Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke kezd a Csipet csapat rajzfilmsorozat egyik hősére, Pukkandórra hasonlítani, aki megállíthatatlanul követte el – ahogy ő mondta – gazságainak sorozatát.
Legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt napokban tett lépéseiből. Szakértők szerint egyre inkább gengszterlogikán alapuló „kormányzásának” következő lépése a még Oroszországban fellelhető nyugati vagyon kisajátítása lesz – derül ki a Moscow Times összefoglalójából.
A napokban államosították a francia Danone és a dán Carlsberg ottani érdekeltségeit, ami arra utal, hogy azok a nyugati befektetők és vállalatok, amelyeknek még van orosz vagyonuk, kezdhetnek erősen aggódni. A két cég eszközei helyi adatok szerint összesen 1 milliárd dollárt (340 milliárd forint) érhettek, ami világosan jelzi, hogy az orosz elnök nem kispályázik, ha einstandról van szó.
A Danone és a Carlsberg vagyona az államfő szövetségeseihez került. Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies (IISS) tudományos kutatója szerint ez
a vagyon-újraelosztás az 1990-es években tapasztalt vagyonszerzésekhez hasonlítható. Akkor a Szovjetunió összeomlását követően kerültek óriási állami vagyonelemek magánkezekbe.
Az Ukrajna ellen indított háború kitörését követően az orosz vezetés újra és újra fenyegetőzött a nyugati cégek államosításával, ám korábban energiavállalatokat konfiskáltak el. Ez válasznak volt tekinthető arra, hogy Németország 2022-ben államosította az orosz Gazprom gázexportőr cég helyi leányvállalatát.
Nincs megállás
A Kreml a Danone és a Carlsberg lenyúlásával átlépett egy határt, és szakértők szerint nem fog itt megállni. Timothy Ash brit történész, Kelet-Európa-szakértő úgy véli, Putyin új elitet akar építeni a kisajátított nyugati vagyonra alapozva, amelyre rezsimje a jövőben támaszkodhat. Azok a nyugati cégek, amelyeknek még van oroszországi érdekeltségük, nem tehetnek semmit vagyonuk elkobzása ellen. Ha mással nem, azzal lehetetlenítik el távozásukat, hogy rettentő távozási adót vetnek ki rájuk, amennyiben menekülőre fognák a dolgot.
Természetesen a nyugati országok sem maradnak adósok a válasszal Putyin újabb barátságtalan lépésére. A két cég államosítása újraélesztette a vitát arról, hogy mi legyen a háború kitörésekor nyugati bankokban lévő orosz vagyonnal. A moszkvai jegybank 300 milliárd dollár értékű eszközt tartott külföldön, amit a G7 országok befagyasztottak. (Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének több mint másfélszerese.)
Ash emlékeztet arra, hogy ezt eddig főként azért nem költötték el Ukrajna megsegítésére, mert tartottak az erre adható orosz választól. Miután a válasz előre megérkezett, újra felmerült a pénzt elköltésének lehetősége.
Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School of Management professzora sokak véleményének adhatott hangot azzal a megjegyzésével, miszerint a Danone és a Carlsberg megérdemelte a sorsát. Megszabadulhattak volna orosz érdekeltségeiktől 5-10-15 hónappal ezelőtt és hasznát láthatták volna annak a befektetői és vásárlói szimpátiának, amit az a több mint ezer nyugati cég élvez, amely távozott Oroszországból. Ehelyett kapzsiságból vagy gyávaságból nem léptek. Putyin pedig kíméletlenül kihasználta ez a rossz döntésüket.
Amerikai létesítmények és iskolák ellen. 
