Macron francia elnök múlt heti kínai útján próbálta kitölteni azt az űrt, amelyet a Berlin és Peking közötti diplomáciai kapcsolatok újkeletű zavarai felkínáltak. A németek rendszeresen felhánytorgatták emberi jogi kifogásaikat, és Washingtonhoz hasonlóan azon az állásponton van, hogy Kínában a szellemi tulajdonjogoknak továbbra is gyenge a védelme és kikényszerítése. Berlin és Brüsszel egyre kevésbé örül Peking nyomulásának az EU-ban, ezért az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket a csúcstechnológiai szektorokban. A német gazdasági tárca már most szigorítaná annak feltételeit, hogyan vásárolhatnának fel ilyen vállalatokat kínai befektetők.

A fiatal francia elnök nagy üzleti delegációval tárgyalt Pekingben és minden áron megállapodásokat akart. Ezért is keltett komoly figyelmet, hogy precedenst teremtve kijelentette, miszerint ő nem fogja „nyilvánosan kioktatni” a kínai vezetést emberi jogokról. Ez az álláspont pedig tökéletesen meg is felel Kína európai oszd meg és uralkodj elvének.

Oszlassuk fel a legnagyobb ellenzéki pártot

Moszkvát sem zavarják csip-csup jogállami ügyek, ha üzleti és geopolitikai érdekeit tudja érvényesíteni. A Szovjetunió összeomlása után negyedszázaddal Moszkva dinamikusan tér vissza Dél-Kelet Ázsiába, ahol a lopakodó tekintélyelvűség egyre tágabb mozgásteret biztosít a Kreml számára. A legégbekiáltóbb példát Kambodzsa szolgáltatja, ahol a legnagyobb ellenzéki pártot feloszlásra kényszerítették a júliusi általános választások előtt.

Hun Szen miniszterelnök kormányának pozícióit egyre jobban fenyegette az ellenzéki Kambodzsai Nemzeti Megmentés Párt, ezért a hatóságok a pártot feloszlatásra kényszerítették tavaly novemberben azzal a hajánál fogva előráncigált váddal, hogy a pártelnök hazaárulást követett el. Washington és az EU elítélte a szégyenletes lépést, visszavonták támogatásukat a júliusi választól és szankciókra szólítottak fel. Moszkva viszont örömmel ugrott bele a felkínálkozó politikai űrbe.

Alig négy nappal azután, hogy a kambodzsai legfelsőbb bíróság feloszlatta a legnagyobb ellenzéki pártot, Hun Szen miniszterelnök már Manilában volt, ahol mosolyogva tárgyalt Medvegyev orosz miniszterelnökkel. Medvegyev biztosította Hun Szent, hogy a Kreml választási képviselőket fog küldeni Kambodzsába és teljes vállszélességgel támogatják az új felállást.

További lehetőségek fegyverek terítésére

Káncz Csaba

Moszkva érzékeli, hogy exportját már nem tudja tovább növelni Kína felé, ezért mindent elkövet, hogy fegyvereinek új piacokat találjon a térségben. Márpedig a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint hat ASEAN tagállam – Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnám és Szingapúr – 2016-ban összesen 37 milliárd dollárt költött fegyverekre, amely 30 százalékos ugrás 2010 óta.

Kambodzsa mellett több más térségbeli ország is hasonló beszállási lehetőséggel kecsegtet. Malajzia és Thaiföld ’megfelelő’ feltételeket kínál: gyengülő nyugati befolyás, a kormányzat egyre erősebb mutatkozó önkényuralmi jellegzetességei és idén megrendezendő választások.

Káncz Csaba jegyzete.