A közelmúltban három hetes látogatást tett Kínában a WHO kétfős csapata, amelynek feladata elvileg az volt, hogy felderítse az elmúlt fél évben a világot megbénító koronavírus-járvány eredetét.
Vizitje során a küldöttség azonban útba sem ejtette azt a közép-kínai várost, Vuhant, ahonnan az első fertőzéseket jelentették 2019 decemberében, írja a Financial Times.
A WHO-delegációja Pekingben ült három hétig, és Vuhan közelébe sem ment. Ezzel minden esélyt elszalasztott arra, hogy forró nyomot találjon
- közölte egy magasrangú amerikai tisztviselő a brit lappal.
Nyomozás a távolból
A WHO megerősítette, hogy a küldöttség nem járt a városban. Ezt azzal magyarázzák, hogy csupán előkészítette egy későbbi, nagyobb létszámú nemzetközi delegáció munkáját.
Mivel előkészítő látogatásról volt szó, egyelőre nincsenek olyan eredmények, amelyekről be lehetne számolni – tudatta a WHO.
A szervezet arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy a nagy delegáció elutazik-e majd Vuhanba.
Annyit közölt, hogy együtt fognak működni a kínai kutatókkal.
Az FT által idézett New York-i szakértő, Huang Yanzhong szerint a WHO-nak korlátozások nélkül kellene vizsgálódnia Vuhanban ahhoz, hogy hiteles jelentés tudjon letenni az asztalra a járvány eredetéről.
Hivatalos közlések szerint egyébként Kínában már sikerült megfékezni a fertőzést. A korlátozásokat jelentősen enyhítették, Vuhanban például hatalmas medencés bulik voltak augusztusban. (Lásd képünkön.) A hatóságok szerint ez is azt mutatja, hogy túl vannak a járványon.
Megy az adok-kapok
A WHO-s történések mindenesetre felerősítették azokat a nyugati félelmeket, miszerint a kínai vezetés valójában nem akarja megtalálni a vírus forrását, az Egészségügyi Világszervezet pedig inkább kerüli a konfliktust Kínával, és a politikai szempontokat előnyben részesíti az egészségügyi szempontokkal szemben.
A kínai vezetés még májusban engedélyezte a WHO-vizsgálat lefolytatását az országban arra vonatkozóan, honnan származik a vírus, és hogyan terjedt át állatról emberre.
Nyugati, elsősorban amerikai illetékesek azonban már kezdetben kétségbe vonták a vizsgálat tisztaságát és átláthatóságát.
Kína alaptalannak tartja a vádakat.
Donald Trump amerikai elnök május végén azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok minden kapcsolatot megszakít a WHO-val. Szerinte a szervezetet „teljes egészében” Peking kontrollálja.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig – konkrétumok említése nélkül – május elején azt közölte, hogy
bizonyítékaik vannak arra, miszerint a koronavírus egy vuhani laboratóriumból származik. Peking szerint Washington blöfföl.
A New York Times akkor azt írta: tudósok szerint messze annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a vírus „nem laboratóriumi körülmények között”, állatról emberre terjedt.
Ez történt korábban a H.I.V., az Ebola és a SARS esetében is.
Itt tartunk most
Ami a jelenlegi járványhelyzetet illeti, eddig több mint 24 millió koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak világszerte. 826 ezren vesztették életüket, 15,6 millióan meggyógyultak.
Globálisan a legtöbb áldozat az Egyesült Államokban (179 ezer), Brazíliában (117 ezer), Mexikóban (61 ezer) és Indiában (59 ezer) van.
Európában eddig Nagy-Britanniában járt a legtöbb halálesettel a koronavírus: összesen 41,5 ezren veszítették életüket. Olaszországban 35,4 ezren, Franciaországban 30,5 ezren, Spanyolországban pedig 29 ezren haltak meg.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban mintegy 5800 áldozatot regisztráltak. (Háttéranyagunkat a svéd helyzetről itt olvashatják.)
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
