<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A magyar kormány számára a legjobbkor jött, hogy július elsejétől Szlovénia tölti be az Európai Tanács soros elnökségét. Délnyugati szomszédunk ugyanis azon kevés uniós állam egyike, amely Orbán Viktor mellé áll a nagy uniós balhékban. Ez pedig még sokat érhet a jogállamisági mechanizmus körüli vitákban.   

Július elsejével Szlovénia vette át Portugáliától az Európai Tanács soros elnökségét – azaz mostantól délnyugati szomszédunk szervezi és vezeti az EU egyik jogalkotó szervezetének üléseit.

Kell egy barát

Szlovéniát 2020 márciusa óta Janez Jansa kormánya irányítja,

aki köztudottan jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormánnyal

– a magyar kormányfő volt például az egyik díszvendége annak az ünnepségnek, amit a szlovén államiság 30. évfordulója és a soros elnökség kezdete alkalmából rendeztek Ljubljanában a múlt héten.

A szlovén Trumpnak is titulált kormányfő a magyar miniszterelnök autoriter politikai modelljét másolja kritikusai szerint, és mindketten antikommunista liberálisokból lettek erősen jobboldali politikusok.

A szlovén Trump: Janez Jansa. EPA/KENZO TRIBOUILLARDA szlovén Trump: Janez Jansa. EPA/KENZO TRIBOUILLARD

Szomszédunk azon kevés uniós tagállam egyike – jellemzően Lengyelország mellett –, amely

a magyar kormány pártjára áll az uniós vitákban.

Múlt év végén, amikor a magyar és a lengyel kormány megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a Helyreállítási Alapot, Jansa támogatólag szólalt meg az ügyben (a vétóhoz azonban nem csatlakozott). A múlt heti EU-csúcson, amelyen a kritikák szerint melegellenes törvény miatt zúdult össztűz Orbán Viktorra, pedig bizonyos fokig szintén támogatta a magyar miniszterelnököt. (Háttéranyagunk: Magyarországnak nincs helye az EU-ban a holland kormányfő szerint.)

A magyar úton

Nem meglepő tehát, hogy a mainstream politikusok egy része aggódik a szlovén „hatalomátvétel” miatt. (Bár a soros uniós elnökség ma már inkább reprezentatív funkció, azért nem teljesen súly nélküli: az elnökség állítja össze például a napirendeket, azaz súlyozza az aktuális témákat, valamint kitárgyalja az intézmények vagy a tagállamok közötti kompromisszumokat a vitatott ügyekben.)

Felróják Jansának például, hogy megkurtította a sajtószabadságot, visszavágta a bíróságok függetlenségét, és már indulása előtt aláásta az európai ügyészség munkáját (annak ellenére, hogy Szlovénia csatlakozott a szervezethez), azaz szerintük a magyar kormány útját követi.

A Szlovén Demokrata Párt (Jansa pártja, amely tagja az Európai Néppártnak) kezd hasonlítani a Fideszre. A Néppártnak nem szabadna elkövetnie azt a hibát, amit Orbánnal és a Fidesszel szemben elkövetett. Ha komolyan veszik a demokráciát és az értékeket, meg kellene fontolniuk a szlovén párt képviselőinek kizárását vagy legalább tagságuk felfüggesztését, amíg Jansa, pártja és médiája be nem szünteti a jogállamiság és a demokrácia elleni támadásokat

-mondta a Politicónak Szergej Lagodinszkij német zöldpárti európai parlamenti (EP) képviselő.

Kritikák érték a szlovén kormányt emberjogi szervezetek, például az Európa Tanács és a Freedom House részéről is.   

Jansa, a provokatőr

Az európai konzervatívok egy része ugyanakkor nem lát veszélyt abban, hogy mostantól fél évig a szlovén kormány „diktálja a tempót” az EU-ban.

Jansa Szlovéniáját nem lehet összehasonlítani Orbán Magyarországával – a Fidesz idén tavasszal vált ki a Néppártból –, már csak azért sem, mert Jansa egy koalíciós kormányt vezet, azaz messze nincs akkora hatalma, mint magyar szövetségesének, vélik néppárti EP-képviselők. Szerintük a szlovén egy élettel teli társadalom, és ott nincsenek komoly gondok a demokráciával.

Nemrég ellátogattam Szlovéniába, beszéltem kormányzati tisztviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel. (…) Sokat várunk a szlovén elnökségtől, és bár valóban vannak megoldásra váró témák, én abban bízom, hogy ezeket kezelni fogják

-jelentette ki a brüsszeli portálnak Roberta Metsola néppárti EP-képviselő, az EP egyik alelnöke, egyben a nagy vitákat kiváltott jogállamisági mechanizmus egyik szószólója.

Egy néppárti bennfentes szerint Jansa inkább csak provokatőr, azaz a retorikájával vannak problémák, nem pedig a tetteivel.         

Az Európai Bizottságnál senki sem mondta nekem, hogy aggódik Szlovénia miatt, leszámítva a médiának tett vagy politikai nyilatkozatokat

-fűzte hozzá.

A szlovén kormányfő túlzásnak vagy hazugságnak tartja a kritikákat, amelyeket szerinte ideológiai ellenfelei terjesztenek.

30 éve harcolok Európáért és az európai értékekért. (…) Ne higgyenek el mindent, amit az európai újságokban látnak

-mondta nemrég egy interjúban.

Zászlót bontottak

Szlovénia ma nyilvánosságra hozta elnökségi programját, amelynek szlogenje: „Együtt. Ellenállóan. Európa.”

Ígéretük szerint arra törekszenek majd, hogy

felgyorsítsák az EU felépülését a koronavírus-válságból, erősítsék a jogállamiságot és az európai értékeket, valamint növeljék a biztonságot és a stabilitást Európa szomszédságában – ősszel a Nyugat-Balkán integrációjáról szóló konferenciát fogják elnökölni.

Magyar szempontból persze az a legfontosabb kérdés, hogyan kezelik majd a szlovénok a jogállamisági mechanizmus ügyét. A tapasztalatok alapján a magyar kormány tőlük baráti bánásmódra, máshonnan viszont komoly össztűzre számíthat.

A mechanizmusról szóló háttéranyagunkat itt olvashatják. Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrán visszavonulás, Moszkva a negyven fölöttieket is várja a hadseregbe – A háború 94. napja
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 17:39
Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Hiperszonikus cirkálórakétával kelti a félelmet Oroszország
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 15:55
Ezer kilométeres távolságra is elért a Cirkon.
Makro / Külgazdaság Oroszok állítják: Limant teljes egészében elfoglalták
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 13:46
Újabb terület orosz kézen. 
Makro / Külgazdaság Megint úgy utazunk, mint a járvány előtt. Újratöltött a turizmus
Elek Lenke | 2022. május 28. 11:40
Ha nem is olyan a világ, mint volt, de költéseinkben közelítünk. 
Makro / Külgazdaság Így trükközik Putyin, hogy enyhítse a szankciós károkat
Mester Nándor | 2022. május 28. 11:17
Itt a párhuzamos export. Főleg Kína lehet a segítség.
Makro / Külgazdaság K&H: 64 milliárdot fizettek be idén az ATM-ezők
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 10:00
Az automatás készpénzbefizetés nagyon népszerűvé vált az elmúlt évek során.
Makro / Külgazdaság Tömeges kirakatperre készülhet a Kreml, hogy igazolja az inváziót
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 09:20
Nürnberget emlegetik, és a nácitlanítást akarják alátámasztani.
Makro / Külgazdaság Még Zelenszkij is elismerte, hogy nagy baj van. Reggeli háborús összefoglaló.
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 07:30
Az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek, Joe Biden komolyan megvádolta Putyint, Oroszország "teljes körű győzelmet tervez" egy hírügynökség szerint.
Makro / Külgazdaság Putyin hamarosan fontos csatát nyerhet - napi háborús hírek
Privátbankár.hu | 2022. május 27. 19:03
Méterről méterre, de haladnak előre az oroszok, Putyin mégis hajlandó lenne fogolycseréről, sőt az ukrán kikötők megnyitásáról is tárgyalni - legalábbis ezt állította ma. Háborús hírösszefoglaló.
Makro / Külgazdaság Ukrajnai háború – miért is van hazánk még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen? - A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. május 27. 18:43
Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG