5p

A közép-ázsiai despotáknak tetszik Peking hozzáállása a belpolitikai és geopolitikai kihívásaikhoz. Japán térségbeli politikája nagymértékben a fejlesztést, a kulturális diplomáciát és a humanitárius segítségnyújtást támogató számos programon alapul. Káncz Csaba jegyzete.

Az ​​orosz birodalmi befolyás visszaszerzésének kudarca Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését Eurázsia egész területén, beleértve a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat is. Érzékelve az orosz hatalom törékenységét, a régió kormányai olyan geopolitikai irányváltást hajtanak végre, amelyeket Oroszország posztbirodalom hatalma sokáig megakadályozott. Az Ukrajna elleni „különleges katonai hadművelet” kezdete óta az aggódó szomszédok, mint például Kazahsztán, demonstratívan elfordulnak Oroszországtól.

Viszlát Közép-Ázsia!

A Szovjetunió összeomlása óta eltelt három évtizedben Moszkva és Peking eltérő érdekeket követett a posztszovjet Közép-Ázsiában. Moszkva utóvédharcokkal igyekszik megőrizni befolyását Peking „puha hatalmának” növekedése mellett is.

Vlagyimir Putyin egy videókonferencia közben – Eurázsiában is csökken Moszkva befolyása. Fotó: EPA/MIKHAEL KLIMENTYEV/SPUTNIK/KREMLIN
Vlagyimir Putyin egy videókonferencia közben – Eurázsiában is csökken Moszkva befolyása. Fotó: EPA/MIKHAEL KLIMENTYEV/SPUTNIK/KREMLIN

Ez utóbbi jeleként Hszi Csin-ping kínai elnök március 21-én Emomali Rahmon tádzsikisztáni elnöknek írt perzsa újévi üzenetében bejelentette, hogy Kína „nagyszerű tervet” készít a Közép-Ázsiával fenntartott kapcsolatok javítására, leszögezve: „Az új terv májusban, Hszianban, az első Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozón mutatják be.” Hszi hasonló üzenetet küldött Shavkat Mirziyoyev üzbég elnöknek is.

Kína térnyerése

Számos kulcsfontosságú statisztika Kína folyamatosan növekvő gazdasági befolyását mutatja be az egész posztszovjet Eurázsiában. A hivatalos kínai kormány adatai szerint 2022-ben Kína kereskedelme Közép-Ázsiával elérte a 70,2 milliárd dollárt, ami hozzávetőleg 40 százalékos növekedés 2021-hez képest, és 100-szorosa a Szovjetunió 1991-es bukását követő kereskedelmi szintnek, amikor a független közép-ázsiai nemzetek hivatalosan is diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Kínával.

Oroszországot és Közép-Ázsiát az elmúlt két évszázadban erős gazdasági, politikai, nyelvi, kulturális és katonai kapcsolatok fűzték össze. De Peking jóléte, amelynek egy részét hajlandó megosztani „barátaival”, és a nyílt imperialista politikai menetrend hiánya a közép-ázsiai államok számára egyre növekvő gravitációs vonzást jelent, egyben elfordulva az Oroszországhoz fűződő korábbi „status quo” kapcsolatoktól.

A közép-ázsiai despotáknak tetszik Peking hozzáállása a belpolitikai és geopolitikai kihívásaikhoz. A hsziani csúcstalálkozó előkészítő dokumentuma szerint „Valamennyi fél megismételte, hogy tiszteletben tartja az egyes országok jogát, hogy a viszonyaihoz igazodó utat válasszák, és támogatásukat fejezték ki egymásnak a szuverenitás, a függetlenség, a biztonság és a területi integritás, valamint a külső beavatkozások elleni témában.”

Ami a jövőt illeti, tavaly novemberében Hszi elnök az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Csúcstalálkozón Bangkokban azt is bejelentette, hogy „Kína fontolóra veszi a Harmadik Övezet és Út Nemzetközi Együttműködési Fórum megrendezését 2023-ban, hogy új lendületet adjon Ázsia fejlődésének”.

Mivel Oroszország ukrajnai felsülése folytatódik, nehéz belátni, mit tud Putyin rövid távon ajánlani Közép-Ázsiának Hszi közelgő „grandiózus tervének” ellensúlyozására, különösen, ha az jelentős kínai FDI-vel van megspékelve.

Japán sem akar lemaradni

Marina Dmitrijeva, a vlagyivosztoki orosz Távol-keleti Szövetségi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője egy fontos új cikkben átfogó vizsgálatot ad Japán Közép-Ázsiával szembeni helyzetéről. Amellett érvel, hogy „Tokió tevékenységét a régióban nem annyira a merész kezdeményezések, mint inkább a gyakorlati, többnyire gazdasági kérdésekre összpontosító projektek fokozatos kidolgozása jellemzi”, hozzátéve, hogy „Japán Kínával és Oroszországgal szemben alternatívaként mutatkozik be a térség országai számára."

Tokió puha hatalmi politikája azonnali segítséget kíván nyújtani az iskolák és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, még akkor is, ha a „liberális értékeket” hirdeti, miközben elismeri „Japán és a térség országaival közös ázsiai identitásának különleges jelentőségét”.

A Japán által az elmúlt években végrehajtott legfontosabb projektek között szerepel három üzbegisztáni helyi, valamint Kirgizisztánban és Kazahsztánban a központi repülőterének modernizálása. Ezen kívül helyi és regionális vasútvonalak építése, többek között Türkmenisztánban.

Dmitrijeva szerint „jelenleg Japán közép-ázsiai politikája nagymértékben a fejlesztést, a kulturális diplomáciát és a humanitárius segítségnyújtást támogató számos programon alapul”, mindazt, amit Tokión kívül kevesen támogatnak.

Más orosz kommentátorok azonban gyanakodnak Japán indítékaira és tetteire, mivel az Egyesült Államok szoros szövetségese és Putyin ukrajnai háborújának ellenfele. Valószínűleg Pekingben néhányan ugyanilyen gyanakvóak, ez pedig konfliktusokhoz vezethet Tokió és e két hatalom között. Japán azonban egyelőre csendesen bővíti befolyását Közép-Ázsiában, aminek valószínűleg hosszú távú következményei lehetnek, még akkor is, ha Nyugaton ezt nagyrészt figyelmen kívül hagyják.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Árréscsökkentést jelentett be Orbán Viktor egyik fő szövetségese
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 24. 17:01
A kereskedelmi láncok árrését 20 százalékra korlátozó gazdasági intézkedéseket vezetnek be Szerbiában – jelentette be vasárnap Aleksandar Vucic szerb elnök sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Tényleg távozik Nagy Márton? Megszólalt a nemzetgazdasági miniszter
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 24. 15:17
Erről Magyar Péter beszélt egy interjúban.  
Makro / Külgazdaság Kedden kiderül, lépnek-e Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 24. 10:41
A jövő héten jelenik meg az államháztartás július végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint több adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Orbán Viktor lebukott és korrupt!
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 23. 13:19
Magyar Péter hét kérdést tett fel.
Makro / Külgazdaság A Wall Street szárnyal, mivel Jerome Powell szeptemberi kamatcsökkentésre utalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 19:01
A Wall Street főbb indexei pénteken emelkedtek, miután Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke a Jackson Hole-i szimpóziumon tartott beszédében egy lehetséges kamatcsökkentésre utalt.
Makro / Külgazdaság Lórúgásként érte a kiskereskedőket az árrésstop meghosszabbítása
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 12:48
A kereskedelmi szövetség attól tart, felgyorsulhat a kisboltok bezárási hulláma, a felmérésük szerint pedig a vásárlók többsége az árrésstop mellett is érzi, hogy drágulnak az élelmiszerek.
Makro / Külgazdaság Trump meggondolta magát: elengedte a 250 százalékos vámterveit
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 11:23
A gyógyszerekre és a félvezetőkre is a többi szektornak megfelelő vámokat fog kivetni. A szeszes italokról azonban még nincs megállapodás.
Makro / Külgazdaság Drágult az olaj, emelkednek a magyar üzemanyagárak is
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 10:39
A Brent emelkedésével párhuzamosan a magyar nagykereskedelmi árak is nőnek, ismét közelít a 600 forintos átlagár.
Makro / Külgazdaság A kormány 1 százalékos növekedési céljának is annyi?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:30
Bár a beruházások második negyedéves visszaesése enyhébb lett az első negyedévinél, a -8,2 százalék így sem ad okot örömre.
Makro / Külgazdaság Már a szemünk se rebben: ebben az összevetésben az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:11
A bruttó hazai termékek (GDP) éves szintű változásának összevetésében csak Ausztria került mögénk. Némi fényt jelenthet az alagút végén, hogy az előző negyedévhez viszonyított mutatókban a középmezőnyben állunk.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG