Kedden közli a KSH a keresetek márciusi adatait.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 ezer forint volt 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járult hozzá.
Az MTI szerint a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 31,7 százalékkal nőtt 363 100 forintra.
A keresetek növekedését azonban alig érezzük meg – ha egyáltalán – a megugró infláció miatt, ahogy ezt alábbi felmérésünk is mutatja:
Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség áprilisi mutatóit közli a KSH.
A legutóbbi adatok szerint az idei első negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavalyi január-márciusi időszakhoz mérve.
Márciusra 176 ezer munkanélkülit és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát közölt a KSH.
A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 31 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki.
A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt.
Január-márciusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium (PM) a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről.
A május 9-én közzétett előzetes adatok szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere április végén 2635,6 milliárd forintos hiányt mutatott.
A központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet értek el az év első négy hónapjában, írja az MTI.
A kiadások közül kiemelték, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést. Nyugellátásokra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig.
Az első négy hónapban kialakult hiány a 3152,7 milliárd forintban előirányzott éves összeg 83,6 százaléka.
A központi alrendszer négyhavi hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbi 1043,6 milliárd forintos deficitnek.
Varga Mihály pénzügyminiszter a héten utalt arra, hogy szükség lesz az idei költségvetés korrigálására.
Az energiaügyek felelőse távozik.
