Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, egy olyan időszakban, amikor mindkét fél a gazdaság beindításával küszködik. Az Erste Group „Horvátország: sikertörténet a nehézségek ellenére is?” című elemzése szerint az EU-csatlakozás kiváló alkalmat teremt az ország növekedési potenciáljának felülvizsgálatára.
„Az elmúlt években jelentkező, s elhúzódó növekedési problémák után nem meglepő, hogy optimista várakozások fogalmazódnak meg az EU-tagság előnyeire vonatkozóan. Habár, úgy tűnik, az előző bővítési körök eredményeit nehéz lesz megismételni, Horvátország több versenyelőnynek is a birtokában van, jelesül a földrajzi elhelyezkedés, a tartalékokat mutató turisztikai potenciál, a fejlett úthálózat, és a feltörekvőben lévő energiaipar által biztosított pozitívumoknak. Ha az ország jól játssza ki a kártyáit, várakozásaink szerint az EU-csatlakozás nyomán már középtávon realizálni lehet ezeket a potenciálokat” – jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank Croatia vezető közgazdásza.
A jó szolgáltatás még nem elég
| Ahogy arról a Privátbankár is beszámolt, a csatakozás után jelentősen változik, hogy Horvátországba miből mennyit vihetünk magunkkal. Júliustól egyszerűbb lesz az utazás. Részletek >> |
Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó, fokozott tőkebeáramlás – az új beruházások, a know-how átadása, és az új piacokhoz való hozzáférés révén – fontos csatornát jelent az új növekedési lehetőségek kiaknázáshoz. Az elmúlt évtizedben jelentős mértékű külföldi működőtőke áramlott Horvátországba. Azonban a beruházási szerkezet terén az adriai ország lemaradt kelet-közép-európai versenytársaival szemben, ugyanis főként a szolgáltatási szektorban történtek beruházások, viszont a termelő ágazatokba nem nagyon vándorolt a tőke.
Habár ez a jelenség határozottan elősegítette a bankszektor megizmosodását, a termelő ágazatok, a munkahelyteremtés és az export már nem ért el ilyen kimagasló eredményt. Ennek nyomán a kihívást a térség más országaihoz hasonló növekedési struktúra beindítása jelenti azzal együtt, hogy a külföldi működő tőkét a termelőszektorokba csábítsák, majd exportálható, nagyobb keresletet támasztó terméket állítsanak elő. A privatizációs folyamat felgyorsítása – ami egyébként a kormány egyik fontos célkitűzése – szintén friss tőkebeáramlást, hatékonyságnövekedést és know-how-importot generál.
A fuvarozás lehet az egyik húzóágazat
| Az országban igen magas a munkanélküliség. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem döntött arról, hogy a csatlakozás után Magyarország megnyitja-e munkaerőpiacát a horvát munkavállalók előtt. |
Habár nehéz egy konkrét szektort kiválasztani, az Erste elemzői szerint az idegenforgalom számíthat komoly befektetői figyelemre, hiszen a szektor a válság kirobbanása óta is jól teljesít és rejlenek még benne kiaknázatlan potenciálok.
A fuvarozás szintén ígéretes szektornak tűnik főként az ország földrajzi adottságai által jelentett előny miatt. A fejlett úthálózat emellett nagyobb mozgásteret is biztosít a kormány számára az egyéb infrastruktúrákra, nevezetesen a vasúti és a kikötői hálózat fejlesztésére szánt EU-források terén.
|
| Forrás: wikipedia.hu |
A mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó-ipar teljesítménye továbbra is a méretgazdaságosságtól függ, ám a kormánynak a meg nem művelt állami földek kihasználását elősegítő intézkedései jó irányt jelentenek. Az energiaszektorban meglehetősen nagy a mozgás, hiszen itt a cél az import kiváltása. A strukturális reformok végrehajtásával nagy lökést kaphatna az említett szektorok növekedése.
A reformok gyorsítását várják
| A csatlakozáskor a horvátok nem dobják el a kunát. Részletek >> |
Az új beruházásokhoz elengedhetetlen a befektető-barátabb környezet biztosítása. „Nemzetközi mutatók, például a Globális Versenyképességi Index, a Korrupciós Index, vagy a vállalkozás egyszerűségét jelző mutató alapján végzett összevetésben Horvátország elmarad regionális társaitól. A gondot főként a magánszektor mérete és hatékonysága, a rugalmatlan munkaerő-piaci szabályozás, és a gyenge lábakon álló befektetői védelem jelent" - mondta Alen Kovac.
Hozzátette, hogy a reformok felgyorsításának nincs alternatívája, és már látszanak pozitív jelek erre vonatkozóan, hiszen maguk a döntéshozók is kezdik felismerni ennek szükségességét. "Megfelelő a pillanat ahhoz, hogy javuljon a vállalkozói környezet, eltűnjenek a szűk keresztmetszetek a beruházások terén, és a befektetői bizalom is megerősödjön” – vázolta Alen Kovac.
Döccenővel indulnak
| A horvát tengerpart a magyarok körében és népszerű turistacélpont. Átlagosan 8 éjszakát töltenek egy-egy alkalommal az országban és legalább 150 ezer forintot költenek. |
Az EU-tagság jelentette új fejezetben további fontos tényező az, hogy Horvátország a csatlakozással párhuzamosan kilép a CEFTA-ból, azaz a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásból. Ennek folyományaként az ország versenyképessége visszaesik a CEFTA-piacokon, mivel a horvát termékekre magasabb vám rakódik majd Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában.
„A CEFTA-ból való kilépés nyomán némi negatív hatásra számítunk rövid távon, ám középtávon már az EU-piac a maga 500 millió fogyasztójával nagyobb potenciált kínál. Emellett az EU-tagságból fakadóan az unióból származó import miatt versenyképességi nyomás nehezedik majd a hazai termelésre, amelynek nyomán remélhetőleg hatékonyságjavulás jelentkezik amellett, hogy nagyobb követelményeket támasztó működési környezet alakul ki számos vállalkozás számára” – húzta alá Alen Kovac.
A GDP negyedét kapják három év alatt
A 2012 és 2014 között Horvátország által lehívható EU-források összesen 11,7 milliárd eurót tesznek ki (az ország 2013. évi becsült GDP-jének mintegy 25 százalékát). Az Erste elemzése szerint középtávon mindenképpen fontos az ország növekedési potenciáljának szempontjából, hogy ezt az összeget megfelelő módon hívják le és költsék el. Azonban Horvátországot gyakran érte az a bírálat, hogy az IPA előcsatlakozási alapból lehívható pénzeket csak közepes hatékonysággal használja fel.
|
| Forrás: wikipedia.hu |
Az elemzés felhívja a figyelmet: ha azt is hozzávesszük, hogy az egyes programidőszakok kezdetén a lehívás és a kifizetés gyakran lelassul és csak körülbelül egy év elteltével gyorsul fel újra, akkor kijelenthető: Horvátország csak középtávon számíthat arra, hogy az EU-források nyomán komolyabb mértékű hatás jelentkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az intézményi rendszert és felgyorsítani a szerkezeti reformokat annak érdekében, hogy az ország számára „kiutalt” EU-forrásokat a lehető leghasznosabb módon használják fel a kedvezményezettek.
Eljárás indulhat?
Az Európai Unióhoz való csatlakozással fennáll a veszély, hogy Horvátország túlzottdeficit-eljárás (EDP) alá kerül a GDP három százalékát meghaladó költségvetési hiánya miatt, illetve az adósságállomány alakulása is aggodalomra adhat okot, hiszen meghaladni látszik az előírt szintet (a GDP 60 százaléka). Míg mások azt állítják, hogy az EDP életbe léptetése negatív jelzéseket sugároz, addig az Erste elemzői a túlzottdeficit-eljárást inkább egyfajta lehetőségnek tekintik. A fiskális kiigazításra és így középtávon a költségvetési konszolidáció elérésére való „felszólítás” IMF-szerű intézkedésnek tűnhet abban az értelemben, hogy elősegíti a józan fiskális politika térnyerését és a költségvetési célok elérésére tett erőfeszítések fokozását.
Emellett Horvátországnak még a Megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumok, az úgynevezett „hatos csomag” rendelkezéseinek is meg kell felelnie, amelyek további költségvetési intézkedéseknek ágyaznak meg, amihez makrogazdasági és megfigyelési feladatok is társulnak, és a nominális célokról a strukturális célokra helyeződik át a hangsúly.
Az uniós "hatos csomag" egyik fontos pillére az adósságcsökkentési szabály, amelynek értelmében 1/20-dal csökkenteni szükséges a határértéket meghaladó adósság mértékét. "Ez gyakorlatilag a felfelé mutató adósságpálya stabilizálását jelenti. Mindent összevetve a hatos csomag központi szerepet játszik abban, hogy az ország középtávon biztosítsa a költségvetési stabilitást, s így kevéssé kockázatos befektetői környezetet teremtsen” – foglalta össze Alen Kovac.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
