Putyin eladja a csodafegyverét Kínának és Indiának

2014 óta Moszkva sokat fektetett a Krímbe az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszerekbe.  Felújította a helyi légelhárító és főként a drón-elhárító képességeit.  Azon év végén a Fekete-tengeri Flotta megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét. A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására fejlesztették ki.

Az új lég- és műholdelhárító rakétarendszer első hadrendbe állítása a Krímben várható. Fotó: Depositphotos

Mérföldes léptekkel

Nem véletlen, hogy az orosz katonai sajtó nyári jelentése szerint a vadonatúj Sz-500 Prométeusz lég- és műholdelhárító rakétarendszer első hadrendbe állítása a Krímben várható az idén. De a szállítások felgyorsultak és októberre az első Sz-500-as egyégeket az Orosz Űrhaderő (VKS) Moszkva és a Központi Ipari Régió védelmére már sikeresen telepítette. 

Azt pedig az orosz rádió a napokban közölte, miszerint Oroszország hajlandó szállítani a csúcstechnológiájú Sz-500 Prométeusz rendszerből Kínának és Indiának, miután az összes szükséges egységet leszállították az orosz haderőnek. 

Ennek a hírnek a jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A lépéssel Moszkva megváltoztatná Eurázsia előnyére - és a Nyugati hátrányára - a katonai erőviszonyokat. Az Sz-500 Prométeusz azok után nem csak Oroszországot védené, hanem Eurázsia nagy részét is egy olyan új generációs rakétavédelmi pajzzsal, amelyet kimondottak a NATO légi képességeire lett kifejlesztve - beleértve a vadászgépeket, az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBMs), valamint a hiperszonikus és alacsony Föld-körüli pályán keringő műholdak. 

Új dimenzió

Az orosz jelentések leszögezik, hogy az új rendszer már 2000 kilométer távolságból képes a célok észlelésére az Sz-500 40N6M típusú rakétájának hatótávolsága 600 kilométer.  Ezen a hatótávolságon belül maximum 10 ICBM szuperszonikus rakétafejet tud leküzdeni - amelyek akár 7 kilométeres sebességgel repülnek másodpercenként - és a jelenleg több ország által kifejlesztés alatt álló hiperszonikus rakétákat is.  Jelentések szerint a rendszer 5. generációs, lopakodó vadászgépek ellen is kiválóan alkalmazható, egyben magas szinten felszerelt elektronikus zavarórendszerek ellen is.

Az SZ-500 eladása Indiának megkoronázása lenne a hosszú távú katonai kapcsolatoknak Moszkva és Új-Delhi között.  Ebbe az elmúlt években már beletartozott a T-90 típusú tankok és az Su-30MKI licensz alapú gyártása Indiában és a jelenleg tárgyalás alatt álló, szintén licensz alapján gyártandó Ka-226T orosz helikopterek.  Mindennek tetejébe India az év végéig már amúgy is megkap Sz-400 típusú rakétarendszereket.

De mi akkor az Sz-550-es?

De minden jel szerint az oroszok ezen a területen öles léptekkel haladnak.  Sz-550 néven a napokban teljesen új, még a szakmai közösség számára is ismeretlen légvédelmi rendszer fejlesztését jelentette be Szergej Sojgu védelmi miniszter.   Az orosz védelmi minisztérium által november 9-én publikált rövid közleményben jelent meg az újabb, eddigiekben nem látott típus is. Utalva a védelmi minisztérium, az államfő és a hadiipar képviselői közt november 1-3. között Szocsiban tartott háromoldalú egyeztetésekre, a közlemény leszögezi, hogy a légvédelemért és rakétavédelemért felelős haderőnemek – PVO, PRO – eszközparkjának fejlesztése kiemelt fontosságú. A közlemény a már meglévő elemek modernizációja mellett – csak az elmúlt négy évben 20 Sz-300 komplexum esett át modernizáción – megemlíti az új generációs lég- illetve rakétavédelmi rendszerek, mint az Sz-350, Sz-500 és Sz-550 szükségességét.

A RIA Novosztyinak egy nevének elhallgatását érő forrás elmondta, hogy „az új Sz-550 mobil rakétarendszer (tehát nem silókból kilövendő) az Sz-50-as egy változata lesz és rakéta-ellenes, valamint űrvédelmi feladatokat teljesít majd.  Képességei a ballisztikus rakéták robbanófejeinek, valamint az űrbeli támadófegyverek leküzdésére egy kategóriával magasabb szintű lesz, mint az orosz Sz-400 és az Sz-500 rendszer, valamint az amerikai THAAD és Aegis rendszerek”.

Mindenesetre a hirtelen felbukkanó orosz haditechnikai fejlesztés nem lenne példa nélküli. Elég csak a „Checkmate” becenévvel illetett Szu-75 július végi, a Moszkvai Nemzetközi Légi- és Űrszalon keretében történt bemutatására gondolni. Noha az egyhajtóműves vadászgép esetében már voltak a fejlesztésre utaló híresztelések, a meglepetés erejével ért fel, hogy Oroszország ilyen hirtelen és ilyen váratlanul mutatta be a típust, amely épp a napokban fogja első külföldi útját megtenni az emirátusokbeli Dubai Airshowra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)