Európa és Ázsia ipari óriásai, Németország és Kína közelednek egymáshoz, és mivel olyan kérdésekben, mint a kereskedelem vagy a környezetvédelem, azonos álláspontot képviselnek, ezért valamiféle informális szövetséget kötnének, mondhatni szorosabban együttműködnének, hogy bepótolják az Amerika visszavonulása által hagyott űrt. Mindezt a Bloomberg a G20-ak egyes diplomatáira és vezető állami tisztségviselőire hivatkozva írja.
Új helyzet
Ez az együttműködés az idei éve G20 csúcs előtt kezd kikristályosodni, melyet pénteken a forgalmas német kikötővárosban, Hamburgban fognak megtartani. Az együttműködés aktualitását az adja, hogy a csoport megalakulása óta először képviseli Amerikát olyan elnök, aki a protekcionizmust pártolja, noha Amerika évtizedek óta a szabad kereskedelem szószólója volt. Maga Hszi Csinping kínai elnök nyilatkozott kedden a die Weltnek, miszerint országának és Németországnak fokoznia kell az együttműködést, és külön kiemelte az Egy övezet, egy út nevű kezdeményezést, ami korábban Új Selyemút néven futott, és nemzetközi fogadtatása ellentmondásos volt.
Mint ismeretes, Trump többször bírálta Kínát és Németországot amiatt, hogy kereskedelmi többletük van Amerikával szemben, de a két ország akkor kezdett igazán közeledni egymáshoz, amikor a szűkebb csoport, a G7 találkozóján Amerika egyedül maradt a hat másik taggal szemben a klímavédelem ügyében, és azóta Trump be is jelentette, hogy kivonul a párizsi klíma-megállapodásból. Most ezekben a kérdésekben a szélesebb körű találkozón egyedül lesz véleményével mindenkivel, így európai szövetségeseivel, szomszédaival: Mexikóval és Kanadával, valamint Kínával és Oroszországgal szemben is.
Nem ma kezdték
A kínai miniszterelnök az elmúlt időszakban háromszor járt Németországban, ami azt jelzi, hogy a két ország aktívan dolgozik az űr betöltésén, amit Amerika hagyott Trump elnöksége alatt. A kapcsolat egyébként évek óta erősödik, miután a gazdasági érdekek közösek és a két ország között semmilyen geopolitikai rivalizálás nincs. A pekingi német nagykövet, Michael Clauss szerint a német-kínai kapcsolatok történelmi csúcsukon vannak.
Clauss elmondta, hogy Amerika vákumot hagyott azáltal, hogy elvetette a tervezett 12 tagú Csendes-óceáni szabadkereskedelmi szerződést, amely létrehozott volna egy olyan Amerika központú blokkot, melyben Chilétől Vietnamig egy szabadkereskedelmi övezet húzódik. Ez tulajdonképpen alternatívája lett volna az Új Selyemút kezdeményezésnek, de Trump kivonult belőle már beiktatása másnapján.
EU vs. Németország
A német-kínai kapcsolatok túlzott megerősödésének egyetlen hátránya lehet: az EU és Kína kapcsolata nem fejlődik ugyanilyen ütemben, márpedig Németország arra törekszik, hogy gazdasági és főleg kereskedelmi ügyekben elsősorban az EU lépjen fel külső tagokkal szemben, ne az egyes tagállamok. Ez akkor is kiderült, amikor Merkel egy korábbi interjújában támogatta Macron francia elnök azon javaslatát, hogy az EU tegyem többet azért, hogy bizonyos stratégiai vállalatokat, vagy olyan cégeket, melybe sok állami támogatást öltek, ne vásároljanak fel külső, EU-n kívüli vevők, és itt elsősorban kínaiakra gondolt, mivel ők ebben a legaktívabbak.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
