste Ligát félbeszakították).

Ugyanekkor több más bajnokságot már félbeszakítottak: így az angol és a francia találkozókat felfüggesztették, és a német Bundesliga esetében is nagy a leállítás esélye. Az eltérő döntések hátterében az áll, hogy míg külföldön már a játékosok és edzők esetében is kimutatták a koronavírus jelenlétét, Magyarországon egyenlőre még csak civilek kapták el a betegséget.

Az NBI-es labdarúgó-mérkőzések tehát egy ideig - ha nem romlik a helyzet és nem kell félbeszakítani, netán leállítani a bajnokságot - zárt kapuk mögött kerülnek megrendezésre. A döntés becslésünk szerint nem fogja földhöz vágni a csapatok gazdálkodását, már csak azért sem, mert a bevételeknek az elenyésző része származik jegyek és bérletek eladásából. De ennél konkrétabb számaink is vannak.

A magyarfutball.hu kimutatása szerint az idei szezonban az átlagos nézőszám 3313 fő volt, kiemelkedően a legtöbb helyszíni néző a Fradi meccsein van, majdnem 8000-en látogatnak ki a zöld-fehérek meccseire. A másik végén a listának a paksi csapat áll, melynek meccseire átlagosan alig több mint kétezren kíváncsiak idén. Ezeket a számokat szoroztuk fel a kluboknál jellemző átlagos jegyárakkal.

A jegyárak egyébként meglehetősen széles skálán mozognak attól függően, hogy a stadion melyik szektoráról van szó, illetve ki a soron következő ellenfél. Megkülönböztetnek a klubok kiemelt és nem kiemelt párharcokat, értelemszerűen a tabella élvonalában álló, nagy nézőszámot vonzó csapatok, mint ellenfelek esetében kiemelt mérkőzésekről beszélhetünk. Ezekre valamivel drágábban kínálják a klubok a tiketteket, mint a többi meccs esetében. Mindettől függetlenül, ha nem a legdrágább szektorokat nézzük, akkor az átlagos jegyárak csapatonként 1000-3000 forint között mozognak. Nyilván ezektől nagyobb összeget is le lehet perkálni ha valaki a legjobb szektorokból szeretné megnézni a meccset, de a hazai szurkolói kultúrára nem feltétlenül ez a magatartás jellemző.

Ha csak a jegybevételeket nézzük, akkor a kiemelkedő nézőszáma miatt a Fradit érinti a zárt kapus döntés a legérzékenyebben. Egyetlen mérkőzésen ugyanis akár 23 millió forintot is bukhat a klub. Bár az összeg jelentősnek tűnik, a teljes éves 3 milliárd közeli bevétel arányában ez elenyésző tétel. A rangsor másik végén nagyjából hasonló nagyságú összbevétellel a Puskás Akadémia áll, ahol egy meccs cirka 2 milliós bevételkiesést jelenthet - ha feltételezzük, hogy minden helyszíni néző fizetett a jegyért. A felcsúti focicsapat egyébként teljesen kilóg a sorból, ami az árait illeti, hiszen 800-1000 forint közötti áron lehet egy-egy tiketthez hozzájutni.

A 12 csapatra vonatkozó kalkulációt összesítve,

egy-egy zárt kapuk mellett lebonyolított NBI-es bajnoki forduló nagyjából 84 milliós kieséssel járhat. Hogy mennyire elenyésző összeg ez, arra jól rávilágít, hogy a teljes NBI árbevétele meghaladta 2018-ban a 22 milliárd forintot.

A veszélyhelyzet első körben 15 napig van érvényben, de ezt Orbán Viktor pénteki nyilatkozata alapján is jó eséllyel meg fogják hosszabbítani, így azzal szinte biztosan számolhatunk, hogy legalább három forduló mehet le a bajnokságból zárt kapuk mögött. Vagyis mintegy negyedmilliárd forinttól, pontosabban 251,5 milliótól jó eséllyel elesnek a klubok.

Cikkeink a koronavírusról!
Olvasson tovább!

Ám nagy veszélyben akkor sem lenne a gazdálkodásuk, ha az összes hátralévő mérkőzést nézők nélkül kellene megrendezniük, mivel jellemzően a teljes bevétel mintegy 2-3 százaléka az, ami jegy- és bérleteladásból folyik be.

A becslésünk eredményénél figyelembe kell venni azt is, hogy minden nézőnél azt feltételeztük, hogy jegyet vesz a mérkőzésre, holott értelemszerűen a helyszínen szurkolók között bérletesek is vannak, akik már jó előre akár az egész szezonra megváltották a bérletüket. Így esetükben tényleges fizetési tranzakció nem történik. A jelenlegi bizonytalan helyzetben egyébként joggal merül fel a kérdés, hogy velük mi lesz? Egyrészt ezt valószínűleg a klubok egyedi hatáskörben fogják eldönteni, másrészt a döntés jellege nagyban függhet attól is, hogy mennyi ideig tartanak a korlátozó intézkedések. Az viszont biztos, hogy nekik már a bérletek kiváltásakor számolniuk kellett azzal, hogy néhány mérkőzésre nem mehetnek be. A szövetség ugyanis egy-egy komolyabb szabálysértés esetén ugyanis bármikor megbüntetheti a klubot oly módon, hogy zárt kapuk mögötti meccsre kötelezi a csapatot.