5p
Egy népszavazás Boszniában kinyithatja Pandóra szelencéjét a térségben. A nyugati hatalmak tiltakozása közepette Moszkva támogatásáról biztosítja a jogellenesnek tekintett referendumot. Brüsszel geopolitikai űrt hagy a térségben, holott a Balkán hagyományosan Európa lőporos hordója.
Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI

Egy referendum nem csak hazánkban tud hisztérikus politikai viszonyokat teremteni. A napokban kiéleződött a helyzet a Balkánon is annak kapcsán, hogy a boszniai szerbek vasárnap népszavazást tartanak entitásuk napjának kikiáltásáról, holott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ezt az alaptörvénnyel ellentétben álló tevékenységnek nyilvánította. A provokatív referendum kapcsán Sefer Halilović, az egyik korábbi bosnyák muszlim háborús parancsnok azt mondta, ha mégis megtartják, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság.

Bosznia drámája

Ezt a kijelentést sokan háborús uszításként értelmezték, a szerb államvezetés pedig arra a megállapításra jutott, hogy valóban léteznek háborús tervek a boszniai szerb entitás megsemmisítésére. Bár a belgrádi kormány nem támogatja a referendumot, külügyminisztere, Ivica Dacic kijelentette, hogy Szerbia megvédi a Boszniai Szerb Köztársaságot, ha azt támadás éri. A bosnyák békét felügyelő nyugati hatalmak diplomatái eközben állásfoglalást tettek közzé, amelyben felszólították a boszniai szerbeket, hogy álljanak el a népszavazástól, mert az destabilizálhatja az országot és kétségessé teszi EU-s kilátásait.

Bosznia-Hercegovinát (BiH) a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés két részre osztotta: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációra, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságra, a két részt pedig a közös kormány és törvényhozás forrasztja össze. A reformok azóta elmaradtak, és a multi-etnikus állam nem igazán tekinthető működőképesnek. A 3,8 milliós országban a két - tehát a bosnyák-horvát és a szerb - entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az egész szervezet élén pedig a külföldről odahelyezett ENSZ-főképviselő áll, akinek komoly jogosítványai vannak az ország irányításában. Az ország bevételeinek 64 százalékát az államapparátus fenntartása emészti fel.

Káncz Csaba

Moszkva beépített embere

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már hosszú évek óta igyekszik bomlasztani az állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.

Ebben a feszült a helyzetben fogadta Putyin elnök tegnap Dodikot Moszkvában. Megfigyelők a találkozó időzítését világos diplomácia jelzésnek tekintik arra vonatkozóan, hogy a Kreml támogatja a politikailag vitatott referendumot. Dodik a tárgyalások előtt kijelentette, hogy szeretne beszámolni az orosz vezetőnek a boszniai ENSZ-főképviselő „illegális tevékenységéről”.

Putyin a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását.Az orosz diplomácia többször is ellehetetlenítette a Dodik megfékezésére tett nemzetközi törekvéseket, illetve Bosznia-Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. Az orosz nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlást hivatalosan is népirtásnak nyilvánítsák.

Ambíciótlan Brüsszel

Az EU újpopulistái is vérszagra gyűlnek: a részben Moszkva pénzügyi támogatását élvező francia Nemzeti Front már jó viszonyt ápol Dodikkal, Bécsben pedig a populista jobboldali FPÖ támogatja a boszniai szerbek jogát az önrendelkezéshez.De merre fordulna a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, az egyetlen esély lehet számukra, hogy az amúgy is radikalizálódó Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen fog lezajlani.

Brüsszel sajnos elveszítette a lendületét és ambícióit a Balkánon, annak ellenére, hogy az EU tagállamai éppen három napja fogadták el Bosznia-Hercegovina tagsági kérelmét. Juncker bizottsági elnök két éve hivatalba lépésekor világossá tette, hogy az évtized végéig a térség egyetlen országát sem várják az Unióba. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Váratlan ütést visz be Trump a vámháborúban – ez Európának is nagyon fájhat?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 07:14
A nehézgépjárműveket is megvédené a „tisztességtelen versenytől” az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság A pénztárcánkon múlik, bukik-e a magyar gazdaság – de mi lesz, ha külföldön költünk?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:39
A friss kiskereskedelmi adatok mellett a kedden megjelenő Privátbankár Árkosárba is betekinthettek a Trend FM hallgatói hétfőn – munkatársunk a nyomdaipart ért csapás hatásairól és hátteréről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Üzbegisztán után Kazahsztánban terjeszkedik az OTP?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:59
Egy hétvégi hírnek jártak utána az Erste Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Megvertük az európai uniós átlagot kiskereskedelmi fronton
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 12:12
Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom nőtt júliushoz képest, az Európai Unióé stagnált.
Makro / Külgazdaság Sosem látott modell, új holdingba tömörül a hazai védelmi ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 11:00
A 4iG csoporthoz tartozó 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az állami tulajdonú N7 Holding három fontos megállapodást írtak alá, amelyek célja, hogy létrehozzák Magyarország első, állami és magántőke bevonásával működő védelmi ipari holdingját. A projekt célja, hogy egyetlen szervezetbe fogják össze a hazai hadiipar meghatározó szereplőit, növelve ezzel a magyar védelmi technológia versenyképességét és exportlehetőségeit – olvasható a közleményben.
Makro / Külgazdaság A forint is segített: rég nem látott szinteken a használtautó-import
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 10:45
Óriási lendületben a piac, de a géppark nem tud érdemben fiatalodni.
Makro / Külgazdaság Ez már látványos: megint csökkennek az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:26
Csökken a Brent, örülhetnek a hazai autósok.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nagy fordulatra utalt a kata ügyében
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:01
A KATA-adózás kiszélesítéséről egy podcastban beszélt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Visszatért az élet a boltokba, de azért ez még nem áttörés
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 08:30
A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző év azonos időszakit 2,4 százalékkal, a júliusit pedig 0,8 százalékkal haladta meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG