Piacról vagy laborból jött a vírus? Megint áll a bál Covid-ügyben

Jelentős bizonyíték van arra, hogy a koronavírus abból a vuhani laboratóriumból érkezett

- ezekkel a szavakkal lepte meg a világot Mike Pompeo múlt tavasszal. Bár az akkori amerikai külügyminiszter nem támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal állítását, „bejelentésével” napirenden tartotta a témát, és rávetítette a gyanú árnyékát a távol-keleti államra.

A Trump-adminisztráció időről-időre, burkoltan vagy kevésbé burkoltan előrukkolt azzal az elmélettel, hogy a vírus nem egy vuhani piacról szabadult rá a világra – ahogy ezt a kínai hatóságok valószínűsítik –, hanem egy helyi állami laboratóriumból szivárgott ki, az enyhébb verziók szerint véletlenül, a vadabb elképzelések szerint szándékoltan, egy globális politikai játszma részeként.

Biden is bekeményít

Nemrég – némileg meglepetésre – az új, demokrata vezetés is felmelegítette az ügyet:

május végén Joe Biden utasítást adott az amerikai hírszerző ügynökségeknek, hogy „kettőzzék meg erőfeszítéseiket” a koronavírus-járvány eredetének feltárására, és 90 napon belül tegyenek neki jelentést.

Washington egyúttal kérte, hogy a WHO folytasson le egy új, „transzparens, tudományos alapú” kutatást a vírus eredetének feltárására.            

Az amerikai vezetés ezzel – kimondva-kimondatlanul  – nem csak a hivatalos kínai verziót, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatának eredményét is kétségbe vonta. Utóbbi szerint ugyanis

 rendkívül valószínűtlen, hogy a koronavírus egy laboratóriumból származik.

Május közepén pedig 18 kutató azt kérte a Science című tudományos folyóiratban közzétett levelében, hogy vizsgálják meg alaposabban a „laboratóriumi szivárgás” elméletét. Szerintük ugyanis a WHO említett tanulmánya elsősorban nem erre, hanem a vírus állati eredetére koncentrált.

Rejtett aknák

Az ügy elővétele nem csak a politikában okozhat komoly bonyodalmakat – például azáltal, hogy növeli a feszültséget Kína és az USA között  –, hanem a tudóstársadalmat is megosztja.

A Nature című tudományos szaklap által idézett kutatók nemrég figyelmeztettek:

a laboratóriumi szivárgás elméletének felmelegítése megnehezíti az országok közötti együttműködést a pandémia megállítására, a vita hevessége pedig pont a vírus eredetének vizsgálatát hátráltathatja.

Ráadásul – teszik hozzá – az egyre mérgezőbb hangulat miatt ismét felerősödhetnek az ázsiaiakkal szembeni támadások az Egyesült Államokban, valamint fokozódhat egyes tudósok online zaklatása.

Virológusok arra is emlékeztetnek, hogy a legtöbb fertőző betegség – például a HIV, a Zika és az Ebola – a természetből „gyűrűzött át” az emberre.

A genomikai bizonyíték pedig azt sugallja, hogy a

jelenlegi koronavírus-betegség kórokozójához, a SARS-CoV-2-hez hasonló vírus eredetileg a patkósdenevérekben jelent meg, és egy ismeretlen állat közvetítésével terjedt át az emberre.

Kristian Andersen, a kaliforniai Scripps Research kutatóintézet virológusa szerint nincs olyan komoly bizonyíték, amely alátámasztaná a laboratóriumi szivárgás elméletét.

A szakember attól tart, hogy a gyakran vádnak tűnő „rosszindulatú követelések” a vuhani labor kivizsgálására vissza fognak ütni: csökkenhet például a kínai tudósok és hivatalnokok hajlandósága az információk megosztására.

Más virológusok attól is félnek, hogy a romló hangulat miatt a jövőben szigorúbban kezelhetik a Kínában elvégzendő kutatásokra szánt amerikai pénzeket, ami

visszavetheti a közös projekteket, és így hátráltathatja a pandémia forrásának megtalálását.

14 éves vizsgálat

Az országok közötti együttműködés azért is fontos lenne, hogy fel tudjanak készülni az esetleges újabb járványkitörésekre. Ehhez azonban széleskörű konszenzusra lenne szükség a nagyhatalmak között.

A teljes képet kell néznünk és olyan ösztönzőkre kell fókuszálnunk, amelyek elvisznek minket oda, ahova el akarunk jutni. A konfrontatív megközelítés csak ront a helyzeten

- mondta a Nature-nek Amanda Glassman, a washingtoni Központ a Globális Fejlődésért egészségügyi szakértője.

David Fidler, a szintén washingtoni Külügyi Kapcsolatok Tanácsának egészségügyi kutatója pedig arra figyelmeztetett, hogy a közeljövőben nem várható áttörő eredmény a vírus eredetével kapcsolatban – még akkor sem, ha folytatódnak a vizsgálatok.

Az Ebola-járványkitörések eredetére például a legtöbb esetben nem sikerült fényt deríteni, azt pedig

14 év alatt bizonyították be tudósok, hogy a 2002-2004-es SARS-járványt egy olyan vírus okozta, amely cibetmacska közvetítésével terjedt át denevérről emberre.

A szakértő összeségében úgy véli: az Egyesült Államoknak a „járványügyi diplomácia” erősítésére kellene fókuszálnia Kínával, hogy ezáltal is segítse a felkészülést a következő pandémiára.