Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK / KREMLIN POOL

Putyin elnök ma kétnapos látogatásra érkezik Indiába, a 19., évente megtartott India-Oroszország csúcstalálkozó apropóján. Igazán az teszi ütőssé a mostani találkozót, hogy az amerikai katonai sajtó beszámolója szerint Újdelhi zárt ajtók mögött egy hete már jóváhagyta azt a 5,43 milliárd dolláros tervet, amelynek keretében India 5 darab Sz-400 Triumf típusú orosz légvédelmi rakétarendszert vásárol és a szerződést a látogatással egybekötve írhatják alá.

Ez egyértelmű megsértése Washington Oroszország szemben hirdetett szankcióinak (CAATSA), de júliusban az indiai védelmi miniszter világossá tette, hogy Újdelhi ezeket a lépéseket az amerikai jog részének tekinti, nem pedig az ENSZ hatálya alá tartozó törvénykezésnek. A Pentagonban mindenesetre nem bontanak pezsgőt a hír hallatán, hiszen Törökország, Szaúd-Arábia és Katar is sorban áll az Sz-400-as rendszerért.

Fegyverek és nyomortanyák

Moszkva és Újdelhi között ezen kívül még aláírás előtt áll AK-103-as géppisztolyok licenszének átadása és Ka-226 típusú harci helikopterek közös gyártása. Tárgyalnak továbbá a Mumbait és Európát összekötendő Észak-Dél Közlekedési Folyosó létrehozásának tervéről, amely útvpnal Irán, Örményország és Oroszország érintésével haladna. És ez még nem minden: India 2022-ig űrhajóst akar küldeni a világűrbe és a jelölteket a Moszkva melletti Star City-ben készítenék föl.

Moszkva kiemelt figyelme érthető, hiszen az oroszok ellenőrzik az indiai fegyverimport 68 százalékát. Márpedig a népes ország mára a világ legnagyobb fegyvervásárlója lett, 2012 és 2016 között 43 százalékkal növelve vásárlásait és egymagában felelve a világ fegyverimportjának 13 százalékáért. Mindezt a horribilis összeget egy olyan, középkori társadalmi struktúrával rendelkező ország költi el, ahol a lakosság mintegy 70 százaléka – azaz 950 millió ember - napi 500 forintból tengődik.

Nem mintha az indiai gazdaság fényes állapotban lenne, hiszen éppen tegnap a rúpia új történelmi mélypontot ütött a dollárral szemben. Csak ebben az évben 12 százalékot vesztett az értékéből és ezzel idén Ázsia legpocsékabbul teljesítő devizájának dicstelen pozícióját szerezte meg. A rúpiát nyomasztja a folyó fizetési mérleg krónikus hiánya, a 220 milliárd dollárnyi rövid lejáratú adósság – amely az ország devizatartalékainak több, mint a fele -, valamint az emelkedő kőolajár és Irán körüli amerikai szankciós bizonytalanságok, amelyek november 4-én lépnek életbe. India jelen pillanatban azon az állásponton van, hogy nem hajlandó felfüggeszteni olajimportját Iránból a szankciók ellenére sem.

Enyhülés Pekinggel

India kapcsolata Pakisztánnal eközben továbbra is rendkívül feszült. Újdelhi egyelőre hiába követel garanciákat Iszlámábádtól arra nézve, hogy az iszlamista állam hagyjon föl Kasmírban az India elleni felkeléssorozat logisztikai támogatásával. Kínával viszont az elmúlt hónapokban jelentősen enyhült a feszültség. Az indiai kormányt is irritálja Trump „Amerika Mindenekelőtt” bezárkózása és a gyakran összefüggéstelen amerikai külpolitikai vonalvezetés, ami közelebb sodorja az országot Pekinghez.

Washington természetesen nem akarja hagyni, hogy Kína túlzott hatást gyakoroljon India geopolitikai lépéseire, ezért Újdelhi mára Izrael után a második legnagyobb kedvezményezettje lett az amerikai segélypolitikának. Május végén pedig Indiának szánt gesztusként az amerikai haditengerészet csendes-óceáni parancsnokságát átnevezték Indo-Csendes-óceáni Parancsnoksággá. Fontos kiemelni, hogy Narendra Modi négy éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.

Káncz Csaba jegyzete