|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja a Kremlben Mevlut Cavusoglu török külügyminisztert és Halusi Akar védelmi minisztert 2018. augusztus 24-én. Fotó: EPA/Alexander Zemlianichenko |
A szíriai hadszíntéren folyó proxy-háborúban az orosz-iráni-török tengely vereséget mért az amerikai-izraeli-szaúdi tengelyre. Washington megalázottságát csak fokozza, hogy Erdogan szeptember 7-re egy szíriai csúcstalálkozót tervez összehívni Isztambulba, ahova Berlint, Párizst és Moszkvát hívta meg, de az amerikaiakat nem. A Krúdy-féle Álmoskönyv szerint ilyenkor „felháborító események történhetnek, amelyek megrázzák a világ közvéleményét” és ezek aztán jelentősen módosítják a politikai kimenetelt.
A szürke zóna konfliktusa
És láss csodát, a Kreml szombaton jelentette, hogy a brit katonai hírszerzés felügyelete alatt működő ’Olive’ magántulajdonú katonai cég titkos kiképzést tart a szír Idlib tartományba érkező lázadóknak. Moszkva azzal vádolja Washingtont, Londont és Párizst, hogy egy újabb idegen zászlós vegyitámadást akarnak végrehajtani, amit az Asszad rezsimre fognának és ezzel ki lehetne siklatni a békefolyamatot. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó éppen múlt héten figyelmeztetett, hogy Washington minden eddiginél nagyobb katonai erővel lépne föl, ha Asszad vegyi támadást hajtana végre.
A Boszporusz forgalmát figyelő honlap szerint az utóbbi órákban számos orosz hadihajó haladt át a szoroson Szíria irányába. Orosz jelentések szerint az amerikaiak azt a The Sullivans rombolót irányították a múlt héten a Perzsa-öbölbe, amely 56 cirkálórakétával van fölszerelve, miközben Washington egy B-1B nehézbombázót is a katari amerikai légibázisra telepített.
Aranyhoz kötött kriptovaluta
|
| Káncz Csaba |
Bolton megszólalása és az idegen zászlós támadás lehetősége megszólalásra késztette Vladimir Gutenev orosz törvényhozót is. Gutenev szerint Moszkvának le kell fektetnie a saját „vörös vonalait” és taktikai nukleáris fegyvereket kell Szíriába telepítenie. Guterev azt is kiemelte, hogy az oroszoknak több figyelmet kell fordítani a kriptovalutákra, hogy „kikerülje az orosz fegyver- és civil termékek ügyleteit megakadályozni igyekvő amerikai kísérleteket”. Hozzátette, hogy szerinte Moszkvának meg kellene fontolnia az arany értékéhez kötött kriptovaluta tranzakciókat.
Nos, ez egy igazán figyelemreméltó kijelentés. Moszkva ugyanis az utóbbi hónapokban piacra dobta amerikai államkötvény készletének túlnyomó részét, ezzel egyidőben pedig óriási lépésekkel tölti fel aranytartalékait - csupán júliusban 26,1 tonnával növelve azt. 2008 óta egyenesen megnégyszereződött az állomány 457 tonnáról 1944 tonnára. Oroszország ezzel mára megelőzte Kínát és jelenleg a világ ötödik legnagyobb aranykészletével rendelkezik. Bár az oroszok a világ gazdasági termelésének csupán 2 százalékát adják, a globális aranykészletek 17 százalékát tárolják.
Putyin ezekkel a lépésekkel egy stratégiai terv alapján mozog. Az arany felhalmozásával át akarja húzni Washington számításait, amely a dollárt fegyverként használja. Az arany a Kreml számára egy tökéletes befektetésnek tűnik, amellyel megvédi magát a dollár-szankcióktól.
Káncz Csaba jegyzete
A botrány folytatódik.
