Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben vezető EU tisztviselőket látott vendégül a 23-ik EU-Ukrajna Csúcstalálkozón. A találkozót beárnyékolta, hogy a napokkal korábban nyilvánosságra hozott oknyomozó Pandora Iratok Ukrajnában találta a világon a legtöbb olyan politikust – szám szerint 38-at -, akik offshore cégek mögé rejtették vagyonukat.
Kútba dobott pénz
Szintén súlyos árnyat vetett a találkozóra az Európai Számvevőszék szeptember végén kelt, megsemmisítő állításokkal tűzdelt jelentése Ukrajnáról. Az EU ugyanis már több, mint 20 éve támogatja az országot a politikai reformjaiban és a korrupció elleni harcában. Ennek ellenére a jelentés leszögezi, hogy minden erőfeszítés ellenére az oligarchák és a korrumpálható állami alkalmazottak befolyása arasznyival sem csökkent.
Márpedig 2014 óta kereken 15 milliárd euró folyt Brüsszelből Kijevbe. Mint a legnagyobb donor, az EU továbbra is abban reménykedik, hogy „stratégiai partnere” politikailag stabilizálódik és szorosabban integrálódik a Nyugathoz. De a Zelenszkij által remélt valódi EU-s belépési perspektívától az ország még fényévekre van. Vagy ahogyan nemrég a volt észt miniszterelnök, Kersti Kaljulaid leszögezte, Ukrajnának „még legalább 20 évre van szüksége”, hogy a belépési feltételeket teljesítse.
Kijevben ezt másképp látják. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az EU-ban hiányzik a politikai akarat, hogy akár csak perspektívát nyújtson az EU-tagság elnyeréséhez. Márpedig – tette hozzá – hazája már az alkotmányban is rögzítette célként az EU- és a NATO-tagság elnyerését.
A WizzAir azonnal lépett
Brüsszel és Kijev között tehát lehűlt a kapcsolat és ezen azok a szívélyes szavak sem változtatnak, amelyet a két fél kedden mosolyogva elmondott a kamerák előtt. Mindenesetre számos egyezményt sikerült aláírni, így Ukrajna integrációjáról az európai légtérbe. Valóban, szerdán a WizzAir már be is jelentette, hogy 26 új járatot indít Ukrajnából az EU különböző országaiba.
A csúcstalálkozó végén kiadott zárónyilatkozat „megerősíti Ukrajna szerepét, mint stratégiai tranzit útvonal” a fölgázszállítások számára és közös erőfeszítésekre szólít fel olyan harmadik fél ellenében, amely az „energiát fegyverként használja”. Ursula von der Leyen EU Bizottsági elnök leszögezte ezzel kapcsolatban: a 2019-es EU földgáz irányelv módosítása teljes mértékben vonatkozik az Északi Áramlat II-re, tehát Ukrajna továbbra is megbízható tranzit ország marad.
Putyin páratlan stílusú levele
Hétfőn, az EU-s vezetők kijevi látogatásának előestéjén a Kreml egy rendkívül durva hangételű nyílt levelet tett közzé Ukrajnával kapcsolatban. Bár a levelet az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője (egyben volt miniszterelnök és elnök), Dmitrij Medvegyev jegyzi, Moszkvában mindenki tudja, hogy ezt valójában Putyin jóváhagyásával írták.
A levél elképesztő stílusban száll bele Zelenszkij elnökbe és meg nem nevezett politikustársaiba, akiket nemzeti identitás és elkötelezettség nélküli opportunistáknak ír le. „Az ukrán vezetők nem tudják világosan meghatározni magukat…melyik országnak az állampolgárai? hol vannak a gyökereik? mi a történelmi elkötelezettségük? mi az etnikai hovatartozásuk? miféle Istenhez imádkoznak? Valódi ukránoknak érzik magukat? európaiaknak? oroszoknak? zsidóknak? tatároknak? magyaroknak? karaitáknak?”
Két szuverén ország viszonyában ez a hangnem teljesen egyedülálló, azt le kell szögeznünk.
Nuland feszült tárgyalásai
Ezzel párhuzamosan a hazánkban is hírhedtté vált Viktoria Nuland ma fejezi be 3 napos tárgyalásait Moszkvában. Az amerikai külügyminisztérium 3. legrangosabb vezetője 2019 óta ki van tiltva Oroszország területéről, de a Kreml átmenetileg ez felfüggesztette a tárgyalások időtartamára.
Nuland és orosz tárgyalópartnerei egyetértettek abban, hogy a szakadár Donyec-medencére a Minszki-megállapodás szolgáltatja az egyetlen utat a megegyezésre. Más szavakkal: a régiónak különleges státuszt kell adni Ukrajnán belül.
Washington minden bizonnyal azért is küldte Moszkvába magas rangú diplomatáját, mert a Tajvan körül eszkalálódó feszültség még közelebb hozta egymáshoz Kínát és Oroszországot. Pontosan egy hete a kínai külügyi szóvivő az Északi Áramlat II. vezetékkel kapcsolatban Peking támogatásáról biztosította Moszkvát, egyben leszögezve, hogy az orosz projekt segíti Európát energiaválságának a megoldásában. „Az USA ezzel szemben csak saját geopolitikai érdekeivel törődik és monopolizálni akarja az európai energiapiacot.”
A kínai gesztusra kedden jött Moszkva határozott válasza. Lavrov külügyminiszter kijelentette, miszerint Tajvan a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen része, „és ezt a világ legtöbb országa is így látja.”
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
