Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A Ryanair légitársaság járatának minszki földre kényszerítésére az Európai Tanács gyors és egységes választ adott. A tagállami vezetők az uniós szankciólista kibővítésében egyeztek meg, az incidensben részes személyekkel, és ugyancsak korlátozó intézkedéseket szorgalmaznak olyan entitások ellen, amelyek az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsimet finanszírozzák. Joe Biden amerikai elnök hétfőn "a nemzetközi jogi normák nyílt megsértésének" és "gyalázatos incidensnek" nevezte Fehéroroszország azon akcióját.
Az EU kitiltotta területéről a belarusz állami légitársaságot. Az ukrán miniszterelnök pedig bejelentette, hogy május 26-a éjféltől Ukrajna betiltja kereskedelmi járatok indítását Belaruszba, illetve ukrán gépek áthaladását az ország fölött.
Az EU Belarusz ügyében 170 ember és négy vállalat ellen először 2004-ben vezetett be korlátozó intézkedéseket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnése miatt. Később további korlátozó intézkedésekről döntött a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogok megsértése, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék mozgásterének visszaszorítása miatt is. A szankciók listáját 2011-ben egészítették ki a fegyverembargóval. 2016 februárjában aztán az Unió úgy döntött, hogy megszünteti a korlátozó intézkedések jelentős részét, csak a fegyverembargót és négy ember elleni szankciókat tartja fent.
Moszkva támogatása a döntő
De a friss szankciók kapcsán is rögtön le kell szögezni, hogy az EU-nak rendkívül kevés lehetősége van a belarusz rezsim destabilizálására. Az elmúlt hónapok is azt mutatták, hogy Lukasenka elnök semmitől sem riad vissza, ha saját polgárainak elnyomásáról van szó.
Az elnök és brutális biztonsági szolgálata tudja, hogy ebben számíthat a Kreml támogatására. Nem véletlen, hogy Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azonnal Lukasenka segítségére sietett. Közleményében képmutatással vádolta a Nyugatot és azt az esetet említette meg, amikor Washington kérésére a bolíviai elnök gépét leszállíttatták Ausztriában.
Az orosz sajtó már az incidens pillanatában megkezdte a letartóztatott 26 éves Roman Protaszevics lejáratását. Beszámoltak arról, hogy korábban az amerikaiak által finanszírozott minszki Euroradio-nak dolgozott, azonkívül pedig bedolgozott az ukrán szélsőséges Azov Zászlóalj sajtószolgálatának is.
Kapcsolj az ötödik sebességbe!
A mostani belarusz incidens abban az értelemben nem meglepő, hogy Lukasenka az elmúlt hetekben magasabb fokozatba kapcsolt a belarusz hideg polgárháborúban. A múlt héten lezáratta az ország legnagyobb, nem-állami hírcsatornáját (’tut.by’), amely havonta 3,3 millió olvasót ért el. Ugyancsak a múlt héten Lukasenka aláírta azt a törvényt, amely felhatalmazza a biztonsági szerveket, hogy éles lőszert használjanak a tüntetők ellen.
Május 24-én pedig Lukasenko aláírta a tömegtájékoztatási törvény módosításait, amelyek többek között megtiltják a sajtónak, hogy az ország társadalmi-politikai helyzetével kapcsolatos, nem engedélyezett közvélemény-kutatások eredményeit közzétegye (az ilyen típusú felmérések elvégzéséhez hivatalos akkreditációra lesz szükség). A médiumoknak azt is megtiltják, hogy cikkeikben „tiltott információkat” tartalmazó üzenetekre és anyagokra mutató hiperlinkeket helyezzenek el.
A médiatörvény módosításai azt is megtiltják, hogy külföldiek, hontalan személyek, külföldi jogi személyek és külföldi részvényekkel rendelkező jogi személyek legyenek a tömegtájékoztatási eszközök alapítói „függetlenül a létrehozásuk időpontjától”.
A magyar-belarusz mélyállami kapcsolatok
Bár a magyar miniszterelnök a hétfői Európai Csúcson nem vétózta meg az egységes fellépést, Orbán Viktor feltűnő hallgatásba burkolózik a nemzetközi botrányt kiváltó incidens kapcsán. Ez bizony nem véletlen, hiszen mind a hazai kormányzat, mind a biztonságpolitikai mélyállam az elmúlt években szorosan együttműködött a Lukasenka rezsimmel.
Tavaly június 5-i minszki látogatásán Orbán a még érvényben lévő megtorló intézkedések eltörlése mellett foglalt állást, beleértve a fegyverszállítási tilalmat. Válaszul Lukasenka kiemelte, hogy az EU-n belül Magyarországot tekinti legszorosabb partnerének.
A színfalak mögött a magyar és a belarusz mélyállam már bebizonyította, hogy képes a jelenlegihez hasonló, rendkívüli helyzetek közös kezelésére. Ennek főpróbája megtörtént 2018-ban, amikor Belarusz is segített a jogerősen börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nicola Gruevszki Budapestre menekítésében.
Akkor a német állami Deutsche Welle a montenegrói rendőrség közlésére hivatkozva írta meg, hogy a bukott politikus 2018. november 11-én 19 óra 19 perckor ért a bozjei határátkelőhöz Montenegróban, ahonnan Szerbia felé távozott egy 55A05 rendszámú gépkocsival. Ennek kiosztása és országkódja szerint a belarusz nagykövetség szerbiai járművével szöktethették meg, hogy aztán Budapesten menedékjogot kapjon.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Iránban helyreállított korlátozott internet-hozzáférés ismét megszűnt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
