A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az mfor.hu-n jelent meg.
Bombaként robbant május utolsó csütörtökjén a hír, hogy lemondott Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Mivel ő felelt a monetáris politikáért, ennek megfelelően a Monetáris Tanácsot is vezető Matolcsy György MNB-elnök helyettese volt a testületben, a hatéves mandátuma 2021 szeptemberi lejárta előtti távozása nem mindennapi hírnek számított. Annak lehetséges okáról részletesen foglalkoztunk, bemutatva, hogy Nagy Márton utódjának személye fontos jelzés lehet a tekintetben, változik-e a monetáris politika és ha igen, milyen irányba.
Orbán Viktor nem sokat hezitált, alig egy héttel később máris megnevezte jelöltjét az MNB-alelnöki posztra, Virág Barnabás személyében. Választása tulajdonképpen logikusnak tekinthető, hiszen az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójaként Nagy Márton első számú helyettese volt. Ráadásul régi jegybanki motorosnak számít, 2003-ban, még Járai Zsigmond elnöksége idején igazolt át a Pénzügyminisztériumból az MNB-be. Összességében tehát Virág várható kinevezése nem ígér változást a monetáris politikában, amit a jegybankkal kapcsolatos hírekre érzékeny forintpiac is kedvezően vett: a hazai fizetőeszköz árfolyama Nagy Márton távozása és Virág Barnabás jelölése között és utóbbi után is stabil maradt, az euróval szembeni árfolyama a 344-es szint körül várta a leendő MNB-alelnök mai parlamenti gazdasági bizottsági meghallgatását.
Amely alatt ugyan gyengült a forint, de ez egyáltalán nem tudható be Virág Barnabás szavainak. Hiszen nem mondott olyat, ami indokolt volna nagyobb elmozdulást. A forint árfolyamát feszegető kérdésekre például azt válaszolta, az ideális árfolyam az, ami hozzájárul az inflációs cél (középtávon 3 százalék) teljesüléséhez. Ez azt jelenti, hogy az MNB továbbra sem hagyja magát befolyásolni attól, milyen a hazai fizetőeszköz kurzusa - ezt még akkor sem tette, amikor a koronavírus-járvány kitörését követően egészen 370 forintig szaladt az euró jegyzése -, változatlanul nincs árfolyamcélja, alapvetően az adószűrt maginfláció alapján hozza meg a döntéseit. S Virág Barnabás szavaiból arra lehet következtetni, hogy ebben a jövőben sem lesz változás.
Mint ahogy abban sem, hogy az új jegybankalelnöki aspiráns bízik az MNB eddigi legutolsó, március végén kiadott inflációs jelentésében megfogalmazott, majd a jegybanki vezetők - köztük Nagy Márton által is többször hangsúlyozott - V-alakú, gyors kilábalásban. Más kérdés, hogy e tekintetben némi ellentmondás érzékelhető Matolcsy György tegnap, a növekedés.hu-n megjelent cikkében, miszerint a jegybankelnök elhúzódó válságra számít. E megnyilatkozásból ugyanis laposabb, de semmiképpen sem gyors visszapattanásra lehet következtetni.
Virág Barnabás azon kijelentése pedig, hogy a V-alakú kilábalásban a beruházásoknak lehet a legnagyobb szerepe, a szerdától a parlamentben tárgyalandó jövő évi költségvetési törvényjavaslat azon állításával nincs szinkronban, miszerint a fogyasztás lehet a hazai gazdaság motorja. Ám ilyen ellentét láttán már fel sem kapjuk a fejünket, hiszen az MNB és a Pénzügyminisztérium (PM) közötti csörték már megszokottaknak tekinthetők. A legutóbbira éppen a 2021-es büdzsé kapcsán kerüt sor, ami végül a PM győzelmével zárult, s ami lapunk forrásai szerint Nagy Márton vesztét is jelentette.
Kérdés, másfajta jegybanki hozzáállásra lehet-e következtetni Virág Barnabás azon kijelentéséből, miszerint "a jelenlegi válsághelyzetben felértékelődtek a gazdaságpolitikai döntések, minden eddiginél fontosabb a kormány és a jegybank politikájának összehangolása". Aki egyúttal emlékeztetett arra, hogy az MNB célzott lépésekkel stabilizálta a pénzügyi helyzetet, és további lépésekkel elősegíti a növekedés újraindulását. Amelyek következtében szerinte a második félévtől forrástöbblet alakulhat ki a vállalkozásoknál - fogalmazott meg egy fontos üzenetet.
Azt is hangsúlyozta egyúttal, hogy a növekedési többlet fenntartásához középtávon új normákra lesz szükség a gazdaságpolitikában, miután az eddigiekhez képest más területek fejlődhetnek gyorsabban (például digitalizáció, zöldmegoldások). A monetáris politika célja továbbra is az árstabilitás megőrzése lesz, emellett a kormányzat adósságkezelésének támogatása - jelentette ki Virág Barnabás.
Aki ugyanakkor mai meghallgatásán azt is nyilvánvalóvá tette, hogy most rendkívül nagy a bizonytalanság, amit az is mutat, hogy az Európai Központi Bank szokatlanul széles sávban, 5-12 százalék közöttire becsülte az eurózónában idén várható visszaesést. Erre hivatkozva nevezte logikusnak Virág Barnabás, hogy a magyar gazdaság várható növekedési adatát sem lehet pontosan becsülni, valamint azt, hogy az egyes prognózisok jelentős eltérnek. Míg például a PM erre az évre 3 százalékos recesszióval számol, s erre alapozta a 2021-es költségvetést, addig az MNB még nem korrigálta a március végén kiadott 2-3 százalékos előrejelzését. Ezt legközelebb a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülését követően kiadott inflációs jelentésben teheti meg, így érthető, hogy azt most a szokottnál is nagyobb érdeklődés övezi.
Virág Barnabás egyébként arra a képviselői felvetésre, miszerint túlfűtött volt-e a hazai gazdaság, kifejtette, abból a szempontból semmiképpen, hogy nem nőtt a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban van, miközben a beruházási ráta magas. Erősen nőtt a kereslet, amelyhez alkalmazkodott a kínálat, s Magyarország elérte a kvázi teljes foglalkoztatottságot - fogalmazott az MNB alelnökjelöltje. Aki azt lényeges kérdésnek tartotta, vajon a magyar gazdaság megtartja-e működőtőke-vonzó képességét, ennek érdekében kiemeltnek nevezte, hogy a jövő technológiája megérkezzen.
A gazdasági bizottság összességében elégedett volt a hallottakkal és alkalmasnak találta Virág Barnabást, így most már Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy mikor nevezi ki őt hatéves periódusra az MNB új alelnökének.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
