|
| Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI |
Egy referendum nem csak hazánkban tud hisztérikus politikai viszonyokat teremteni. A napokban kiéleződött a helyzet a Balkánon is annak kapcsán, hogy a boszniai szerbek vasárnap népszavazást tartanak entitásuk napjának kikiáltásáról, holott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ezt az alaptörvénnyel ellentétben álló tevékenységnek nyilvánította. A provokatív referendum kapcsán Sefer Halilović, az egyik korábbi bosnyák muszlim háborús parancsnok azt mondta, ha mégis megtartják, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság.
Bosznia drámája
Ezt a kijelentést sokan háborús uszításként értelmezték, a szerb államvezetés pedig arra a megállapításra jutott, hogy valóban léteznek háborús tervek a boszniai szerb entitás megsemmisítésére. Bár a belgrádi kormány nem támogatja a referendumot, külügyminisztere, Ivica Dacic kijelentette, hogy Szerbia megvédi a Boszniai Szerb Köztársaságot, ha azt támadás éri. A bosnyák békét felügyelő nyugati hatalmak diplomatái eközben állásfoglalást tettek közzé, amelyben felszólították a boszniai szerbeket, hogy álljanak el a népszavazástól, mert az destabilizálhatja az országot és kétségessé teszi EU-s kilátásait.
Bosznia-Hercegovinát (BiH) a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés két részre osztotta: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációra, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságra, a két részt pedig a közös kormány és törvényhozás forrasztja össze. A reformok azóta elmaradtak, és a multi-etnikus állam nem igazán tekinthető működőképesnek. A 3,8 milliós országban a két - tehát a bosnyák-horvát és a szerb - entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az egész szervezet élén pedig a külföldről odahelyezett ENSZ-főképviselő áll, akinek komoly jogosítványai vannak az ország irányításában. Az ország bevételeinek 64 százalékát az államapparátus fenntartása emészti fel.
|
| Káncz Csaba |
Moszkva beépített embere
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már hosszú évek óta igyekszik bomlasztani az állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.
Ebben a feszült a helyzetben fogadta Putyin elnök tegnap Dodikot Moszkvában. Megfigyelők a találkozó időzítését világos diplomácia jelzésnek tekintik arra vonatkozóan, hogy a Kreml támogatja a politikailag vitatott referendumot. Dodik a tárgyalások előtt kijelentette, hogy szeretne beszámolni az orosz vezetőnek a boszniai ENSZ-főképviselő „illegális tevékenységéről”.
Putyin a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását.Az orosz diplomácia többször is ellehetetlenítette a Dodik megfékezésére tett nemzetközi törekvéseket, illetve Bosznia-Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. Az orosz nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlást hivatalosan is népirtásnak nyilvánítsák.
Ambíciótlan Brüsszel
Az EU újpopulistái is vérszagra gyűlnek: a részben Moszkva pénzügyi támogatását élvező francia Nemzeti Front már jó viszonyt ápol Dodikkal, Bécsben pedig a populista jobboldali FPÖ támogatja a boszniai szerbek jogát az önrendelkezéshez.De merre fordulna a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, az egyetlen esély lehet számukra, hogy az amúgy is radikalizálódó Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen fog lezajlani.
Brüsszel sajnos elveszítette a lendületét és ambícióit a Balkánon, annak ellenére, hogy az EU tagállamai éppen három napja fogadták el Bosznia-Hercegovina tagsági kérelmét. Juncker bizottsági elnök két éve hivatalba lépésekor világossá tette, hogy az évtized végéig a térség egyetlen országát sem várják az Unióba. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.
Káncz Csaba jegyzete
Repülő helyett vonattal utaznának. 
