A közel 300 méter hosszú orosz Christophe de Margerie nevű LNG tartályhajó a tervek szerint csütörtökön érkezik meg szállítmányával az északi tengeri úton (NSR) keresztül Dzsingtang kikötőjébe, Kínába. Az NSR-en keresztül szállított árumennyiség 3 éve még csak 9,7 millió tonna volt, de Putyin elnöki rendelettel célozta meg, hogy 2024-re ez a mennyiség 80 millió tonnára növekedjen. Moszkva a 9 millió négyzetkilométeres leolvadó arktikus térség 40 százalékát követeli magának, és azt „stratégiai erőforrás bázisának” tekinti.
A Kreml katonai üzeneteket is küld, áprilisban a térség fölött 11 ezer méter (!) magasságból ugrottak ki a különleges erők ejtőernyősei egy hadgyakorlat keretében. Putyin egyúttal egy 15 éves stratégia keretében akar meggyőzni még több orosz polgárt, hogy költözzenek az arktikus térségbe. Tehát akkor Putyinnak ölébe hullott az óriási vagyon a klímaváltozással bekövetkező leolvadással - vagy talán mégsem ilyen egyszerű a helyzet?
Az érem másik oldala
Kiindulópontként rögzítsük, hogy az északi-sarkkör térsége kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld más régiói. Nos, tavaly tavasszal Szibéria már biblikus léptékű katasztrófával szembesült, amikor másfél magyarországnyi erdőterületet pusztított el a tűz. Ez a tűzvész 2019 júniusában több széndioxid-kibocsátással járt, mint amennyit Svédország egy teljes évben produkál.
Az idei tél pedig történelmi léptékben is meleg és hómentes volt Oroszországban. Szakértők az utóbbi napokban figyelmeztettek, hogy korai erdőtüzek lobbantak fel az arktikus térségben. Műholdfelvételek szerint a tavalyi tűz megmaradt parázs-fészkei sorra gyújtják be az erdőket.
A jelenlegi szakértői vélemények szerint az örök fagy megolvadása okozta azt a május 29-én reggel bekövetkezett balesetet is, amelynek során a szibériai Norilszk város fűtőerőművének egy megsérült dízelolaj tárolójából 20 ezer tonna szabadult ki a környezetbe. A Norilszkot magába foglaló krasznojarszki régióban június 3-án szükségállapotot vezettek be. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ilyen lépésre még a koronavírus-járvány miatt sem volt hajlandó Putyin elnök.
Elképesztő állapotok
A helyi sajtó értesülései szerint a 350 négyzetkilométert beterítő szennyeződés az olajtárolóból a Pjaszina folyóba folyt. Ha nem állítják meg, akkor a Kara-tengeren keresztül az Északi-sarkvidékre folyhat. Oleg Mitvoj környezetvédelmi szakértő szerint 5-10 évet vehet igénybe a teljes kármentesítés, amely mintegy 1,5 milliárd dollárba kerülhet.
Bár a baleset május 29-én történt, a cég (Norilszk Nickel) azt csak két nap (!) késéssel jelentette a hatóságoknak. A krasznojarszki körzet hivatala pedig csupán június 3-án jelentetett meg egy kisebb közleményt a szennyezésről, ugyanazon a napon, amikor már Putyin elnök már ordítva kért jelentést Alekszander Ussz kormányzótól.
Az állami TV nagy csinnadrattával mutatta, ahogyan a helyi üzem vezetőjét bilincsben vezetik el. De 25,4 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Vladimir Potanin oligarchának - egyben Putyin bizalmasának -, aki 2012 óta vezeti a Norilszk Nickel nagyvállalatot, a haja szála sem fog meggörbülni. Norilszk városa a világ egyik legszennyezettebb települése, és egy 2013-as jelentés szerint a vállalat „évente mintegy 500 tonna rezet és nikkel-oxidot ereszt ki a környezetbe, valamint 2 millió tonna kén-dioxidot a légkörbe”. A város lakóinak várható átlagos élettartama 10 évvel alacsonyabb, mint – az amúgy sem magas – oroszországi átlag.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
