A forint árfolyama sok olyan termékre hat, amelyet exportra termelnek a magyarországi vállalatok, de a külföldről behozott termékeknél is igyekeztek a kereskedők érvényesíteni a gyengülést az utóbbi egy-két évben. Két hete viszont fordult a kocka, hiszen előbb az MNB alelnöke, Virág Barnabás jelezte, hogy a megugró inflációt komolyan veszi a jegybank. Akkor a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy immár teljesen újraindul a gazdaság, júniustól megváltozik a magyar monetáris politika: a jegybank a rövid távú kamatok változtatásával próbálja kezelni az infláció növekedéséből adódó kockázatokat. A felfelé tartó inflációs kockázatok március óta emelkednek és az MNB mindent elkövet, hogy megakadályozza a másodkörös hatásokat – hangsúlyozta Virág, hozzátéve: „nem szabad alábecsülnünk az infláció tartós emelkedését, ezért proaktívan fogunk reagálni a növekvő inflációs kockázatokra.”
370 környékéről 350 alá
Virág Barnabás nyilatkozatát követően a forint határozottan erősödni kezdett, amelyben az is közrejátszott, hogy sok olyan spekuláns talpa alatt lett forró a talaj, akik a forint további gyengülésére játszottak. Az MNB vezetőjének mondatai ugyanakkor azt üzenték a piaci szereplők számára, hogy a forint gyengülését nem tűri tovább a központi bank. Sokan emiatt a múlt héten zárták a spekulatív pozícióikat, amely révén az euró-forint árfolyam 350 alá csúszott.
A befektetők egy része csalódással vette tudomásul, hogy a Monetáris Tanács kedden nem nyúlt a kamatokhoz, ami miatt időlegesen ismét gyengült a forint. Ugyanakkor az ülés után kiadott közlemény egyértelműen a szigorítás felé mutató, úgynevezett héja álláspontot képviselt. A Monetáris Tanács ugyanis megerősítette Virág Barnabás múlt heti nyilatkozatát, miszerint az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen állnak a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására. Hozzátették, hogy a júniusi inflációs jelentés lesz kiemelt fontosságú, tehát a következő ülésen várható bejelentés.
A kamatdöntést követően az Equilor szakértő úgy vélekedtek: a legfontosabb kérdés, hogy milyen sorrendben, és milyen eszközökhöz nyúl az MNB. Amennyiben június 22-én csak az alapkamatot emelik meg 15 bázisponttal az egyhetes betéti tender kamatszintjére, jelzésértékű lépésről lenne szó, melyre gyengüléssel reagálhat majd a forint. Viszont amennyiben addig az egyhetes betéti tenderek valamelyikén megemelik a meghirdetett kamatszintet 15 bázisponttal, és ezt követően történik az alapkamat emelése, tényleges hatásaiban is jóval erősebb lépésről lenne szó, mely akár tovább erősítheti a forintot a későbbiekben.
A jegybank ugyan még nem döntött, hogy előbb az egyhetes betétek kamatához, vagy az alapkamathoz nyúlnak, ám egy-két bizonytalan napot követően a hét második felében ismét biztatóan alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik, hogy a 350-es szint erős ellenállást jelenthet, és sikerül ez alatt a lélektani szint alatt stabilizálódnia a keresztárfolyamnak. Más kérdés, hogy az igazán örvendetes az lenne, ha a 2019-ben jellemző 330-340 közötti szinten hullámozna a kurzus. Ez ugyanis az idei lokális csúcshoz képest már 10 százalékos erősödést jelentene, ami számos külföldről származó termék esetében akár az árakban is érződhetne. Ezek közül a lakosságot közvetve és direktben is érinti az energia és az üzemanyagok ára, amelyekben visszaköszön a forint aktuális árfolyama, de a rezsi és a logisztikai költségek révén számos termék esetén tud az erősödő forint kedvező, míg a gyengülő kedvezőtlen hatást kiváltani.
Az árfolyamgyengülés az importtermékek révén az infláció emelkedéséhez is hozzájárul, amely már csak azért sem kívánatos, mert a fogyasztói árindex áprilisban 9 éve nem látott mértékben ugrott meg. Pedig nem nehéz belátni, hogy a külföldről származó termékek esetén, ha az eladó nem is emel árat, akkor is több forintot kell fizetni a magyar forgalmazónak érte, amennyiben gyengül a forint. Ha ez visszaköszön az árakban is, mert a kereskedők nem tudják vagy akarják lenyelni az árfolyamból adódó veszteséget, akkor a termékeke a boltok polcaira is drágábban kerülhetnek.
De kinek rossz az erős forint?
Ha a forint gyengülése ennyire rossza, akkor felmerül, miért nem tett eddig lépéseket a jegybank, hogy a kurzust erősítse. Ennek elsősorban az az oka, hogy az elmúlt egy évben a járvány okozta gazdasági visszaesés megállítását, és a gazdaság ismételt lendületbe hozását tartotta fő céljának a magyar gazdaságpolitika, így az MNB is. Ráadásul az infláció sem tűnt korábban fenyegetőnek, ha egy-egy hónapban kiugró értéket láttunk, az gyorsan elsimult pár hónappal később. A jegybank által emlegetett változékony árszínvonal nem egyirányú mozgást jelentett, hanem hol drágulást, hol az árak mérséklődését. Így összességében a gazdaság szempontjából nem volt indokolt a jegybank beavatkozása.
A jegybank sokat nyert a forint gyengülésén
Az MNB eredményessége jellemzően négy tétel eredőjeként alakul. Ezek:
- a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,
- a jegybanki betétre kifizetett kamat,
- a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és
- egyéb tételek.
A fentiek közül az elmúlt években a devizaárfolyam változása került több alkalommal is a fókuszba, de 2019-ben például az aranytartalék felértékelődésén is sokat keresett az MNB. Ugyanakkor a tavalyi évben például a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereség hozott komoly profitot az MNB-nél.
Az első féléves eredménynél csak 2015-ben keresett többet a devizaárfolyamok változásán a jegybank, ugyanakkor az az összeg nem jelent meg a költségvetésbe fizetett osztalékként, hanem az elhíresült mondás szerint az az összeg elvesztette közpénzjellegét, lévén a devizatartalékon keresett pénzből jöttek létre az akkoriban alapított Pallas Athéné-alapítványokat.
Az infláció felpörgése viszont lépéskényszerbe hozta az MNB-t, ez pedig pozitívan hatott a forint árfolyamára. Felmerül, hogy a fent felsorolt előnyök mellett van-e hátulütője a forint erősödésének. Elvileg ugyanis a drágább forint rossz az exportőröknek, hiszen minden más változatlansága mellett azok a vállalatok, amelyek az általuk előállított termékeket és szolgáltatott külföldre adják el, rosszabbul járnak, hiszen ugyanannyi devizában számolt bevétel forintban kevesebbet fog eredményezni.
Bár a probléma most is létezik, a szokásosnál kisebb problémát okoz ezúttal az exportorientált cégeknek. A világszerte újra felpörgő fogyasztás ugyanis a megszokottnál nagyobb mozgásteret ad a vállalatoknak, és könnyebben tudnak árakat emelni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Magyarországon működő vállalatok költségei idén mérsékeltebben nőttek, megtört ugyanis a korábbi évek bérdinamikája. Idén számos vállalat a „megszokottnál” jóval kisebb mértékű béremelést hajtott végre.
Áremelkedés még lehet
A dráguló forintot a turizmusban érdekelt vállalatok sem szokták nagyon szeretni, hiszen a költségek növekedése visszatarthatja az ide utazók egy részét. Azt kell ugyanakkor mondani, ezúttal ez a kérdés sem kardinális. A külföldi turisták ugyanis egyelőre még nem keltek útra, így nem a forint erősödése az, ami visszatartaná őket. A szakértők szerint egyébként az idegenforgalomban és a vendéglátó iparban az árfolyamoktól függetlenül komoly áremelkedés jöhet (illetve egyes éttermekben ez már el is kezdődött), amelynek hátterében számos tényező áll. Így a vállalkozások szeretnék pótolni az elmúlt egy évben kiesett profitot, a munkaerő visszaépítése plusz költséget jelent, egyes vállalkozások csődje miatt a piaci verseny csökkenhet, továbbá számos alapanyag és szolgáltatás is drágult, amit a vállalkozások továbbhárítanak a vendégekre. Várhatóan ezek hatása sokkal komolyabb lehet, mint amekkora áremelkedést a forint erősödése miatt érzékelnének a külföldiek.
Rövid távon a forint erősödése miatti negatív hatások összességében aligha fogják megrengetni a magyar gazdaságot. A pozitívumok sokkal fontosabbak lehetnek. Ha az erősödés tartós és nagyobb mértékű lesz, vagy az a kamatok emelése miatt következik be, akkor viszont azt akár az átlagemberek is megérezhetik. Utóbbi esetben például a (változó kamatozású) hitelek törlesztőrészletei emelkedni fognak.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
