A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Piac és Profiton jelent meg.
Kétség nélkül állítható, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként még április elején bejelentett bértámogatástól várták a legtöbb reményt a cégek a talpon maradáshoz a koronavírus-járvány kellős közepén. A program lényege, hogy az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A munkáltatónak vállalnia kellett azt is, hogy támogatás folyósítását követően legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. Emellett elindítottak egy másik támogatási programot is a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor munkavállalóinak megtartásáért. A bérkiegészítés első változatát számtalan szakmai kritika érte, ám a tervezeten néhány héttel később a szakmai szervezet álláspontjának figyelembe vételével finomított a kormány.
A vállalkozói érdekképviseletek a folytatásban bíznak
A legutolsó, hét eleji összesítés szerint a munkahelyvédelmi bértámogatással több mint 226 ezer munkavállalónak nyújtottak segítséget. A programra már csak augusztus 31-ig nyújthatják be a kérelmeket a vállalkozások. Éppen ezért megkerestük a munkáltatói érdekképviseleteket, miként értékelik a kormány programját.
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak az egyeztetések a kormánnyal, így egyebek mellett ennek is köszönhető az, hogy az eredetileg tervezett magyar „Kurzarbeit” végül jelentősen módosított, a cégek számára sokkal inkább igénybe vehető formában élesedett.
Emlékeztetőül, a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések után emelték be a rendeletbe egyebek mellett azt, hogy a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lett, ekkor lazítottak a létszámtartási kötelezettségen, de a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is ekkor terjesztették ki a támogatás hatályát.
A főtitkár alapvetően hasznosnak és pozitívnak nevezte a programot, hiszen ha stabilizálódik a helyzet, akkor a cégeknek nem új munkavállalókat kell keresnie, hanem az ismert, már betanított, lojális dolgozókkal folytatódhat a munka.
Az MGYOSZ már áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére (ez 2020. I. negyedévében 490 ezer forint volt) legyen az igénybe vehető támogatás felső plafonja a minimálbér kétszerese (322 ezer forint) helyett, ezt azonban azóta sem sikerült elérni – a szervezet emellett szorgalmazza a bértámogatási program meghosszabbítását is. Az MGYOSZ tagságában azt tapasztalta, hogy a cégek részéről is lenne igény mind a program meghosszabbítására, mind a forrásemelésre. A főtitkár szerint elképzelhető az is, hogy más kondíciók mellett még több cég is igénybe venné a bértámogatást.
Wimmer István emellett kiemelte, hogy a december 31-én lejáró hitelmoratórium meghosszabbítását is szeretnék elérni, hiszen sem a járvány, sem annak gazdasági hatásai nem tűntek el. A szakmai szervezet szerint ugyanakkor ezt nem normatív módon, hanem egy kialakítandó feltételrendszer alapján kellene meghosszabbítani, és a hitelképes, tőkeerős, de mégis nehéz helyzetbe került vállalkozásokat kéne megsegíteni. Mint mondta, arról folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen időtartamra kéne meghosszabbítani a támogatásokat, azt azonban semmiképpen sem szeretnék, hogyha idejekorán lehúznák a rolót a támogatások terén.
Működött a stratégia
„Az egyik tábor, köztük a VOSZ is azt mondta, hogy nagyon komoly, radikális pénzeszközöket kell a gazdaságba tenni mindjárt a járvány elején, amivel a gazdasági visszaesés negatív hatásait lehet tompítani. Másik tábor szerint a piacot figyelve fokozatosan kell beavatkozni a gazdaságba, vagyis nem lehet az összes muníciót az elején ellőni, mert nem lehet tudni, milyen mélységű és hosszú lesz a válság. Utóbbi lett a kormányzat választott stratégiája. Bár mi a másik út mellett voltunk, a stratégia működött. A kormányzat tartotta magát ahhoz, hogy folyamatosan vizsgálták a piacot, heti szinten voltak egyeztetések, ahol plusz beavatkozásra volt szükség, megtették” – mondta a Piac és Profitnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.
Mint ahogyan a magyar “Kurzarbeit” első, áprilisban megjelenő változatán is finomhangolásra volt szükség, hiszen bár a kezdeményezés jó, a kötött és merev szabályok miatt nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy tömegek tudják igénybe venni. A VOSZ főtitkára megjegyezte, ezt vissza is igazolta a piac néhány héten belül, hiszen alig jelentkeztek rá a vállalkozások. A minisztériumok megfogadva az érdekképviseletek javaslatait, néhány héten belül könnyítették, „vállalkozó közelivé” tették a feltételeket, minek hatására tömegesen, döntő fölényben a mikro- és kisvállalkozások kezdték igénybe venni a támogatást. Meglepetésre, kezdetben a nagyobb cégek kevésbé éltek a lehetőséggel.
Ahogy a VOSZ főtitkára fogalmazott, a program tömegeket ért el.
„A bértámogatási programokkal kialakult egy eszközrendszer, amely működik. Ha munkavállalók százezreit érte el, arra azt lehet mondani, hogy működőképes, ezért a további hónapokban is lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozások felkészülhessenek a piac lassúbb visszaépülésére” – mondta Perlusz.
Ugyanakkor a VOSZ becslése szerint a rendelkezésre álló keretnek még a felét sem használták ki a vállalkozások. Ezt megerősíti az is, amit György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nyilatkozott a héten:
„Forrás van, de igény már nincs a programra a vállalkozások részéről.”
Perlusz László szerint, ha van még forrás, kézenfekvő lenne a program meghosszabbítása. Ennek okát a főtitkár azzal magyarázta, hogy egyre inkább látszódik, nem lesz V-alakú visszapattanás.
„Ha egy vállalkozó azt látja, hogy három hónapig megtartotta a munkavállalóit, de a gazdaság még mindig nem pattant vissza, csak lassan épül újra fel, akkor ismét döntéskényszer előtt áll, hogy elbocsátja a munkavállalóját vagy sem. Ebben tudna segíteni, ha meghosszabbítanák a programokat vagy újabbakat indítanának. Mi azt mondjuk, hogy lenne rá igény és lenne rá fedezet is, még további három hónapra meghosszabbítani a programot, amellyel elkerülhető lenne egy újabb, sokkszerű elbocsátási hullám. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok vállalkozás még nem adta le a mérlegbeszámolóját, nem tudjuk, milyen állapotban vannak ezek a vállalkozások. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, a kényszertörlési eljárásokat is felfüggesztették októberig, ugyancsak nem lehet tudni mennyi vállalkozás fogja bedobni a törölközőt. Ezen túlmenően nagyon bizonytalan a világpiac is, bizonytalan a koronavírus-vakcina helyzete is. Annyi bizonytalansági faktor van a rendszerben, hogy szeretnénk, tartsuk meg a támogatási rendszert még néhány hónapig” – tette hozzá a főtitkár.
Több kérdéssel megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Többek között arra voltunk kíváncsiak, pontosan hány cég nyújtott be és kapott bértámogatást, valamint k+f+i támogatást április óta, hány milliárd forintra. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a cégek nagyságát és ágazatokat tekintve milyen megoszlásban igényelték a támogatást, valamint tervezi-e a kormány a továbbiakban más munkahelymegőrző programok indítását, esetleg a bértámogatási rendszer folytatását. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kérdés, mi jön utána?
A GKI Zrt. szerint a foglalkoztatottság júliusi és júniusi felmérés adatait összevetve a foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 1,5 százalékkal, 60-70 ezer fővel növekedhetett. Augusztusban valószínűleg tovább emelkedett a foglalkoztatottság. Kérdés azonban, hogy a kormány által három hónapra, jellemzően augusztusig mintegy 200 ezer fő számára nyújtott bértámogatás kifutását követően hogyan alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok. Részletek >>>>
Több mint 300 ingatlant érinthet a terv. 
