Jelentős bizonyíték van arra, hogy a koronavírus abból a vuhani laboratóriumból érkezett
- ezekkel a szavakkal lepte meg a világot Mike Pompeo múlt tavasszal. Bár az akkori amerikai külügyminiszter nem támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal állítását, „bejelentésével” napirenden tartotta a témát, és rávetítette a gyanú árnyékát a távol-keleti államra.
A Trump-adminisztráció időről-időre, burkoltan vagy kevésbé burkoltan előrukkolt azzal az elmélettel, hogy a vírus nem egy vuhani piacról szabadult rá a világra – ahogy ezt a kínai hatóságok valószínűsítik –, hanem egy helyi állami laboratóriumból szivárgott ki, az enyhébb verziók szerint véletlenül, a vadabb elképzelések szerint szándékoltan, egy globális politikai játszma részeként.
Biden is bekeményít
Nemrég – némileg meglepetésre – az új, demokrata vezetés is felmelegítette az ügyet:
május végén Joe Biden utasítást adott az amerikai hírszerző ügynökségeknek, hogy „kettőzzék meg erőfeszítéseiket” a koronavírus-járvány eredetének feltárására, és 90 napon belül tegyenek neki jelentést.
Washington egyúttal kérte, hogy a WHO folytasson le egy új, „transzparens, tudományos alapú” kutatást a vírus eredetének feltárására.
Az amerikai vezetés ezzel – kimondva-kimondatlanul – nem csak a hivatalos kínai verziót, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatának eredményét is kétségbe vonta. Utóbbi szerint ugyanis
rendkívül valószínűtlen, hogy a koronavírus egy laboratóriumból származik.
Május közepén pedig 18 kutató azt kérte a Science című tudományos folyóiratban közzétett levelében, hogy vizsgálják meg alaposabban a „laboratóriumi szivárgás” elméletét. Szerintük ugyanis a WHO említett tanulmánya elsősorban nem erre, hanem a vírus állati eredetére koncentrált.
Rejtett aknák
Az ügy elővétele nem csak a politikában okozhat komoly bonyodalmakat – például azáltal, hogy növeli a feszültséget Kína és az USA között –, hanem a tudóstársadalmat is megosztja.
A Nature című tudományos szaklap által idézett kutatók nemrég figyelmeztettek:
a laboratóriumi szivárgás elméletének felmelegítése megnehezíti az országok közötti együttműködést a pandémia megállítására, a vita hevessége pedig pont a vírus eredetének vizsgálatát hátráltathatja.
Ráadásul – teszik hozzá – az egyre mérgezőbb hangulat miatt ismét felerősödhetnek az ázsiaiakkal szembeni támadások az Egyesült Államokban, valamint fokozódhat egyes tudósok online zaklatása.
Virológusok arra is emlékeztetnek, hogy a legtöbb fertőző betegség – például a HIV, a Zika és az Ebola – a természetből „gyűrűzött át” az emberre.
A genomikai bizonyíték pedig azt sugallja, hogy a
jelenlegi koronavírus-betegség kórokozójához, a SARS-CoV-2-hez hasonló vírus eredetileg a patkósdenevérekben jelent meg, és egy ismeretlen állat közvetítésével terjedt át az emberre.
Kristian Andersen, a kaliforniai Scripps Research kutatóintézet virológusa szerint nincs olyan komoly bizonyíték, amely alátámasztaná a laboratóriumi szivárgás elméletét.
A szakember attól tart, hogy a gyakran vádnak tűnő „rosszindulatú követelések” a vuhani labor kivizsgálására vissza fognak ütni: csökkenhet például a kínai tudósok és hivatalnokok hajlandósága az információk megosztására.
Más virológusok attól is félnek, hogy a romló hangulat miatt a jövőben szigorúbban kezelhetik a Kínában elvégzendő kutatásokra szánt amerikai pénzeket, ami
visszavetheti a közös projekteket, és így hátráltathatja a pandémia forrásának megtalálását.
14 éves vizsgálat
Az országok közötti együttműködés azért is fontos lenne, hogy fel tudjanak készülni az esetleges újabb járványkitörésekre. Ehhez azonban széleskörű konszenzusra lenne szükség a nagyhatalmak között.
A teljes képet kell néznünk és olyan ösztönzőkre kell fókuszálnunk, amelyek elvisznek minket oda, ahova el akarunk jutni. A konfrontatív megközelítés csak ront a helyzeten
- mondta a Nature-nek Amanda Glassman, a washingtoni Központ a Globális Fejlődésért egészségügyi szakértője.
David Fidler, a szintén washingtoni Külügyi Kapcsolatok Tanácsának egészségügyi kutatója pedig arra figyelmeztetett, hogy a közeljövőben nem várható áttörő eredmény a vírus eredetével kapcsolatban – még akkor sem, ha folytatódnak a vizsgálatok.
Az Ebola-járványkitörések eredetére például a legtöbb esetben nem sikerült fényt deríteni, azt pedig
14 év alatt bizonyították be tudósok, hogy a 2002-2004-es SARS-járványt egy olyan vírus okozta, amely cibetmacska közvetítésével terjedt át denevérről emberre.
A szakértő összeségében úgy véli: az Egyesült Államoknak a „járványügyi diplomácia” erősítésére kellene fókuszálnia Kínával, hogy ezáltal is segítse a felkészülést a következő pandémiára.
Bemutatkozik az új vezető is. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
