Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A múlt hónapban a lengyel erők súlyos vereséget szenvedtek el a „Winter-20” fedőnevű szimulált hadgyakorlaton. Ez arra keresett választ, hogy mi történne, ha Oroszország a Nyugati Katonai Körzetében állomásozó katonai képességeit bevetné Lengyelország ellen. A lengyel védelmi minisztérium tudni akarta, hogy a lengyel erők – beleértve a még nem leszállított F-35 ötödik generációs vadászgépeket, a Patriot légvédelmi rendszert és az M142 HIMARS tüzérségi rakéta rendszert - hogyan állnák a sarat egy orosz invázió esetén.
A Nyugati Katonai Körzet ereje
Több ezer lengyel tiszt vett részt a hadgyakorlaton, amely a Hidegháború óta a legnagyobb volt. A hadgyakorlat kimenetele emlékeztető volt arra, hogy a NATO keleti szárnya gyengének tekinthető és kimondottan sérülékeny egy orosz támadás esetén.
Moszkva az utóbbi években megerősítette és modernizálta a Nyugati Katonai Körzetét. Az amerikai kongresszus tavalyi jelentése kiemeli, hogy ez a Körzet számos, rendkívül kompetens csapattesteket foglal magába.
Technikai felszereltségéhez tartoznak a modern T-90-es és T-72B3M típusú tankok, a BTR 82-es és a BMP-3 páncélozott csapatszállító járművek, valamint a Tanguska, Pantsir S és S-400 típusú légelhárító rendszerek. Ezek a jelenlegi erőviszonyok alapján legyűrnék a lengyel és a balti NATO csapattesteket, ha az Egyesült Államok és a többi szövetséges nem támogatná meg őket további csapatokkal.
A belarusz kártya
Mi több, Oroszország közösen erősíti a térségbeli csapatait Fehérorszországgal és S-400-asokkal gátolja meg a NATO vadászgépek berepülését a régióba.
Az orosz csapatok számos hadgyakorlatot tartottak mind orosz, mind belarusz területen az elmúlt időszakban, mint például a nagyszabású „Szláv Testvériség” fedőnevűt múlt szeptemberben. Mind Moszkva, mind Minszk tagja az oroszok által koordinált Kollektív Biztonsági Szövetség Szervezetnek (CSTO), amelynek több volt szovjet tagköztársaság is a tagja.
Ahogyan Keir Giles, a Chatham House orosz-ügyi katonai szakértője kifejtette múlt októberben a Szabad Európa Rádiónak, a lopakodó orosz csapaterősítés Belaruszban átváltozhat egy részben állandó jelenlétre, világos üzenetet küldve a NATO-nak, hogy órákon belül csapatokat dobhatnak át a belarusz határra, ezzel megváltoztatva a stratégiai pozíciót.
Lengyelország síkságai a történelemben mindig kitettek voltak a hódításoknak, kezdve a mongoloktól a 13. században, egészen a náci és szovjet megszállásig. A jegyzet elején említett „Winter-20” fedőnevű hadgyakorlat 5. napján az orosz csapatok elérték a lengyel védelmi vonalakat a Visztula folyó partján. Addigra a lengyel haditengerészetet és a légirőt gyakorlatilag megsemmisítették. A fronton harcoló csapatok elvesztették eszközeik 60-80 százalékát. Moszkva 5 nap alatt teljes győzelmet aratott.
Háborús helyzetben az orosz és belarusz erők megtámadhatnák a NATO területét a határ térségében és elvághatnák a logisztikai vonalakat, amelyek összekötik Lengyelországot Litvániával. Oroszország elkötelezett, hogy a meghódított területek védelmére taktikai nukleáris fegyvereket is bevet, ami világos felhívás a NATO számára, hogy csapatokat kell a térségben állomásoztatni.
Az amerikai kártya
A lengyel védelmi minisztérium 2018-as anyaga kiemelte, hogy egy állandó amerikai katonai jelenlét az országban jelentősen lecsökkentené a térség sérülékenységét, különösen az úgynevezett Szuvalki átjárónál a lengyel-litván határon.
Biden elnök külpolitikájának egyik kardinális ígérete az amerikai NATO ígéretek megtartása és a védelmi szövetség keleti szárnyának állandó megerősítése erős üzenet lenne a Kreml számára. Emlékeztetné Moszkvát, hogy a 2014-es ukrán behatoláshoz hasonló agresszió ellenállást váltana ki a NATO részéről.
A NATO jelenleg az Észak-Keleti Hadosztályának főparancsnokságát üzemelteti Lengyelországban. Tavaly novemberben pedig hivatalosan is létrehozták az amerikai ötödik hadtest előretolt parancsnokságát Poznańban. Eddig csak rotációs alapon állomásoztak amerikai katonák Lengyelországban, ezután viszont az Egyesült Államok állandó bázist is működtet az országban.
Varsó 2032-re már a GDP-je 2,5 százalékát akarja védelmi kiadásokra költeni. A tervek között szerepel a közös dél-koreai – lengyel gyártású K2PL tankok beszerzése, az amerikai Javelin és izraeli Spike tankelhárító rakéták vásárlása, valamint F-35-ös lopakodó vadászgépek beszerzése.
Bár 2025-ben az izraeli turizmus ismét újra erőre kapott, az utóbbi időben egyre többen mondják vissza külföldre tervezett útjaikat. 
