Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz-ukrán válságról és annak geopolitikai vonatkozásairól szóló egyedi üzenetekkel tett villámlátogatásokat a múlt héten Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. Tekintettel a „különleges katonai műveleteknek” nevezett ukrajnai háborúra, a nyugati szankciók nyomására, valamint az elszigetelődéstől való félelemre, Moszkva számára kiemelten fontos, hogy több éves hagyományos kapcsolatokat tartson fenn partnereivel ebben a Globális Dél ezen két régiójában.
Az algériai küldetés
A Magreb térségen belül Algéria továbbra is Moszkva egyik megbízható partnere, Lavrov ki is emelte, hogy Moszkvát és Algírt erős és baráti kapcsolatok kötik össze. A cél a katonai és technikai együttműködés fokozása, valamint a stratégiai megállapodás (szerződés) megújítása. Moszkva és Algír stratégiai kapcsolatainak politikai alapját a 2001. április 4-én aláírt „Nyilatkozat a Stratégiai Partnerségről” dokumentum.
Lavrov megjegyezte, hogy a „gyorsan fejlődő baráti kapcsolatok” miatt szükséges a magas szintű együttműködés fenntartása „egy új államközi stratégiai dokumentum aláírásához, amely kapcsolataink új minőségét tükrözi majd. ”
A két külügyminiszter legutóbb április elején találkozott, amikor Ramtane Lamamra Moszkvába látogatott az Arab Liga Ukrajnáról tárgyaló delegációjának tagjaként. Lavrov a maga részéről utoljára 2019-ben járt Algériában.
Ezek a találkozók különösen fontosak idén, mivel Oroszország és Algéria a diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulóját ünnepli. Algéria Oroszország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen, a kereskedelem 2022-ben várhatóan eléri a 3 milliárd dollárt. Ezen kívül Oroszország és Algéria szorosan együttműködik az OPEC+ és a Gázexportáló Országok Fóruma keretében.
A jelentések kiemelték a haditechnikai együttműködés fejlődését, amelynek szilárd gyökerei és jó kilátásai vannak. Ezen túlmenően számos orosz cég érdekelt közös projektek megvalósításában az energia, az ásványkincsek, a geológiai feltárás és a gyógyszeripar területén.
Geopolitikai oldalról kiemelendő, hogy Oroszország és Algéria közös terrorellenes gyakorlatokat hajt végre a rendkívül feszült marokkói határon. Marokkó az elmúlt pár évben szoros kapcsolatokat épített ki az USA-val és Izraellel. Az orosz állami RT hírügynökség bejelentette, hogy ezeket a „manővereket” ez év novemberére tervezik.
A térség országai nem csatlakoztak a Nyugat Moszkva elleni szankcióihoz, de aggódnak a konfliktus gazdasági stabilitásra gyakorolt hatása miatt.
A nyugati politikusok egymás után járnak a régióban, abban reménykedve, hogy alternatívákat találnak az orosz olajjal és gázzal szemben. A fő gázexportőrök, Katar és Algéria a figyelem középpontjában találták magukat. Ami Algériát illeti, Olaszország tervez sokkal több gázt beszerezni az észak-afrikai országtól, fölváltva az orosz szállításokat.
Az ománi látogatás
Ománban Lavrov megbeszéléseket folytatott Haitham bin Tariq Al Szaid szultánnal és az Ománi Minisztertanács miniszterelnök-helyettesével. Mindkét külön megbeszélés az orosz-ománi kapcsolatok teljes skáláján alapult.
A találkozókon Lavrov kérte vendéglátóit, hogy segítsék elő Szíria visszatérését az Arab Államok Ligájába. Az Ománi Szultánság, amely soha nem zárta be damaszkuszi nagykövetségét, nagyban hozzájárulhat ehhez.
Omán fontos szerepet játszik az Öböl-térség stabilitásának és biztonságának erősítésében. Muscat kiegyensúlyozott helyzete miatt fontos semleges platform a különböző diplomáciai kezdeményezések számára.
„Megjegyeztük, hogy az Omán és az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek pozitív szerepet játszanak a jemeni rendezés előmozdításában” – jegyezte meg Lavrov. "Egy lapon vagyunk azzal a tudattal, hogy mindent meg kell tennünk a közvetlen palesztin-izraeli tárgyalások újraindítása érdekében, és megtalálni a módját ennek az elhúzódó konfliktusnak a nemzetközileg elfogadott jogi megoldások alapján történő végleges megoldásának."
Mindent egybevetve Lavrov közel-keleti körútja időszerűnek bizonyult, miközben a regionális médiában Oroszország közel-keleti szerepének csökkenéséről és szíriai jelenlétéről szóló találgatások hangzottak el. Oroszország arra összpontosít, hogy megtartsa jelenlétét azokon a területeken, amelyeket döntő fontosságúnak tart, elsősorban a Szíriában található latakiai és tartuszi katonai bázisai közelében, valamint azokon a területeken, ahol az orosz csapatok jelenlétét a megállapodások előirányozzák, különösen Törökországgal.
Az arab világ Ukrajnában mielőbbi békére törekszik. Az Al Arabiya televíziós csatorna még április elején arról számolt be, hogy az Arab Liga kész felajánlani közvetítését Oroszországnak és Ukrajnának, és házigazdát adni a tárgyalásoknak. A csoport azonban nem jelentett be konkrét kezdeményezéseket egy hónappal a jelentés után sem.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteme közül már 34-ben kezdtek tiltakozó akciót. 
