Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália szeretné megnyerni Japánt új, dél-csendes-óceáni biztonsági szövetségüknek (AUKUS). Amint a Sankei Shimbun konzervatív japán napilap több kormányzati forrásra hivatkozva beszámolt, a három állam informálisan felkérte a csúcstechnológiás országot, Japánt, hogy vegyen részt a szövetségben olyan területeken való kiemelkedő képességei miatt, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kvantumtechnológia.
A japán kormányon belül egyrészt pozitív hangok hallatszanak a részvétellel kapcsolatban. Másrészt viszont Japán már kétoldalúan együttműködik a három AUKUS-országgal. Ráadásul Japán nem tud együttműködni az atomtengeralattjárókkal kapcsolatban, ugyanis az Egyesült Államok nukleáris pajzsának védelme alatt áll. Ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy ne építsen vagy birtokoljon nukleáris fegyvert, és ne engedje, hogy azokat saját földjén helyezzék el.
Diplomáciai offenzíva
Japánban az “Arany Hét” minden évben április 29-től május 5-ig tart; valójában 4 nemzeti ünnepet takar, melyekre 1 hét alatt kerül sor. Idén ezen a héten Kisida Fumio miniszterelnök Thaiföldre, Indonéziára és Vietnamba - az ASEAN három kulcsfontosságú országába -, valamint két európai célállomásra, az Egyesült Királyságba és Olaszországba látogat. Bár az utazás célállomásai még változhatnak, a megnevezett célországok nem véletlenek: mindhárom ASEAN-országnak vannak ugyanis sérelmei Kínával szemben.
A két európai ország pedig osztja Japán Oroszországgal kapcsolatos aggodalmát, hiszen ők is tagjai a G7-nek, de most ennél többről is szó van. Az Egyesült Királyság a nagyobb katonai jelenlét felé halad az Indo-csendes-óceáni térségben, ennek legkézelfoghatóbb reprezentációja a HMS Queen Elizabeth anyahajó tavalyi útja volt a térségbe. Olaszország pedig azon európai országok közé tartozik, amelyek csendben szerepet vállalnak a régióban, mivel a „Fincantieri” vállalat fregattokat fog építeni az indonéz haditengerészet számára.
A QUAD találkozó
Joe Biden amerikai elnök várhatóan Japánba látogat a május végi QUAD-csúcstalálkozóra, amely a szakértők további kísérletnek tekintik az Egyesült Államok vezető szerepének demonstrálásra az Indo-csendes-óceáni térségben. Ez egyben egy újabb próbálkozás Washington részéről, hogy Japánnal és Ausztráliával Indiát pozíciója megváltoztatására bírják az ukrajnai válsággal kapcsolatban.
Egy korszak vége
Az ukrajnai háború komoly szakadáshoz vezetett Japán és Oroszország között. A tokiói gazdasági szankciókra reagálva Moszkva március 21-én úgy döntött, hogy kilép a Kuril-szigetekkel kapcsolatos vitájuk megoldását célzó, folyamatban lévő tárgyalásokból, véget vetve a két szomszéd között 30 éve tartó szívélyes kapcsolatnak. Japán tisztában van azzal, hogy Oroszország és Kína revizionista hatalmakként kéz a kézben működnek együtt. Oroszország szankcionálása és Ukrajna anyagi támogatása egyben történelmi szakítást jelent Tokió hagyományos óvatosságával szemben a nemzetközi színtéren.
Tokió szilárdan a nyugati táborban
A japán retorika érzékelhetően megkeményedett február 24-e után. Tokió azonnal elítélte az orosz agressziót, és kijelentette, hogy az "egyoldalúan, erőszakkal megváltoztatja a status quot" - ez a japán terminológia általában a kínai manőverek leírására szolgál a Dél- és Kelet-kínai-tengeren. A hivatalos dokumentumokban az „Északi Területek” ismét a japán nemzet „szerves részeként” szerepelnek. Az Oroszországhoz fűződő viszony tehát alapos újraértékelésen megy keresztül: az idén készülő felülvizsgált Nemzetbiztonsági Stratégia minden bizonnyal barátságtalan országként fogja minősíteni.
Viszont Japán továbbra is stratégiailag függ Oroszországtól az energia tekintetében: LNG-jének 9 százalékát, kőolajának 4 százalékát és a szén 14,5 százalékát importálja. Jelenleg tehát Tokió nem tervezi a Mitsui és a Mitsubishi kivonulását a „Szahalin 2” gázmezőről, mivel hosszú távú szerződések garantálják Japánnak olcsó gázt, csökkentett szállítási költségek mellett. Ha Tokió leállítaná az oroszországi gázimportot, és a helyszínen szállítaná magát, LNG-importjának költsége 35 százalékkal megugrana.
Az ukrajnai háború kiterjedtsége és a nyugati reakciók rendkívüli intézkedések megtételére késztették Japánt. Míg Japán általában nem ad felszerelést a konfliktusban érintett országoknak, Tokió most először döntött úgy, hogy nem halálos katonai felszerelést (sisakokat, golyóálló mellényeket, generátorokat, élelmiszert és humanitárius segélyt) küld Ukrajna harci erőinek. Az orosz agresszióval szemben Tokióban újra megindultak a viták a védelmi költségvetés jelentős emeléséről.
A tavaly októberi általános választási kampány során a Liberális Demokrata Párt (LDP) a katonai kiadások megduplázását javasolta, hogy az elérje a GDP 2 százalékát. Bár Kisida miniszterelnök hivatalosan nem támogatta ezt a javaslatot, valószínűleg a védelmi költségvetés jelentős emelésére fog törekedni. Ezzel az LDP élére való megválasztását elősegítő ultrakonzervatívok kedvében jár, ugyanakkor az Egyesült Államokat is kielégíti - Tokió ugyanis Kelet-Ázsia iránt tartós amerikai katonai elkötelezettséget kíván biztosítani.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
