<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Amíg Putyin megtévesztő, de normatisztelő nyelvezetbe tudta csomagolni Ukrajnával kapcsolatos követeléseit, Kína támogathatta a Kreml háborúját. Ám az annexiók után Kína óvakodni fog attól, hogy nyíltan megsértsen egy alapvető normát, amellyel Tajvannal szembeni követelését igazolja. Káncz Csaba jegyzete.

A négy ukrán megye elhamarkodott annexiója valójában egy politikai szerencsejáték: olyan központi kérdés például, mint Oroszország külső határának alakulása, nem tisztázott.

Valójában Putyin bejelentése után röviddel az ukránok visszafoglalták Liman városát, azt a várost, amelyet Oroszország saját állítása szerint már elcsatolt. A Donbászban ráadásul hatalmas területek vannak, amelyek még mindig az ukrán erők ellenőrzése alatt állnak.

Putyin elnök szóvivője nem tudta megnevezni a pontos határt, hozzátéve, hogy azt még megvitatják a régiókkal. Így előfordulhat, hogy Oroszország, amely egyébként nagy jelentőséget tulajdonít a határbiztonságnak, kisajátít egy olyan területet, amelyet nem ellenőriz teljesen.

Amit valószínűleg felszabadító lépésnek szántak, az zsákutcába vezeti Putyint és a hozzá még mindig lojális hatalmi elitet.

Putyin most egyedül maradt

A legtöbb ország nem fogja elismerni Oroszország lépéseit. Még valószínűleg Kína – Oroszország árnyékszövetségese a háborúban  – is elkerüli az annexiók közvetlen támogatását. Valójában Putyinnak nem is az általa elragadott  földterület a prioritása, hanem az, hogy az ürügyet ad egy olyan háború további eszkalálására, amely most a rezsimjét – és még a személyes túlélését is – fenyegeti.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 4-én. Fotó: kremlin.ruVlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 4-én. Fotó: kremlin.ru

A szuverenitás elve

Oroszország barátai haboznak támogatni Putyin területi követeléseit az annektálás szörnyű precedense miatt. Ha egy állam erőszakkal újra tudja rajzolni a határait, nem sok akadálya van annak, hogy mások is ezt meggondolják. A legtöbb vezető óvatos és a status quo felé orientálódik. A történelmi lista azokról, akik bármikor hajlandóak voltak erőszakkal annektálni a szomszédos területeket, rövid – Napóleon, Hitler és Sztálin erre példa.

A konfliktus eredendően kockázatos és pusztító, és kevés állam vagy vezető szeretne olyan globális normát, amely lehetővé teszi a háborút a nemzeti sérelmek orvoslásának közös eszközeként.

Az államok általában megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják egymás szuverenitását, már csak a kölcsönös előnyök miatt is: ha nem agresszióval garantálom az Ön biztonságát, garantálom egyben a sajátomat is.

A dzsungel törvényei

Putyin lépése azért is nyugtalanító, mert Oroszország egy nagy, erős állam – legalábbis februárig így gondoltuk. Putyin logikája tehát az erősek uralma: a világpolitika dzsungel, az erősek rákényszeríthetik akaratukat a gyengékre. Az a fajta kötetlen anarchia, amikor a nagy államok zaklatják és uralják a kicsiket, csak a nagyhatalmaknak kedvez.

Már csak azért is, mert félnek attól a precedenstől, amelyet Putyin saját biztonsága érdekében állít fel.

A világ legtöbb kis állama elutasítja Putyin logikáját és elutasítja annektálásait – az orosz elnök így elszigetelt lesz.

A kis országok ellenezni fogják a lépést, mert részesülnek a szuverenitás alapvető kölcsönös tiszteletéből, amely a második világháború óta jellemzi a nemzetközi politikát. A területi vitákkal küzdő országok félni fognak attól az elképzeléstől, hogy az erőszak jogosan megoldhatja ezeket a vitákat. Azok a liberális államok pedig, amelyek már régóta nem alkalmaznak erőszakot egymás ellen, elutasítják a megnemtámadás elvének visszaállítását.

Kína dilemmája

A párhuzam Kína Tajvannal szembeni követelései és Oroszország Ukrajnára vonatkozó követelései között mára jól feldolgozott a sazkirodalomban. Oroszország egy nagy autokrácia, közel egy kis demokráciához, amellyel szemben hatalmas területi követeléseket támaszt – ahogyan Kína is.

Érzékelve a hódítás elleni normával kapcsolatos globális aggodalmat, Putyin kezdetben megpróbált úgy tenni, mintha Ukrajna nem létezne külön országként. Tehát az invázió „különleges katonai művelet” volt, nem háború. Csak miután Ukrajna gyorsan visszaverte a hódítást, kezdett el Putyin annektálásról szónokolni.

Márpedig ez egyértelmű töréspont Kínával szemben. Peking Tajvannal szembeni követeléseit régóta a szuverenitási norma nyelvezetében fogalmazza meg. Tajvan egy bandita tartomány – állítja Peking –, amely Kína szerves része. Amíg Putyin megtévesztő, de a normatisztelő nyelvezetbe tudta csomagolni Ukrajnával kapcsolatos követeléseit, Kína támogathatta a Kreml háborúját.

Ám Ukrajna heves ellenállása és az elhúzódó háború véget vetett annak a fikciónak, hogy Oroszország betartja a szuverenitás normáit. Putyin tehát elvetette a színlelést, és nyíltan új területeket csatolt hazájához. Márpedig Kína soha nem fog ilyen keretek között kommunikálni, és ez a lépés szinte biztosan növeli a háború miatti szakadékot Peking és Moszkva között.

A demokráciák is óvatosan jártak el ezen a területen a második világháború óta. Az Egyesült Államok koreai, vietnámi és iraki háborúi soha nem jelentettek területi követeléseket, és az USA szándéka mindig az volt, hogy meghatalmazottakat bízzanak a felügyeletre, és mielőbb kivonuljanak.

Izrael az évek során jelentős területi előnyökre tett szert különféle konfliktusai során, és annektálása (a Golán-fennsík és Kelet-Jeruzsálem) súlyos vitákat váltott ki a nemzetközi színtéren, miközben általában a mai napig nem ismerik el ezeket.

Putyin tehát Észak-Korea és a Boszniai Szerb Köztársaság kivételével egyedül maradt ebben a vállalkozásban.

A demokráciák soha nem fognak beleegyezni, ahogyan nem voltak hajlandók elismerni Putyin 2014-es Krím-félszigetének elrablását sem.

Még Kína is óvakodni fog attól, hogy nyíltan megsértsen egy alapvető normát, amellyel Tajvannal szembeni követelését igazolja. Ezt valószínűleg maga Putyin is tudja. Állításai valójában arra irányulnak, hogy felkeltsék az otthoni háború támogatását azzal, hogy az ukrajnai harcokat Oroszország elleni támadásként ábrázolják.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Még több fegyvert kér Ukrajna – Blokkolt az Orbán-kormány a NATO-csúcson
Wéber Balázs | 2022. november 30. 05:44
Ukrajna szerint nyugati szövetségeseiknek fokozniuk kell a hadiipari termelést, ha ugyanis nem kapnak elég fegyvert tőlük, nem tudják megnyerni a háborút Oroszország ellen. A NATO-tagországok külügyminisztereinek tegnap kezdődött találkozóján a fegyverszállítások növelése, az ukrán civileknek nyújtott segítség és Ukrajna csatlakozási kérelme is napirenden van. A magyar kormány ezúttal is megakadályozta az ukrán külügyminiszter részvételét a teljes hivatalos ülésen.
Makro / Külgazdaság Egyre nagyobb a hideg és a sötétség Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:59
Országos légi riadó, az atomfegyverkezési tárgyalások elhalasztása, Ferenc pápa haragot váltott ki Oroszországban. Ezek is történtek az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Meg is történt: már az űrben a kínai Sencsou-15
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:31
Sikeresen elindult útjára kedden Kína újabb űrmissziója, a Sencsou-15. Háromfős legénysége a Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomáson tartózkodó űrhajósokat fogja leváltani.
Makro / Külgazdaság Lappangó feszültség – Az arab-izraeli konfliktus a katari vb árnyékában
Káncz Csaba | 2022. november 29. 19:01
Az e heti Nagyító rovatunkban a katari foci vb tükrében rámutatunk: az arab társadalmak nem fogadták el, hogy az Ábrahám Egyezmény békekísérlet lenne, mivel a palesztin konfliktus továbbra is megoldatlan maradt. A regionális normalizációt tovább veszélyezteti az izraeli arab-ellenes párt felemelkedése a pár héttel ezelőtt lezajlott általános választáson.
Makro / Külgazdaság Ukrajna államadóssága már 100 milliárd dollár felett jár
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 17:29
Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben - az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.
Makro / Külgazdaság Finnország durva összegért vásárol amerikai rakétákat és fegyvereket
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:56
Finnország védelmi minisztériuma jövő év elején jóváhagyja 323 millió dollár (126 milliárd forint) értékű rakéták és fegyverzet megvásárlását az Egyesült Államoktól.
Makro / Külgazdaság Financial Times: Szijjártó Péter keresztbe tett az ukrán külügyminiszternek
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:34
Az ukrán külügyminiszter csak a vacsorán vesz részt a NATO-értekezleten, mert a Szijjártó megakadályozta, hogy a mai és holnapi bukaresti ülésen is ott legyen.  
Makro / Külgazdaság Milliókat érintő kérdésben tehet Orbán Viktor kedvére Matolcsy György és Varga Mihály
Csabai Károly | 2022. november 29. 15:31
Ehhez az kell, hogy bejöjjön a CIB Bank szakértőinek prognózisa, miszerint az infláció egy év múlva egyszámjegyű lehet. Addig azonban kemény hónapok elé nézhetünk, stagnálásközeli gazdasági növekedéssel, enyhén romló munkaerőpiaci helyzettel és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozícióval. Az uniós források 2023 közepén érkezhetnek meg, aminek hatására (is) a forint erősödhet, egy euró például a jövő év végén 390 is lehet, a mostani 406,5 körüli szinttel szemben. 
Makro / Külgazdaság Oroszország lemondja az atomfegyver tárgyalásokat Amerikával
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:44
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkvának „nem maradt más választása”, mint hogy lemondja az Egyesült Államokkal folytatott atomfegyver-tárgyalásokat.
Makro / Külgazdaság Navracsics Tibor először ismerte be az uniós pénzek visszatartását
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:15
A miniszter most először erősítette meg, hogy az Európai Bizottság mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését fogja javasolni, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG