Mint ismeretes, nem sikerült áttörést elérnie a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes, euroszkeptikus Szabadságpártnak (PVV) a szerdai hollandiai parlamenti választásokon. Eszerint míg Mark Rutte miniszterelnök formációja, a kormánykoalíciót vezető liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) 31 képviselői helyet kaphat, a PVV csak 19-et. Hollandiában a PVV szereplése körüli várakozások mellett az is felfűtötte a kedélyeket az elmúlt napokban, hogy az ország példátlan diplomáciai botrányba keveredett NATO-szövetségesével, Törökországgal.

Mark Rutte holland miniszterelnök, a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője és Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője és kormányfőjelöltje televíziós vitájuk közben Rotterdamban 2017. március 13-án. Forrás: MTI/EPA/Bart Maat

Európai visszhang

Nyugat-Európa kormányai – különösen Berlin – melegen üdvözölték az eredményt. Sigmar Gabriel német külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Franciaországban is hasonló eredmény fog születni. Valóban, a Brexit és Trump megválasztása után Wilders sikere általános megítélés szerint az EU politikai dezintegrációjának egy újabb lépése lett volna. Ráadásul újabb felhajtóerőt biztosított volna Marine le Pen eurószkeptikus pártjának.

Az Európai Zsidó Kongresszus is üdvözölte a holland centrista erők győzelmét, dicsérve a választókat a populizmus és szélsőségek elutasításáért. A londoni kormányzat is élénk figyelemmel követte az eseményt, hiszen Wilders győzelme gyengítette volna az EU-t a tárgyalóasztal túloldalán a hamarosan induló Brexit-tárgyalások során.

Orbán mellényúlt

Szerdai nemzeti ünnepünkön a magyar miniszterelnök újra az EU-t ócsárolta. Orbán szerint "a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű tőke" szövetségével szemben van ma lázadás kontinesünkön.

Kasszandrai jóslata szerint "Először az angolok, aztán az amerikaiak. És ebben az évben jön a folytatás". Mintha csak összebeszéltek volna, Orbán előtt pár órával a török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu jelentette ki diadalittasan, hogy „az EU esik szét…Úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem lesz kellemes Európa jövője”. Nos, mindenesetre a hollandok végül másképpen szavaztak, Orbánnak és Cavusoglunak ez most nem jött be.

De kinek kell egy ilyen szövetséges?

A magyar miniszterelnök tehát dörzsöli a markát az EU politikai dezintegrációját jósolva, miközben a hivatalos magyar álláspont szerint az EU-nak önálló hadsereget kell létrehoznia. Orbán is pontosan tisztában van azzal, hogy a Brexit és Trump óta mára megrendült az európai békerendszer, és hazánk itt áll gyakorlatilag védtelenül. Nem véletlenül hangsúlyozta januárban kezét széttárva Lázár János, hogy a magyar honvédség ma "Közép-Európa és talán Európa egyik leggyengébbike". Sebaj, a lakosság majd a támadó haderő elől bemenekülhet az új focistadionokba – hiszen mint az elmúlt órákban nyilvánosságra került, hat év alatt 415 milliárdnyi közpénzt tolt bele a kormány a látványsportokba.

Káncz Csaba

A NATO európai védelmi minisztereinek február 15-i tanácskozásán a német hadvezetés együttműködési megállapodást írt alá a cseh és román társszervekkel. Ennek értelmében egy-egy cseh és román dandár a jövőben német parancsnokság alá kerül, közös kiképzéseken vesznek részt, hogy ezzel a közös harci képességet erősítsék. Ezzel párhuzamosan a tavalyi NATO-csúcs döntése szerint a regionális összefogás jegyében egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek.

Azt viszont sajnálatos módon nem látni, hogy melyik főváros számít ebben a formálódó európai együttműködésben a harcértékében amúgy is teljesen lerongyolódott Magyar Honvédségre. Lehet, hogy Berlin és Varsó védelempolitikában nem akar szövetségese lenni a pávatáncos Budapestnek?

Káncz Csaba jegyzete