|
| Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd |
Első alkalommal Budapest ad otthont a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek részvételével zajló 16+1 csúcstalálkozónak, amely az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi jegybanki rendezvény Magyarországon. A magyar és a kínai jegybank által szervezett, november 9-10-i találkozót Orbán Viktor miniszterelnök, Yi Gang, a kínai jegybank elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitotta meg pénteken.
Az együttműködésben részt vesz Kína, 11 EU-tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és öt nem uniós állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia). A rendezvényre az Európai Központi Bank is küldött megfigyelőt.
Világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja Orbán
Orbán azzal kezdte: most tért vissza Sanghajból, ahol világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja. Ha tíz éve azt mondta volna valaki, hogy egy tárgyaláson Kína a Világbankkal, a WTO-val és az IMF-fel közösen egy meg nem nevezett gazdasági szereplővel szemben védi majd a multilateralizmust és a szabadkereskedelmet, akkor jót nevettünk volna – de ma már senki sem csodálkozik azon, hogy Kína ilyen elfogadott szereplője lett a világgazdaságnak.
A 16+1 csúcstalálkozó résztvevőiről megemlítette: jelen vannak olyan országok, amelyek tagjai az EU-nak és az eurózónának, és jelen vannak olyan országok, amelyek EU-tagállamok, de nem használják az eurót. Magyarország az óvatosabbak közé tartozik: úgy akarunk tagjai lenni az integrációnak, hogy nyitva maradjunk más térségek felé – ennek az euróról szóló döntésünkben is meg kell jelennie Orbán szerint. Emellett jelen vannak olyan országok, amelyek nem tagjai az EU-nak – velük kapcsolatban Magyarország gyors és erőteljes EU-bővítést szorgalmaz, a folyamat élén Szerbiával és Montenegróval.
Orbán szerint a világ: Eurázsiát építjük
2008-ban vált nyilvánvalóvá, hogy egy új gazdasági világrend felé haladunk. Eltelt tíz év, már látjuk, milyen lesz a világ a következő tíz-húsz évben. Az egypólusú világrend helyett többpólusú jön, új szereplőkkel és új értékekkel. A globalizáció folytatódni fog, de belső erői megváltoznak: felemelkednek új központok. Köztük első helyen találjuk Kínát; a nyugati elemzések Kína sikerét hajlamosak átmenetinek beállítani, de Orbán szerint Kína állócsillag lesz a következő időszakban, hosszú ideig lesz meghatározó szereplő.
Európában is kiemelkedett egy új centrum: Közép-Európa, ehhez csatlakozhat a balkáni térség. Orbán szerint konszenzus van Európában arról, hogy ez a régió lesz a gazdasági növekedés motorja. Előnyeik nem konjunkturálisak, hanem strukturálisak: innovatívak, alacsony adókkal dolgoznak, kiváló képesítésű munkaerővel rendelkeznek. Magyarország kiváltképp, jó okunk van önbizalommal tekinteni az előttünk álló évekre – mondta Orbán.
|
Emberi jogok, kommunizmus? Nem a mi dolgunk Orbán arra is kitért: különböző ideológiák alapján élnek az európai és ázsiai országok – ennek azonban nincs jelentősége. Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk országainkat. A politikusoknak a közös érdekeket kell keresniük a kapcsolatépítéshez - mondta. |
Kína és Közép-Európa között a történelmi és földrajzi kapcsolatokon túl gazdaságiak is létrejönnek – Kína ezt felismerte, ez látszik az "Egy övezet egy út programból" is. Orbán szerint ma már Eurázsia építéséről beszélünk. Kína és Közép-Európa földrajzilag egy egység, két hét alatt vasúton el lehet jutni egyik helyről a másikra – ha pedig a görög kikötőkből megépül a gyorsvasút, ez még rövidebb idő lesz.
Mindenesetre szerinte lenyűgöző a kereskedelem bővülése: a térség és Kína között tíz, Magyarország vonatkozásában 18 százalékkal bővült az első háromnegyed évben.
Egyre élesebb a harc a kiváló szakemberekért, az agyelszívásnak lesznek nyertesei és vesztesei. A közép-európai országok sosem a vásárlásban, hanem a tudás megtermelésében hittek, ez ma is így van. Nem vagyunk híján okos és képzett fiataloknak, vannak sikeres vállalataink. A kormány terve, hogy a K+F kiadások a GDP 1,8 százalékát érjék el 2020-ra, nagyjából 1000 milliárd forintos ráfordítást jelent.
Lesz még magyar jüankötvény
Fel kell készülnünk arra, hogy a dollár elveszítheti egyeduralmát. Már ma sincs egyedül a placcon, a világ nem csak politikailag, hanem pénzügyileg is diverzifikáltabb lesz, mint volt. A jüannal nekünk is számolni kell, nem véletlen, hogy mi is bocsátottunk ki jüan kötvényeket, és még fogunk is. Ha bocsátunk még ki külföldi kötvényt, Kelet felé fogunk tekinteni – mondta Orbán.
Orbán nagy változást vár a jegybankoktól - 70 százalék, hogy jön az új válság
A jegybankok szerepe is megváltozik az új világrendben – még ha életveszélyes dolog is erről egy miniszterelnöknek beszélni. Egyetért Matolcsyval abban, hogy a nemzeti kormányok és jegybankok együttműködése ma elengedhetetlen, együtt tudják kivédeni a válsághelyzeteket. A nemzeti bankok szerinte erőteljesebben részt vehetnének a gazdaság és kereskedelem fejlesztésében.
|
Matolcsy kormányzó Orbán Viktor beszédében Matolcsy Györgyre mindvégig "kormányzó úrként" utalt - a nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy "governor" a jegybank elnöke, úgy tűnik, nekünk is meg kell szoknunk a titulust. |
Egy újabb válság nem zárható ki Orbán szerint sem – erre Matolcsy is utalt -, a kezei közé kerülő elemzések 70-30 arányban beszélnek egy újabb válság bekövetkeztéről – nem egy 2008-as méretű, annál kisebb, de jelentős válságról.
Ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, ahhoz infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ehhez pedig tőke kell. A jegybankoknak több szerepet kell vállalniuk abban, hogy javaslatokat adjanak a tőke előteremtéséhez vagy akár szerepet is vállaljanak abban.
Olyan programokat is kell indítaniuk a jegybankoknak, amelyekkel az innovatív vállalkozások fejlesztésében részt tudnak venni. A jegybank szerepet vállal a jövő közgazdászainak és mérnökeinek képzésében, ami örvendetes, de lehetne bátrabb is ezen a téren az MNB.
A kereskedelmi háború nem a mi háborúnk
Mi rég úgy látjuk, hogy az USA meg akarja őrizni hegemón szerepét a világgazdaságban, ezért vet ki vámokat is – mondta Orbán. Nekünk, exportban érdekelt térségként meg kell találnunk a helyünket ebben a helyzetben is. Ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk: úgy kell irányítani gazdaságpolitikánkat, hogy egyszerre tartsuk meg a jó kapcsolatainkat az érdekelt felekkel. Ez nem egyszerű, de lehetséges.
Jönnek még hozzánk migránsok Nyugatról?
A migráció át fogja alakítani az életünket – ez a folyamat Nyugat-Európában ez már zajlik, többet nem lesz olyan, mint volt. Orbán szerint a párhuzamos társadalmak kialakulása elkerülhetetlennek tűnik a nyugat-európai városokban. A jövőben ezért más jellegű problémáik lesznek, mint nekünk, akik sikeresen megvédtük magunkat a migrációval szemben. Amikor gazdaságilag felzárkózunk a nyugathoz, és még lesz schengeni övezet, akkor majd nekünk is meg kell küzdeni ezzel a kérdéssel – véli Orbán.
Odaszúrt a németeknek
A legnagyobb ajándék, amit a kormányok adni tudnak a jegybankoknak, az a politikai stabilitás: nagyobb kilengésektől mentes politikai atmoszférát kell teremteni, hogy a gazdaság is stabilan tudjon működni. Közép-Európának nincs oka panaszra ebben a tekintetben: stabil hely, mentes a nagyobb kilengésektől és diplomáciai botrányoktól. Adott egy fricskát Németországnak: „nem említek olyan országokat”, ahol nagy a bizonytalanság, előrehozott választások fenyegetnek, miközben nálunk 1990 óta még egyszer sem volt erre szükség – mondta Orbán.
