Július elsejével Szlovénia vette át Portugáliától az Európai Tanács soros elnökségét – azaz mostantól délnyugati szomszédunk szervezi és vezeti az EU egyik jogalkotó szervezetének üléseit.
Kell egy barát
Szlovéniát 2020 márciusa óta Janez Jansa kormánya irányítja,
aki köztudottan jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormánnyal
– a magyar kormányfő volt például az egyik díszvendége annak az ünnepségnek, amit a szlovén államiság 30. évfordulója és a soros elnökség kezdete alkalmából rendeztek Ljubljanában a múlt héten.
A szlovén Trumpnak is titulált kormányfő a magyar miniszterelnök autoriter politikai modelljét másolja kritikusai szerint, és mindketten antikommunista liberálisokból lettek erősen jobboldali politikusok.
Szomszédunk azon kevés uniós tagállam egyike – jellemzően Lengyelország mellett –, amely
a magyar kormány pártjára áll az uniós vitákban.
Múlt év végén, amikor a magyar és a lengyel kormány megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a Helyreállítási Alapot, Jansa támogatólag szólalt meg az ügyben (a vétóhoz azonban nem csatlakozott). A múlt heti EU-csúcson, amelyen a kritikák szerint melegellenes törvény miatt zúdult össztűz Orbán Viktorra, pedig bizonyos fokig szintén támogatta a magyar miniszterelnököt. (Háttéranyagunk: Magyarországnak nincs helye az EU-ban a holland kormányfő szerint.)
A magyar úton
Nem meglepő tehát, hogy a mainstream politikusok egy része aggódik a szlovén „hatalomátvétel” miatt. (Bár a soros uniós elnökség ma már inkább reprezentatív funkció, azért nem teljesen súly nélküli: az elnökség állítja össze például a napirendeket, azaz súlyozza az aktuális témákat, valamint kitárgyalja az intézmények vagy a tagállamok közötti kompromisszumokat a vitatott ügyekben.)
Felróják Jansának például, hogy megkurtította a sajtószabadságot, visszavágta a bíróságok függetlenségét, és már indulása előtt aláásta az európai ügyészség munkáját (annak ellenére, hogy Szlovénia csatlakozott a szervezethez), azaz szerintük a magyar kormány útját követi.
A Szlovén Demokrata Párt (Jansa pártja, amely tagja az Európai Néppártnak) kezd hasonlítani a Fideszre. A Néppártnak nem szabadna elkövetnie azt a hibát, amit Orbánnal és a Fidesszel szemben elkövetett. Ha komolyan veszik a demokráciát és az értékeket, meg kellene fontolniuk a szlovén párt képviselőinek kizárását vagy legalább tagságuk felfüggesztését, amíg Jansa, pártja és médiája be nem szünteti a jogállamiság és a demokrácia elleni támadásokat
-mondta a Politicónak Szergej Lagodinszkij német zöldpárti európai parlamenti (EP) képviselő.
Kritikák érték a szlovén kormányt emberjogi szervezetek, például az Európa Tanács és a Freedom House részéről is.
Jansa, a provokatőr
Az európai konzervatívok egy része ugyanakkor nem lát veszélyt abban, hogy mostantól fél évig a szlovén kormány „diktálja a tempót” az EU-ban.
Jansa Szlovéniáját nem lehet összehasonlítani Orbán Magyarországával – a Fidesz idén tavasszal vált ki a Néppártból –, már csak azért sem, mert Jansa egy koalíciós kormányt vezet, azaz messze nincs akkora hatalma, mint magyar szövetségesének, vélik néppárti EP-képviselők. Szerintük a szlovén egy élettel teli társadalom, és ott nincsenek komoly gondok a demokráciával.
Nemrég ellátogattam Szlovéniába, beszéltem kormányzati tisztviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel. (…) Sokat várunk a szlovén elnökségtől, és bár valóban vannak megoldásra váró témák, én abban bízom, hogy ezeket kezelni fogják
-jelentette ki a brüsszeli portálnak Roberta Metsola néppárti EP-képviselő, az EP egyik alelnöke, egyben a nagy vitákat kiváltott jogállamisági mechanizmus egyik szószólója.
Egy néppárti bennfentes szerint Jansa inkább csak provokatőr, azaz a retorikájával vannak problémák, nem pedig a tetteivel.
Az Európai Bizottságnál senki sem mondta nekem, hogy aggódik Szlovénia miatt, leszámítva a médiának tett vagy politikai nyilatkozatokat
-fűzte hozzá.
A szlovén kormányfő túlzásnak vagy hazugságnak tartja a kritikákat, amelyeket szerinte ideológiai ellenfelei terjesztenek.
30 éve harcolok Európáért és az európai értékekért. (…) Ne higgyenek el mindent, amit az európai újságokban látnak
-mondta nemrég egy interjúban.
Zászlót bontottak
Szlovénia ma nyilvánosságra hozta elnökségi programját, amelynek szlogenje: „Együtt. Ellenállóan. Európa.”
Ígéretük szerint arra törekszenek majd, hogy
felgyorsítsák az EU felépülését a koronavírus-válságból, erősítsék a jogállamiságot és az európai értékeket, valamint növeljék a biztonságot és a stabilitást Európa szomszédságában – ősszel a Nyugat-Balkán integrációjáról szóló konferenciát fogják elnökölni.
Magyar szempontból persze az a legfontosabb kérdés, hogyan kezelik majd a szlovénok a jogállamisági mechanizmus ügyét. A tapasztalatok alapján a magyar kormány tőlük baráti bánásmódra, máshonnan viszont komoly össztűzre számíthat.
A mechanizmusról szóló háttéranyagunkat itt olvashatják. Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
