TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Eurázsia építéséről, a változó világrendről, a jegybankok új szerepéről is beszélt pénteken Orbán Viktor a jegybankelnöki csúcstalálkozó megnyitóján, ahol elmondta: a kereskedelmi háború nem a mi háborúnk. A miniszterelnök nem feledkezett meg kedvenc témájáról, a migrációról sem: szerinte hosszabb távon a Nyugat felől érkezőkre kell felkészülnünk. Odaszúrt a németeknek is, akik szerinte irigyelhetik a mi politikai stabilitásunkat.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Első alkalommal Budapest ad otthont a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek részvételével zajló 16+1 csúcstalálkozónak, amely az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi jegybanki rendezvény Magyarországon. A magyar és a kínai jegybank által szervezett, november 9-10-i találkozót Orbán Viktor miniszterelnök, Yi Gang, a kínai jegybank elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitotta meg pénteken.

Az együttműködésben részt vesz Kína, 11 EU-tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és öt nem uniós állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia). A rendezvényre az Európai Központi Bank is küldött megfigyelőt.

Világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja Orbán

Orbán azzal kezdte: most tért vissza Sanghajból, ahol világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja. Ha tíz éve azt mondta volna valaki, hogy egy tárgyaláson Kína a Világbankkal, a WTO-val és az IMF-fel közösen egy meg nem nevezett gazdasági szereplővel szemben védi majd a multilateralizmust és a szabadkereskedelmet, akkor jót nevettünk volna – de ma már senki sem csodálkozik azon, hogy Kína ilyen elfogadott szereplője lett a világgazdaságnak.

A 16+1 csúcstalálkozó résztvevőiről megemlítette: jelen vannak olyan országok, amelyek tagjai az EU-nak és az eurózónának, és jelen vannak olyan országok, amelyek EU-tagállamok, de nem használják az eurót. Magyarország az óvatosabbak közé tartozik: úgy akarunk tagjai lenni az integrációnak, hogy nyitva maradjunk más térségek felé – ennek az euróról szóló döntésünkben is meg kell jelennie Orbán szerint. Emellett jelen vannak olyan országok, amelyek nem tagjai az EU-nak – velük kapcsolatban Magyarország gyors és erőteljes EU-bővítést szorgalmaz, a folyamat élén Szerbiával és Montenegróval.

Orbán szerint a világ: Eurázsiát építjük

2008-ban vált nyilvánvalóvá, hogy egy új gazdasági világrend felé haladunk. Eltelt tíz év, már látjuk, milyen lesz a világ a következő tíz-húsz évben. Az egypólusú világrend helyett többpólusú jön, új szereplőkkel és új értékekkel. A globalizáció folytatódni fog, de belső erői megváltoznak: felemelkednek új központok. Köztük első helyen találjuk Kínát; a nyugati elemzések Kína sikerét hajlamosak átmenetinek beállítani, de Orbán szerint Kína állócsillag lesz a következő időszakban, hosszú ideig lesz meghatározó szereplő.

Európában is kiemelkedett egy új centrum: Közép-Európa, ehhez csatlakozhat a balkáni térség. Orbán szerint konszenzus van Európában arról, hogy ez a régió lesz a gazdasági növekedés motorja. Előnyeik nem konjunkturálisak, hanem strukturálisak: innovatívak, alacsony adókkal dolgoznak, kiváló képesítésű munkaerővel rendelkeznek. Magyarország kiváltképp, jó okunk van önbizalommal tekinteni az előttünk álló évekre – mondta Orbán.

Emberi jogok, kommunizmus? Nem a mi dolgunk

Orbán arra is kitért: különböző ideológiák alapján élnek az európai és ázsiai országok – ennek azonban nincs jelentősége. Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk országainkat. A politikusoknak a közös érdekeket kell keresniük a kapcsolatépítéshez - mondta.

Kína és Közép-Európa között a történelmi és földrajzi kapcsolatokon túl gazdaságiak is létrejönnek – Kína ezt felismerte, ez látszik az "Egy övezet egy út programból" is. Orbán szerint ma már Eurázsia építéséről beszélünk. Kína és Közép-Európa földrajzilag egy egység, két hét alatt vasúton el lehet jutni egyik helyről a másikra – ha pedig a görög kikötőkből megépül a gyorsvasút, ez még rövidebb idő lesz.

Mindenesetre szerinte lenyűgöző a kereskedelem bővülése: a térség és Kína között tíz, Magyarország vonatkozásában 18 százalékkal bővült az első háromnegyed évben.

Egyre élesebb a harc a kiváló szakemberekért, az agyelszívásnak lesznek nyertesei és vesztesei. A közép-európai országok sosem a vásárlásban, hanem a tudás megtermelésében hittek, ez ma is így van. Nem vagyunk híján okos és képzett fiataloknak, vannak sikeres vállalataink. A kormány terve, hogy a K+F kiadások a GDP 1,8 százalékát érjék el 2020-ra, nagyjából 1000 milliárd forintos ráfordítást jelent.

Lesz még magyar jüankötvény

Fel kell készülnünk arra, hogy a dollár elveszítheti egyeduralmát. Már ma sincs egyedül a placcon, a világ nem csak politikailag, hanem pénzügyileg is diverzifikáltabb lesz, mint volt. A jüannal nekünk is számolni kell, nem véletlen, hogy mi is bocsátottunk ki jüan kötvényeket, és még fogunk is. Ha bocsátunk még ki külföldi kötvényt, Kelet felé fogunk tekinteni – mondta Orbán.

Orbán nagy változást vár a jegybankoktól - 70 százalék, hogy jön az új válság

A jegybankok szerepe is megváltozik az új világrendben – még ha életveszélyes dolog is erről egy miniszterelnöknek beszélni. Egyetért Matolcsyval abban, hogy a nemzeti kormányok és jegybankok együttműködése ma elengedhetetlen, együtt tudják kivédeni a válsághelyzeteket. A nemzeti bankok szerinte erőteljesebben részt vehetnének a gazdaság és kereskedelem fejlesztésében.

Matolcsy kormányzó

Orbán Viktor beszédében Matolcsy Györgyre mindvégig "kormányzó úrként" utalt - a nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy "governor" a jegybank elnöke, úgy tűnik, nekünk is meg kell szoknunk a titulust.

Egy újabb válság nem zárható ki Orbán szerint sem – erre Matolcsy is utalt -, a kezei közé kerülő elemzések 70-30 arányban beszélnek egy újabb válság bekövetkeztéről – nem egy 2008-as méretű, annál kisebb, de jelentős válságról.

Ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, ahhoz infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ehhez pedig tőke kell. A jegybankoknak több szerepet kell vállalniuk abban, hogy javaslatokat adjanak a tőke előteremtéséhez vagy akár szerepet is vállaljanak abban.

Olyan programokat is kell indítaniuk a jegybankoknak, amelyekkel az innovatív vállalkozások fejlesztésében részt tudnak venni. A jegybank szerepet vállal a jövő közgazdászainak és mérnökeinek képzésében, ami örvendetes, de lehetne bátrabb is ezen a téren az MNB.

A kereskedelmi háború nem a mi háborúnk

Mi rég úgy látjuk, hogy az USA meg akarja őrizni hegemón szerepét a világgazdaságban, ezért vet ki vámokat is – mondta Orbán. Nekünk, exportban érdekelt térségként meg kell találnunk a helyünket ebben a helyzetben is. Ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk: úgy kell irányítani gazdaságpolitikánkat, hogy egyszerre tartsuk meg a jó kapcsolatainkat az érdekelt felekkel. Ez nem egyszerű, de lehetséges.

Jönnek még hozzánk migránsok Nyugatról?

A migráció át fogja alakítani az életünket – ez a folyamat Nyugat-Európában ez már zajlik, többet nem lesz olyan, mint volt. Orbán szerint a párhuzamos társadalmak kialakulása elkerülhetetlennek tűnik a nyugat-európai városokban. A jövőben ezért más jellegű problémáik lesznek, mint nekünk, akik sikeresen megvédtük magunkat a migrációval szemben. Amikor gazdaságilag felzárkózunk a nyugathoz, és még lesz schengeni övezet, akkor majd nekünk is meg kell küzdeni ezzel a kérdéssel – véli Orbán.

Odaszúrt a németeknek

A legnagyobb ajándék, amit a kormányok adni tudnak a jegybankoknak, az a politikai stabilitás: nagyobb kilengésektől mentes politikai atmoszférát kell teremteni, hogy a gazdaság is stabilan tudjon működni. Közép-Európának nincs oka panaszra ebben a tekintetben: stabil hely, mentes a nagyobb kilengésektől és diplomáciai botrányoktól. Adott egy fricskát Németországnak: „nem említek olyan országokat”, ahol nagy a bizonytalanság, előrehozott választások fenyegetnek, miközben nálunk 1990 óta még egyszer sem volt erre szükség – mondta Orbán.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hurrikán-riadót hirdettek az USA-ban - már kifogytak a nevekből
MTI | 2020. október 27. 17:26
Riadót hirdettek az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti partvidékén kedden, miután a Zeta hurrikán lecsapott Mexikóra és közeledik az amerikai partokhoz.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor dicséretlavinát zúdított Donald Trumpra
MTI | 2020. október 27. 16:04
Elhalmozta dicséretekkel az amerikai elnököt a magyar kormányfő. Azt is mondta, hogy szorít a győzelméért.
Makro / Külgazdaság Új lehetőség csillant föl a széteső Libanon előtt
Káncz Csaba | 2020. október 27. 14:24
Washington közvetítésével – az egyébként még mindig háborús állapotban álló – Libanon és Izrael 3 hete tárgyalásokat kezdett vitatott tengeri határukról. Ha Libanon már rendezett tengeri határokkal a felségvizein földgázkincset találna, az sokat segítene a gazdaságon és a béke kilátásain. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Van egy ország, amely már kijött a második hullámból, és köszöni, jól van
Wéber Balázs | 2020. október 27. 11:21
Miközben a nyugati világ a koronavírus második hullámával küzd, és ismét kezdi leállítani az életet, Dél-Korea alacsonyan tudta tartani az áldozatok számát, miközben gazdasága az egyik legjobban teljesítők között lehet idén a világon.
Makro / Külgazdaság Donald Trump alkotmánybíráját megszavazták
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 27. 06:58
Az amerikai szenátus  megszavazta Amy Coney Barrett konzervatív alkotmánybíró jelöltségét hétfőn az esti órákban, a bíró le is tette a hivatali esküjét.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: leginkább a macskákra veszélyes
Kormos Olga | 2020. október 26. 18:24
Sok a bizonytalanság a tekintetben, hogy képesek-e elkapni a koronavírust házikedvenceink, s jelenleg úgy tűnik, hogy a kutyák alig, de a macska- és nyestfélék, valamint a hörcsögök fogékonynak bizonyulnak.
Makro / Külgazdaság Járványügyi adatok: törvénymódosítással védi a kormány
Kormos Olga | 2020. október 26. 17:29
Október 22-én nyújtották be a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos törvény módosításait a Parlamentbe. A dokumentum többek között azt is rögzíti, hogy a kormány mégsem tart igényt arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Operatív Törzs mellett járványügyi tudományos munkacsoportot hozzon létre.
Makro / Külgazdaság Már a parlamentbe is csak maszkban lehet bemenni, sálban, kendőben nem
Baka F. Zoltán | 2020. október 26. 16:02
Szigorítottak a szabályokon, közben a főváros a saját rendelete visszavonására készül.
Makro / Külgazdaság Az amerikai időzített bomba – Moszkva feszülten figyel
Káncz Csaba | 2020. október 26. 14:04
Első alkalommal fordul elő az USA történelmében, hogy a fehérek után a mostani elnökválasztáson a hispánok fogják képviselni a regisztrált választók legnagyobb csoportját – megelőzve az afroamerikaiakat. A gyorsan növekvő hispán népesség egyben geopolitikai sérülékenységet jelent és ezzel az ellenfelek is tisztában vannak. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Itt az áttörés? Megtalálhatták a Covid ellenszerét
Wéber Balázs | 2020. október 26. 10:53
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZaneca brit gyógyszergyár által közösen kifejlesztett vakcina immunissá teheti az időseket a koronavírussal szemben.
Friss
hírlevél