Putyin háborúja nyomorba taszítja ezt a kontinenst

Az év elején a Világbank arra figyelmeztetett, hogy „a legszegényebb országok 60 százalékában már súlyos az adósság-helyzet” – főként Afrikában –, és a következő 12 hónapban akár tucatnyi ország fizetésképtelenség is bekövetkezhet.

Év végére elérhet Szomáliába az éhínség. Fotó: Pixabay

Moszkva ukrajnai inváziója óta Afrikában az élelmiszerek, az üzemanyagok és a műtrágyák árának ugrásszerű emelkedése, egyben a devizatartalékok kimerülése tapasztalható. Afrika 54 országa közül 23-ban Oroszországtól és Ukrajnától függ az egyik alapélelmiszerük importjának több mint fele. Egyes országok ráadásul még jobban rájuk vannak utalva: Szudán, Egyiptom, Tanzánia, Eritrea és Benin búzájának 80 százalékát, Algéria, Szudán és Tunézia pedig a napraforgóolaj több mint 95 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálja.

Az infláció átka

A globális infláció milliókat taszított szegénységbe. A Világbank arra figyelmeztet, hogy a rendkívüli szegénységben élő afrikaiak száma a 2019-es világjárvány előtti 424 millióról idén 463 millióra emelkedik, ami a kontinens 1,2 milliárdos lakosságának több mint egyharmada. Millióknak kell éhezniük, mivel a Világélelmezési Program 24 milliárd dollárra irányuló felhívása – hogy 2022-ben elérjen a 153 millió embert – csak a felét finanszírozza, mivel a nagyhatalmak forrásaikat a háborús erőfeszítésekre fordítják.

Nigériában, Afrika legnépesebb országában az árak 20,3 százalékkal nőttek, míg fizetőeszköze, a naira 25 százalékkal esett a dollárral szemben az év eleje óta, annak ellenére, hogy május óta 250 bázispontos kamatemelés történt. Etiópiában az árak 32 százalékkal emelkedtek, a birr értéke pedig körülbelül 82-re esett a dollárral szemben a feketepiacon, a június eleji 60-ról. Ghánában az árak 31 százalékkal emelkednek, és a valuta zuhan, holott Accra agresszíven emelte a kamatlábakat az összeomlás megfékezésére.

Államcsődök árnya

Zambia 2020 végén ment csődbe, Mali pedig 2022 elején. Jelenleg a nagyobb afrikai országok valószínűtlennek tartják, hogy képesek lesznek 21,5 milliárd dollárnyi eurókötvényállományuk visszafizetésére. Ebbe beletartozik Ghána, amely 2022 júniusa és 2027 májusa között több mint 4 milliárd dollárral tartozik a kötvénytulajdonosoknak, Kenya csaknem 3 milliárd dolláros kötvénytörlesztő számlával a következő öt évre, valamint Etiópia egy 2024-ben esedékes 1 milliárd dolláros eurókötvényével a folyamatos konfliktusok közepette, amely az ország több részét érinti. A csaknem 2 milliárd dollárnyi eurókötvény-törlesztéssel adós Nigéria fizetési képessége szintén kétséges.

Mivel hiteleik nagy része kereskedelmi hitelezőktől származik - szemben a kormányoktól és a multilaterális pénzintézetektől, például a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) -, adósságaik most változó kamatozásúak, ami azt jelenti, hogy díjaik a kamatlábak miatt emelkedni fognak, követve az USA, az Európai Központi Bank és az Egyesült Királyság növekedését. Ez valószínűleg jelentős tőkekiáramlást idéz elő, és az afrikai központi bankokat kamatemelésre kényszeríti, és ezzel recesszióba sodorja gazdaságaikat.

Mivel az adósságuk nagy része dollárban van -  amelynek értéke meredeken emelkedik -, az adósságszolgálati költségek még magasabbra fognak emelkedni. Ez arra kényszeríti a szubszaharai afrikai nemzeteket, hogy adósságkönnyítést vagy átstrukturálást keressenek, pusztán azért, hogy visszafizessék hitelezőiket, akik nagyrészt európai és amerikaiak.

A Kína-kérdés

Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás Afrikában, amely a versengő érdekek kulcsfontosságú harcterévé vált, még inkább megnehezíti az afrikai országok adósságaik átütemezését. Washington a Pekinggel szembeni egyre harciasabb álláspont részeként a kontinens növekvő eladósodottságát a kínai hitelek eredményének próbálja bemutatni, amelyek célja politikai befolyás megszerzése és afrikai eszközök lefoglalása, amikor az államok fizetésképtelenné válnak.

Míg Kína hitelezése a 2000-es évek elejétől gyorsan bővült az erőforrásokban gazdag afrikai államok, különösen az olajtermelők felé, 2015 után a nyersanyagárak és a növekedési ütemek csökkenésével a hitelezés a 2016-os 29,5 milliárd dolláros csúcsról 2019-ben 7,6 milliárd dollárra esett vissza, és esés azóta is folytatódik. Hiteleit elsősorban infrastrukturális projektekre fordították több mint 10 ezer kilométer vasút, mintegy 100 ezer kilométer autópálya, ezer híd és száz kikötő, valamint erőművek, kórházak és iskolák építésére és korszerűsítésére. Kína jelenleg az Afrikának nyújtott hitelek körülbelül egyötödét adja.

Jönnek a zavargások

Az adósság- és megélhetési válságok együttes hatásaként Afrika elszegényedett országaiban - ahol 1,2 milliárd lakosának 60 százaléka 25 év alatti, közel egymilliárd pedig 35 év alatti -, a legtöbben a megélhetésért küzdenek. Az elmúlt hónapokban Szudánban, Tunéziában, Dél-Afrikában, Ghánában és Nigériában tömeges tiltakozások és sztrájkok zajlottak le.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)