Májusban úgy fogalmazott: nehéz lesz átlépni az 5 milliós átoltottságot, ám most úgy tűnik, péntekre, vagy hétvégére meglehet az 5,5 millió oltás. Ön szerint ez elég indok, hogy eltöröljék zárt terekben is a maszkviseletet?
Minden egyes embernek, aki beoltattja magát örülök, és örvendetesnek tartom ezt a számot, de látszódik, hogy az oltások üteme beplatózott, elérte a maximumát, közel van ahhoz, hogy az oltást felvenni szándékozók száma a végéhez közelítsen. Még mindig elég sokan vannak a vacillálók, vagy úgy is mondhatnám, az okoskodók. Az a tapasztalatom, hogy félelemből az idősek oltatták be magukat elsőként, majd a fiatalok azért, mert szeretnének menni bulizni a védettségi igazolvánnyal, de a középgeneráció egy része bizalmatlan, és az összeolvasott információdömpingből nem tudja jól kiszűrni a megfelelő üzeneteket. Egyébként a jelenlegi számok tükrében, nyáron nem tartom rossz döntésnek a maszkviselet lazítását, viszont a védettségi igazolványhoz kötött rendezvényi részvételt támogatom.
Most, hogy látni a delta-mutáns agresszív terjedését, még olyan országban is, mint Izrael, ahol leginkább Pfizerrel oltottak, mit jósol, lesz-e nálunk is negyedik hullám, s ha igen, mekkora mértékű?
Jópár országban elindultak felfelé a számok. Angliában könnyen meg lehet magyarázni. Más volt metódus, minél több embert kellett legalább egy oltással ellátni, ami sikeres is volt, de a delta-mutáns kifogott ezen, hiszen a reprodukciós rátája 4-5 körüli, és ez ellen nem véd az egykörös oltás. Más országokban is emelkedik a fertőzöttség, de mindez még kevésbé jelentkezik a kórházban kezeltek számában. Ez azért van, mert elsősorban a nem oltott fiatalok kapják el a fertőzést. Ez tipikus minden pandémiánál, hogy a nagyobb mozgású fiatal korosztályban kezd terjedni a vírus. Azt valószínűsítem, hogy nem fogjuk tudni elkerülni Magyarországon sem a negyedik hullámot, de remélem komoly pandémiás járvány nem várható.
Inkább azt feltételezem, hogy kisebb-nagyobb járványgócok fognak kialakulni, főleg a nem oltottak körében. Jelenleg a nyár, az iskolai szünetek és szabadságolások a negyedik hullám ellen szólnak, de a 2020 augusztus végén beindult második hullámhoz hasonlóan én az augusztus 20-i nagyobb csoportosulásokra és az iskolakezdésre datálnám a fertőzések megugrásának kezdetét.
Ugyanakkor itt voltak a budapesti teltházas futball Európa-bajnokság mérkőzések, ezek miatt elképzelhető, hogy esetleg már készülődik is szép csendben a negyedik hullám?
Egyfelől igen jónak tartom, hogy a nagyobb rendezvényeken védettségi igazolvánnyal lehet résztvenni. Másfelől a magyar politika sokszor játssza azt, amit én úgy hívok: tizenkilencre lapot húz. Azaz merész döntéseket hoz. Ez is az volt. Orvos-szakmailag rettentő veszélyesnek tartom azt, ahogy maszk nélkül, egymás nyakába borulva szurkoltak a magyar és a külföldi focirajongók, akik olyan országokból jöttek, mint például Portugália, ahol szintén erősen emelkedőben van a fertőzöttek száma
El is csodálkoztam, hogy a Koronavírus Sajtóközpont azt írta lapunk kérdésére múlt héten, hogy mindössze 5 delta-variánssal fertőzött beteget regisztráltak hazánkban, ami a hvg.hu cikke szerint hétfőre 9 főre módosult.
Magyarországon jelenleg jók a számok, aminek két magyarázata lehet. Az egyik, hogy mi, magyarok mindenkinél szuperebbek vagyunk, a másik magyarázat, hogy az eddigi kevés tesztelésnek köszönhetően sokkal kevesebb fertőzöttről tudunk, mint a hazánkban lévő valós fertőzöttek száma.
Az én teóriám az, hogy Magyarországon, a második, de főleg a harmadik hullám során sokkal többen fertőződtek meg, mint ahányról tudunk. Erre bizonyíték a kiugróan magas halálozás is, ami lassan eléri a szomorú harmincezres kerek számot. Ez a korábbi magas látens és ismert fertőzöttség együttesen adja a jelenlegi magas védettséget is, és véleményem szerint ennek köszönhető, hogy most relatíve jók a számok. Ugyanakkor azt már látjuk, hogy a fertőzéssel megszerzett természetes védelem rövidebb ideig tart, mint az oltás adta védettség. Ezért elképzelhető, hogy akik korábban, például tavalyi év során vagy idén az év elején átestek a fertőzésen, azoknak őszre le fog csökkenni a védettségük. Ha így lesz, akkor az viszont erősebb negyedik hullámot feltételezhet.
A jó számok akár elbizakodottságra is okot adhatnak, ahogy az első hullám után is történt, mint utólag kiderült. Azóta viszont volt második és harmadik hullám is, kérdés, hogy ezekből tudtunk-e tanulni? Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány felkészült egy újabb hullámra.
Nem tudom, ki mit tanult, én azt tanultam, hogy az első hullámnál a bergamói történésekből is fakadó ijedtség miatt volt egy gyors lezárás, nem csak Magyarországon, hanem a többi európai országban is, aminek meg is lett a jó eredménye, mert Európa nagy részén nem lett igazán nagy probléma. Ezzel szemben a második és a harmadik hullámban sokáig volt egy erős dilemmázás és pengeélen való táncolás a politika részéről, mert nem akartak a gazdaságnak problémát okozni. Ezzel egy-másfél hónappal késleltették a lezárást, ami viszont komoly negatív számokat okozott az ember életek számában, és a megbetegedésekben.
Számomra ebből az a tanulság, hogy nem szabadna elkövetni ezt még egyszer. A személyes pesszimista véleményem az, hogy pont ezt nem tanulták meg a politikusaink és vezetőink: inkább vacillálnak egy hónappal tovább a gazdaság miatt, miközben másik oldalon ez sokkal nagyobb károkat okoz később az emberéletekben meg az egészségügy leterheltsége szempontjából is.
Ázsiai országoknál, vagy Ausztráliánál, Új-Zélandnál láttuk, hogy milyen keményen, kvázi-diktatórikusan és korán, vagy időben hozták meg ezeket a korlátozó intézkedéseket. A járvány tipikus jellemzője, hogy ha az elején gyors döntéseket hozunk, el tudjuk fojtani a terjedést, különben utána már nem, vagy sokkal nehezebben tudjuk megállítani. A másik feltételezésem az, hogy a kormány egy hadvezérelvet követ a járványkezelésben.
Mintegy háborús kormányzást végez, s azt mondja, mint a háborúk esetén: a negatív számokat a járvány járulékos veszteségeiként kell elkönyvelni.
Tehát ha elkezdenek nőni az esetszámok, sokkal hamarabb kéne dönteni, és hallgatni a járványügyi szakemberekre, és nem várakozni, vagy újra tesztelni az egészségügyi kapacitások maximális teljesítőképességének határát.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
