Putyin háborúja és Washington új Kína-politikája
Az oroszok Ukrajna elleni inváziója ellenére Kína számít továbbra is az Egyesült Államok legfőbb kihívójának. Peking és Moszkva a közös katonai tevékenység fokozásával reagál az ázsiai geopolitikai környezet megváltozására. Káncz Csaba jegyzete
Kína kedden diplomáciai és katonai eszközökkel is erős nyomást gyakorolt Tammy Duckworth amerikai szenátor meglepetésszerű tajvani látogatása és az elszakadást támogató politikusokkal folytatott tárgyalásai ellen. Ez bizony nem véletlen. Az Egyesült Államok ugyanis "együttműködést" tervez a nemzeti gárdája és a tajvani hadsereg között - mondta ugyanazon a napon Cai Jing-ven tajvani elnök, miután találkozott a szenátorral.

Pekingi szakértők szerint noha Duckworth látogatásának célja, hogy megnyugtassa a tajvani elszakadókat a közelmúltbeli "diplomáciai kudarcokkal szemben", az Egyesült Államok felhasználhatja az utazást a tajvani kérdés érzékenységének és intenzitásának fenntartására, hogy regionális bizonytalanságot teremtsen. Hétfőn a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) 30 harci gépet küldött Tajvan közelébe, ugyanazon a napon, amikor Duckworth meglepetésszerű látogatásra szállt le a szigeten.
Hogyan gondolkodik Washington?
Múlt csütörtökön Antony Blinken külügyminiszter a washingtoni George Washington Egyetemen tartott beszédében ismertette a Biden-kormány Kína-politikáját. A beszédben kifejtette, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója ellenére Kína számít továbbra is az Egyesült Államok legfőbb kihívójának. Kijelentette, hogy „Kína az egyetlen ország, amelynek szándékában áll a nemzetközi rend átformálása, és ehhez egyre inkább megvan a gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai ereje.”
Az Egyesült Államok szerinte nem számíthat rá, hogy Kína irányt változtat, és nem alakíthatja közvetlenül Peking magatartását, ezért olyan stratégiát kellett elfogadnia, amely „a Peking körüli stratégiai környezetet alakítja”. Más szóval, le kell győznie Kínát a geostratégiai és geogazdasági területeken.
A múlt év elején a Biden kormányzat kiadta az „Ideiglenes Nemzetbiztonsági Stratégiai Útmutatót”, amelynek Kína-politikája három pilléren áll. Először is, a hazai gazdasági és politikai megújulás szükségessége Kínával szemben. A
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat