|
| Barack Obama amerikai elnök könnyezik, miközben az egyik fegyveres merénylet gyermekáldozatairól beszél a Fehér Ház Ovális irodájában, ahol bejelentette elnöki rendeletét a fegyverviselés szigorítására 2016. január 5-én. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais) |
A leköszönő elnök persze az utolsó napjain sem lehet tétlen, a Reuters elemzői szerint ráadásul pont ezek a végső intézkedések lehetnek azok, amik hosszú időre befolyásolhatják a politikai hangulatot. Igaz, a pártok széthúzása, valamint a Trump és a republikánusok által belengetett „nagy pusztítás” miatt törvénymódosításra már nincs idő, Obama még utolsó akcióiként fellépett az orosz hackerüggyel szemben, illetve elindította a kétoldalú béketárgyalást Izrael és Palesztina között, erről John Kerry szenvedélyes beszédet is tartott december 28-án. Az idő sürget – van azonban három dolog, amit még viszonylag el lehet intézni, a republikánusok legnagyobb bánatára.
Kiengedheti Snowdent és Manningot
A lépés egyszerre lenne egy hatalmas öngól Obamának, de egyben a leglogikusabb lépés is, ezzel ugyanis rengeteg intézménynek, például az ACLU-nak, az Amnesty Internationalnak és a Human Rights Watch-nak is eleget tenne Snowden és Chelsea Manning elengedésével, mivel a WikiLeaksnek kiszivárogtatott információkkal valójában „a közösséget szolgálták”. Manning egyébként 35 éves börtönbüntetését tölti államtitkok kiszivárogtatása miatt.
A közvélemény megnyugtatása és a diplomáciai hullámvölgyek elsimítása miatt (Manning ugyanis brit állampolgár is volt, bebörtönzése számos vitát vetett fel) egyszersmind megakadályozná, hogy Trump a későbbiekben a kémtörvényre hivatkozva bezárathasson embereket. Bár Obama pont erre hivatkozva záratta be Snowdenéket, ha most kiengedi őket, azzal a sajtószabadságot propagálná.
Bebocsátást kaphat a „dreamer” generáció
Obama még 2012-ben mintegy 750 ezer illegális bevándorlók gyerekeként született fiatalt mentett meg a deportálástól. Az „álmodóknak” (Dreamers) is nevezett generációra, dacára annak, hogy az Államokban nőttek fel, biztos kiutasítás vár a Trump vezetés alatt, pusztán azért, mert a szüleikkel együtt illegálisan érkeztek az országba. Ezek a gyerekek ugyanúgy kaphatnak amnesztiát, mint más bűnözők, ezt a lépést egyébként már régóta sürgetik a demokraták.
|
| Donald Trump a Kansas állambeli Wichitában tartott jelölőgyűlésen 2016. március 5-én. (MTI/AP/Charles Rex Arbogast) |
Amennyiben ez megtörténik, azzal a fiatalok bár nem kapnak azonnal állampolgárságot, de meghosszabbítaná a védelmüket, a republikánusoknak pedig új módszert kéne kidolgozni arra, hogy ők is hivatalos állampolgárokká válhassanak. Obama egyébként az elnöksége nyolc éve alatt több bevándorlót deportált, mint bárki előtte – a legkevesebb az lenne, hogy ezeknek a fiataloknak ad még egy esélyt.
Újrakötheti az atommegállapodást az oroszokkal
Vlagyimir Putyin még októberben függesztette fel a harcászati plutóniumfölösleg hasznosítását, ezt az intézkedést korábban egyébként már 2000-ben és 2010-ben is újrakötötte Oroszország és az Egyesült Államok. Az egyezmény felfüggesztése meglehetősen veszélyes, Amerika ugyanis attól tart, hogy a fel nem használt és nem kezelt orosz atomhulladék végül terroristák kezében landol, akik bombagyártásra használnák ezt fel.
Az oroszokkal való barátkozásnak épp az a kémügy szabhat gátat, amiért Obamát méltatják, Putyin ugyanis pont az „Oroszországgal szembeni barátságtalan lépések” miatt rúgta fel a korábbi egyezményt. A leköszönő elnök ugyanakkor abban bízik, hogy a közös ellenség elsimíthatja a nézeteltérések a két ország között – ebben egyébként Putyin is egyetért, korábban nemzetközi fellépést sürgetett a terroristák ellen. Emellett ez lehet talán Obama egyetlen olyan intézkedése, amibe még Trump se tudna belekötni.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
