Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelmi döntésnek nevezte, hogy az EU megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, hasonló lehetőséget ad Bosznia-Hercegovinának, amint a balkáni ország bizonyos vállalásainak eleget tesz és tagjelölti státuszt biztosít Georgiának. Michel a kétnapos brüsszeli EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján kijelentette: a bővítés befektetés a kontinensünk békéje, biztonsága és fejlődése érdekében – derül ki a hvg.hu helyszíni beszámolójából.
A csúcstalálkozó legvitatottabb témája az uniós költségvetés módosításának elmaradása volt. Ezt Magyarország blokkolta, a csomag legjelentősebb eleme Ukrajna finanszírozása 50 milliárd euróval a következő négy évre.
26 tagállam nagyon határozott egyetértésben volt a csomaggal kapcsolatban - mondta Charles Michel, de nem említette Magyarországot. Nem úgy, mint nem sokkal később a mellette álló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem tudta támogatni (a javaslatot).
Ez nem kevés fejtörést okoz az EU-nak, de a vezetők reményüket fejezték ki, hogy január végére, február elejére sikerül megoldást találni – írja a lap.
A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a módosítási javaslatban, amelyeket a jelenlegi hétéves költségvetés 2020-as elfogadása utáni események indokolnak. Pandémia, orosz-ukrán háború, energiakrízis, infláció, a közel-keleti konfliktus, természeti csapások – sorolta Von der Leyen azokat a tényezőket, amelyek plusz terheket rónak az EU-ra. Pedro Sanchez, spanyol miniszterelnök is abban bízik, hogy hamarosan sikerül megoldást találni.
Biztos vagyok benne, hogy a belga elnökség alatt az elkövetkező 6 hónapban a belga miniszterelnök, Alexander de Croo képes lesz az ukrán segélyről megegyezésre jutni mind a 27 tagállam körében – mondta Sanchez a leköszönő spanyol elnökség nevében.
Keményebb hangot ütött meg sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, aki a csúcsot követő sajtótájékoztatóján élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A politikus elsősorban nem is amiatt kritizálta a magyar kormányfőt, hogy távozott a teremből, amikor a többi állam- és kormányfő döntött arról, hogy Ukrajna megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat az uniós tagságról. Arról beszélt: szerinte ez tartózkodás, amire máskor is volt már példa – Angela Merkel választotta ezt az Európai Bizottság elnökéről szóló szavazás idején –, más kérdés, hogy a volt német kancellár nem távozott a teremből.
Macron beszélt arról is, hogyan zajlott az ülés, amelynek a végén a magyar miniszterelnök távozott a teremből. Megerősítette azokat a híreket, hogy nem spontán döntés volt, hanem azt előre megbeszélték, a háromórás ülésen pedig, amikor már mindenki elmondta az álláspontját, és amikor a vita eljutott arra a pontra, hogy dönteni kellett volna, és még mindig nem sikerült meggyőzni Orbán Viktort, többen – Giorgia Meloni olasz, Mark Rutte holland miniszterelnök, a spanyol soros elnökség nevében Pedro Sánchez, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és mások - közös döntése alapján végül Olaf Scholz német kancellár mondta ki azt, hogy akkor most lépjen ki a teremből – derült ki Macron beszámolójából.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
