Közép-Ázsiában tektonikus geopolitikai mozgásokat láthatunk, amint Moszkva és Peking folyamatosan, egymással vetélkedve erősíti pozícióit a térségben.
Az Új Selyemút kezdeményezéssel (BRI) Peking tulajdonképpen megerősítette, hogy igényt tart Közép-Ázsiára. Moszkva hagyományosan a régió egykori szovjet tagköztársaságait (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) saját érdekszférájának tekintette, de most idegesen konstatálja, hogy Peking villámgyors gazdasági benyomulása újraírta a politikai dinamikát.
Mindenesetre a Moszkva-Peking biztonságpolitikai tengely jelenleg stabilnak tekinthető.
2018-ban 3 ezer kínai katona vett részt Szibériában a „Vosztok 2018” hadgyakorlaton, 25 ezer orosz katona társaságában. Tavaly nyáron a Csendes-óceáni térségben a két ország közösen hajtott végre őrjáratot nehézbombázókkal. Ha pedig valakinek Kínában esetleg fájna a foga egy-egy területre az elnéptelenedő Szibériában (vagy akár Közép-Ázsiában), azon gondolatok leszerelésére Moszkva diszkréten új, közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat állított hadrendbe a térségben.
Árukereskedelem
Míg az az 1990-es években még Moszkva ellenőrizte a térség kereskedelmének 80 százalékát, ma már a kínaiak forgalmának csak kétharmadát érik el Közép-Ázsiában.
Fegyverkereskedelem
Az elmúlt 5 évben az oroszok ellenőrizték a térség fegyverpiacának 62 százalékát, és Moszkva az 5 térségbeli országból 3-ban jelentős katonai létesítményekkel bír.
A Kreml 7 ezer katonát állomásoztat Tádzsikisztánban (amelynek 1360 kilométeres határszakasza van Afganisztánnal és 480 kilométeres Kínával), egy légitámaszpontot üzemeltet Kirgizisztánban és egy űrkilövő bázist Kazahsztánban. Ezek mellett még több radarállomást és gyakorlóteret is fenntart a térségben.
A Kreml rendszeresen tart hadgyakorlatokat a tádzsik határ térségében, és 2018-ban innen indított afgán célpont ellen támadást – az elsőt 1989 óta. Moszkva más síkon is fenntartja befolyását: az orosz katonai akadémiákon képzett külföldi tisztek mintegy harmada kazah tiszt.
De Kína elképesztő ütemben nyer teret: míg 2010-2014 között a piacnak csak a 1,5 százalékát birtokolta, az elmúlt 5 évben ez a részarány már 18 százalékra ugrott.
Peking egyre fejlettebb rendszereket szállít: fél éve az üzbég légierő sikeresen tesztelte Kína FD-2000 típusú közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerét. Üzbegisztán és Kína a belügyi területen is erősíti együttműködését: 2017 májusa óta az üzbég belügyi akadémia és a befolyásos kínai Közbiztonsági Minisztérium által működtetett egyetem hivatalosan is partnerek.
Tádzsikisztán 2016-ban engedélyezte Pekingnek egy katonai bázis felállítását a területén - 14 kilométerre az afgán határtól -, sőt tavaly nyáron közös hadgyakorlatot is tartottak.
Pénzügyek
A térség két országában is már kínai adósságcsapdáról beszélnek. Kirgizisztán és Tádzsikisztán esetében az államadósság mértéke Peking felé meghaladja a GDP 20 százalékát.
Energia
Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb gázkészletével rendelkezik, a maga 9805 milliárd köbméteres tartalékával. Kazahsztán esetében ez a készlet 1885 milliárd, Üzbegisztán esetében pedig 1504 milliárd köbméter.
A térség számos tervezett infrastrukturális projektje viszont mára leállt különböző politikai és gazdasági okok miatt. Az egyik ilyen befulladt projekt a Transz-Kaszpi Gázvezeték, amely keretében a szállítást Türkmenisztánból tervezték egy tengeralatti vezetéken Azerbajdzsánba és onnan az európai piacokra.
Két újabb tartályhajó futott aknára a Hormuzi-szoroson átvezető úgynevezett déli útvonalon. 
