Jonas Gahr Store visszautasította azoknak a vádjait, akik azt szeretnék, ha Oslo többet tenne az ukránokért, és felvetette, hogy országa hamarosan az első lesz az adományozók között - írja az MTI az AFP francia hírügynökség interjújára hivatkozva.
A politikus azt követően nyilatkozott, hogy meglátogatta a sarkvidéki Hammerfest közelében lévő Melkoyában található gázcseppfolyósító üzemet. A skandináv királyság tavaly óta igyekszik ellensúlyozni, hogy az Európába irányuló orosz gázszállítás csökkent, így az egyik vezető földgázszállítóvá vált a kontinensen.
A gázárak emelkedésével Norvégia jelentős bevételekre tesz szert. Ennek összege a háború miatt tavaly elért történelmi csúcsok után jelenleg is magas. Az oslói kormány idén rekordösszegű, 1127 milliárd koronás (41 600 milliárd forint) költségvetési többletre számít. Ez az ország szuverén befektetési alapját gazdagítja, amely már most is a világ legnagyobbja több mint 13 400 milliárd koronás (482 ezermilliárd forint) vagyonával.
A királyságot Európában és azon túl is felszólítják, hogy legalább a nem várt bevétel egy részét ossza szét az ukránok között, különben azt kockáztatja, hogy háborús nyerészkedőnek tekintik. "Ezt kategorikusan elutasítom" - szögezte le a kormányfő.
"Norvégia 50 éve kutat energiahordozók után, saját kockázatai vannak, kitermeli az kőolajat és a földgázt"- mondta. "Nem Norvégia határozza meg az árakat" - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a magasabb gázárak magasabb villanyszámlákat is jelentenek a norvég családok és vállalkozások számára, ami politikailag nagy kihívást jelent egy olyan országban, ahol többségében minden villamosenergiával működik, a fűtés és a közlekedés is.
Oslo eddig 10,7 milliárd koronát (385,2 milliárd forintot) költött Ukrajna támogatásra. A hazai össztermékhez (GDP) mérten a támogatásokat tekintve Norvégia a Kieli Világgazdasági Intézet (IFW Kiel) szerint a 15. helyen áll. Store azt hangoztatta, hogy ez a besorolás hamarosan megváltozik.
Kormányának a következő napokban kell bemutatnia egy többéves segélycsomagot, amely Ukrajna és a háború következményei, például a gabonaárak emelkedése által sújtott szegényebb országokat segíti majd. Mint kifejtette, segíteni fogják az ukránokat polgári infrastruktúrájuk fenntartásában, miközben katonailag is támogatják őket. A pontos összeget és a segély tartalmat február elején fogják közölni.
Az ukrajnai háború és az általa Európában előidézett energetikai káosz mindenesetre megerősíti Norvégiát abban az elhatározásában, hogy az éghajlati vészhelyzet ellenére sem mond le szénhidrogének kiaknázásáról - nyomatékosította a norvég miniszterelnök. Tavaly az ország 8-10 százalékkal növelte Európába irányuló gázszállításait, így a kontinens elkerülte az energiahiányt.
A norvég miniszterelnök azonban hangsúlyozta: hogy a megnövekedett energiahatékonyság, a Norvégiából érkező továbbra is nagy mennyiségű szállítások, az amerikai kontinensről, a Perzsa-öbölből és máshonnan érkező cseppfolyósított földgáz beszerzése mindenképpen jó irányba mutató jelzés a jövőre nézve - vélekedett.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
