A Fitch hitelminősítő szerint Argentína és Törökország mellett Ukrajna a világ legsérülékenyebb országa az új, amerikai kamatemelési környezetben. A magas eladósodás és infláció, valamint az alacsony szinten ragadt növekedés mindhárom országot a pénzügyi szakadék szélére sodorta. Valóban, Argentína május 9-én már a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, hogy pénzügyi támogatást kérjen az argentin peso drámai leértékelődése miatt kialakult helyzet kezelésére.
Örvénybe kerültek
Törökország inflációs rátája 10.9 százalékon áll, Ukrajnáé 13.1 százalékon, míg Argentínáé 25.6 százalékon. Törökországnak 30 milliárd dollár valutatartaléka van, Ukrajnának csupán 18 milliárd, míg Argentínáé márciusban még 56 milliárdon állt. A szomszédos Ukrajnának évente mintegy 5-8 milliárd dollárt kell felvennie a nemzetközi piacokon, hogy adósságszolgálatát teljesíteni tudja. Kijev tavaly 3 milliárd dollár értékben bocsátott ki Eurobond kötvényt a lelkes befektetőknek, de az idei év összehasonlíthatatlanul nehezebbnek ígérkezik.
Ukrajnát eddig víz fölött tartotta többek között az, hogy az országot tömegesen elhagyók – csupán Lengyelországban egy millió ukrán dolgozik! – egyre több kemény devizát utalnak vissza hazájukba. Tavaly ennek összege már elérte a 3 milliárd dollárt, azaz az ukrán GDP 3 százalékát. Ez alacsony szinten tartotta a folyó fizetési mérleg hiányát – éles ellentétben Argentínával és Törökországgal – és a hrivnya árfolyama stabil maradhatott.
De a legfontosabb ok, ami miatt eddig a hrivnya talpon tudott maradni, az az, hogy – papíron legalábbis – az ország még mindig az IMF segélyprogramjában szerepel. A 2015 tavaszán, egy súlyos krízis közepette összehozott program 2019 márciusáig tart.
Félnek az oligarchák és kitartottjaik
Igen ám, de a két fél közötti együttműködés már régen ledermedt, az IMF utoljára egy éve utalt Kijevnek és aztán be is rekesztette az együttműködést. Holott az eredetileg beígért 17.5 milliárd dollárnak eddig csupán a felét fizették ki. Márpedig 2018 végéig Kijevnek kereken 8 milliárd dollárt kell visszafizetnie hitelezőinek és ez az IMF nélkül felettébb nehéz kihívásnak bizonyulhat.
|
| Káncz Csaba |
A velejéig korrupt kijevi politikai osztálynak tehát nyárig egyfajta megoldásra kell jutnia az IMF-el. A legfontosabb vitapont a nyugati hitelezők által követelt független korrupció-ellenes bíróság felállítása, amelyet eddig Porosenkó elnök és kollaboránsai csupán felvizezett formában fogadtak volna el. Túl nagy a félelem, hogy a politikai / oligarcha osztály egy része rövid úton a rács mögött végezné.
Jövőre Ukrajnában elnök- és parlamenti választások jönnek és a hitelezők tartanak attól, hogy Porosenkó elhalasztja a szükséges reform-lépéseket. Az elnök 2014-ben 55 százalékos támogatottsággal nyert, jelenleg viszont szégyenszemre 10 százalék alatt tanyázik a támogatottsága. Az intézményi háttér töredezik, hiszen Budapesthez hasonlóan a kijevi törvényhozás is látványosan üresedik ki, a parlamenti képviselők alig vesznek részt az üléseken. Pedig az IMF nem fog lépni, ha nem látja a reformlépéseket: az antikorrupciós bíróság mellett a termőföldek magáneladásainak legalizálását, a privatizációs törvény elfogadását, a nyugdíjreform módosítását és a földgáz fogyasztói árának piaci szintre emelését.
Káncz Csaba jegyzete.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
