Macron francia elnök múlt heti kínai útján próbálta kitölteni azt az űrt, amelyet a Berlin és Peking közötti diplomáciai kapcsolatok újkeletű zavarai felkínáltak. A németek rendszeresen felhánytorgatták emberi jogi kifogásaikat, és Washingtonhoz hasonlóan azon az állásponton van, hogy Kínában a szellemi tulajdonjogoknak továbbra is gyenge a védelme és kikényszerítése. Berlin és Brüsszel egyre kevésbé örül Peking nyomulásának az EU-ban, ezért az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket a csúcstechnológiai szektorokban. A német gazdasági tárca már most szigorítaná annak feltételeit, hogyan vásárolhatnának fel ilyen vállalatokat kínai befektetők.
A fiatal francia elnök nagy üzleti delegációval tárgyalt Pekingben és minden áron megállapodásokat akart. Ezért is keltett komoly figyelmet, hogy precedenst teremtve kijelentette, miszerint ő nem fogja „nyilvánosan kioktatni” a kínai vezetést emberi jogokról. Ez az álláspont pedig tökéletesen meg is felel Kína európai oszd meg és uralkodj elvének.
Oszlassuk fel a legnagyobb ellenzéki pártot
Moszkvát sem zavarják csip-csup jogállami ügyek, ha üzleti és geopolitikai érdekeit tudja érvényesíteni. A Szovjetunió összeomlása után negyedszázaddal Moszkva dinamikusan tér vissza Dél-Kelet Ázsiába, ahol a lopakodó tekintélyelvűség egyre tágabb mozgásteret biztosít a Kreml számára. A legégbekiáltóbb példát Kambodzsa szolgáltatja, ahol a legnagyobb ellenzéki pártot feloszlásra kényszerítették a júliusi általános választások előtt.
Hun Szen miniszterelnök kormányának pozícióit egyre jobban fenyegette az ellenzéki Kambodzsai Nemzeti Megmentés Párt, ezért a hatóságok a pártot feloszlatásra kényszerítették tavaly novemberben azzal a hajánál fogva előráncigált váddal, hogy a pártelnök hazaárulást követett el. Washington és az EU elítélte a szégyenletes lépést, visszavonták támogatásukat a júliusi választól és szankciókra szólítottak fel. Moszkva viszont örömmel ugrott bele a felkínálkozó politikai űrbe.
Alig négy nappal azután, hogy a kambodzsai legfelsőbb bíróság feloszlatta a legnagyobb ellenzéki pártot, Hun Szen miniszterelnök már Manilában volt, ahol mosolyogva tárgyalt Medvegyev orosz miniszterelnökkel. Medvegyev biztosította Hun Szent, hogy a Kreml választási képviselőket fog küldeni Kambodzsába és teljes vállszélességgel támogatják az új felállást.
További lehetőségek fegyverek terítésére
|
| Káncz Csaba |
Moszkva érzékeli, hogy exportját már nem tudja tovább növelni Kína felé, ezért mindent elkövet, hogy fegyvereinek új piacokat találjon a térségben. Márpedig a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint hat ASEAN tagállam – Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnám és Szingapúr – 2016-ban összesen 37 milliárd dollárt költött fegyverekre, amely 30 százalékos ugrás 2010 óta.
Kambodzsa mellett több más térségbeli ország is hasonló beszállási lehetőséggel kecsegtet. Malajzia és Thaiföld ’megfelelő’ feltételeket kínál: gyengülő nyugati befolyás, a kormányzat egyre erősebb mutatkozó önkényuralmi jellegzetességei és idén megrendezendő választások.
Káncz Csaba jegyzete.
Az előzetesen várthoz képest korábban megismerhetők lesznek majd. 
