|
| Menedékkérők a görög-török határon, a Marica-folyó közelében 2020. március 2-án.EPA/SEDAT SUNA |
Oroszország nem tudja többé szavatolni a török harci repülőgépek biztonságát Szíriában, miután a damaszkuszi vezetés bejelentette, hogy lezárja a légteret az északnyugati Idlíb tartomány felett – közölte az orosz védelmi minisztérium vasárnap.
A minisztérium azt követően tette közzé figyelmeztetését, hogy a török légierő lelőtt két szíriai harci repülőgépet a térségben, és lebombázta az észak-szíriai Aleppó város közelében levő, a szíriai kormányerők által ellenőrzött en-Nájreb nevű katonai repülőteret az új ’Tavaszi Pajzs’ hadművelete keretében.Ankara ezzel gyakorlatilag egy hadüzenet nélküli háborút indított Damaszkusz ellen – és ezzel automatikusan Szíria védhatalma, Moszkva ellen is.
Brüsszel felébredt
Ezzel egyidőben Erdogan török elnök beváltotta fenyegetését és négy év után felmondta az EU-val kötött migráns- és menekültegyezményt. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ma meglátogatja a görög-török határt, miután a hétvégén már teljes támogatásáról biztosította Athént az európai határok megvédésének ügyében.
Valóban, a jelek szerint Brüsszelben is leesett a tantusz: még egy Willkommenskultur 2015 mintájára, és molekuláira robban a már amúgy is düledező európai integrációs projekt. Macron francia elnök eközben francia támogatást ígért a görög, illetve bolgár határ megvédéséhez.
A szíriai konfliktusba teljesen beszorult Erdogan nemcsak Európát helyezi nyomás alá, hanem Moszkvát is. A hétvégén az orosz állami Sputnik hírügynökség négy újságírójának lakását támadták meg ismeretlenek, amikor pedig ezt bejelentették a rendőrségen, akkor még őket vetették alá hosszas kihallgatásnak. Lavrov orosz külügyminiszter telefonja kellett ahhoz, hogy kiengedjék őket az őrizetből. Az orosz hírügynökségek szerint hamarosan válaszlépések következnek a török média irányába.
Ankara egy másik csatornán is fenyegető üzenetet küldött a Kreml felé. A kormányzó párthoz közelálló Daily Sabah vasárnap egy részletes cikket tette közzé a Krím félsziget viharos történetéről és az ott jelenleg is zajló orosz törvénytelenségekről. Az ukrán Kiyiv Post azonnal átvette a cikket.
Erdogan egy hónapja látogatott Kijevbe, ahol „elítélte a Krím törvénytelen orosz annexióját”. A törökök remélhetően jól meggondolták az orosz medve ingerlését, hiszen az ottománok a 17. és 20. század közötti több háborúban is súlyos vereségeket szenvedtek.
Már csak Trump maradt
Ankara kapkod, hiszen február eleje óta legalább 50 katonáját veszítette el Szíriában és ez egyre népszerűtlenebbé teszi a török közvélemény szemében Erdogan katonai beavatkozását. Ráadásul Kataron és Pakisztánon kívül egyik arab állam sem támogatja a török elnök többfrontos háborúját. Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok teljes joggal tekintik Ankara katonai intervencióit Szíriában, Szomáliában, Irakban és Líbiában egyfajta ’neo-ottomán’ revizionista projektnek és fordítanak hátat a törököknek.
|
| Káncz Csaba |
Ankara most szívesen kérné a NATO segítségét, de Athén kőkemény és múlt pénteken megvétózta a NATO azon közlemény-tervezetét, amely kiállt volna Törökország mellett a szír proxi háborúban. Marad tehát Trump amerikai elnök, aki egy jó üzletért cserébe hajlandó megbocsátani Erdogannak.
Múlt szombaton Katarban találkozott az amerikai- és a török külügyminiszter. Mevlüt Çavuşoğlu a tárgyalást követően elmondta újságíróknak: Ankara arra kéri Washingtont, hogy adjon el Patriot rakétákat, amellyel aztán megbonthatja a szír légtér orosz ellenőrzését. Trump még aznap megerősítette, hogy tárgyalások folynak az amerikai légvédelmi rakéták eladásáról.
A nemzetközi eszkaláció csalhatatlan jeleként múlt péntek éjjel a USS Dwight D. Eisenhower anyahajó áthajózott a Gibraltári-szoroson és belépett a Földközi-tengerre. Moszkvai híradások szerint ugyanakkor két orosz hadihajó tart jelenleg a Kelet-Mediterráneum felé.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
