Románia gerjeszti a feszültséget – ki dobja be a törölközőt?

Románia kezdeményezésére és Törökország támogatásával a Fekete-tengeren egy közös NATO hadihajó-csoport felállítását szorgalmazza a két ország. A szövetségi flotta létrehozásáról a varsói, július 8–9-én sorra kerülő NATO-csúcson fognak tárgyalni. Bukarest és Ankara nem titkolt célja lenne ezzel, hogy ellensúlyozzák Moszkva tengeri dominanciáját. A csúcstalálkozó közeledtével Románia következetesen hangoztatja, hogy a NATO-nak erősítenie kell önvédelmi képességét a keleti szárnyon, beleértve egy többnemzetiségű tengerészeti erő megszervezését a Fekete-tengeren.

Miért táncolt ki Bulgária?

Itt megjegyzendő, hogy a NATO-országok közül Romániának, Bulgáriának és Törökországnak van kijárata a Fekete-tengerre. Egy ideig úgy tűnt, hogy Bulgária is részese lesz ennek a projektnek, de az elmúlt héten Szófia kifarolt. A bolgár illetékesek azt szeretnék elkerülni, hogy a Fekete-tenger katonai konfliktusok színtere legyen.

Káncz Csaba

Bojko Boriszov kormányfő szerint a NATO-hadihajók csak különösen nagy migránsáradat esetén járőrözhetnek a bolgár partok közelében, de állandó vízi haderő (Bulgária, Románia, Törökország és akár Ukrajna részvételével) jelenlétét országa nem támogatja. „Bulgária nem fog semmi olyan fekete-tengeri NATO-flottához csatlakozni, amelynek az orosz fegyveres erők elrettentése lenne a célja. Közös bolgár–román tengeri gyakorlatokról lehet szó, de csak az eddig is alkalmazott keretek között” – fogalmazott a kormányfő.

Szófia álláspontjának megváltozását a bolgár és román lapok Oroszország nyomásának tulajdonítják. Ezt megerősíteni látszik, hogy Andrej Kelin, az orosz belügyminisztérium illetékese már múlt szerdán arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Észak-Atlanti Szövetség a fekete-tengeri tengerészeti kapacitások növeléséről dönt, ez „destabilizáló” tényező lenne, megjegyezve, hogy a Fekete-tenger „nem tartozik”, sőt „semmi köze sincs” a NATO-hoz. Az ukrán Krím régiót 2014-ben annektáló Oroszország saját fekete-tengeri hadiflottával rendelkezik, mely Szevasztopolban állomásozik.

Közös gyakorlatozás az amerikai rombolóval

A Montreux-i megállapodás szerint a Fekete-tengeri kijárattal nem rendelkező országok nem állomásozhatnak 21 napnál hosszabb ideig hadihajókat a térségben. Oroszország számtalanszor bírálta hevesen azt, hogy NATO-hadihajók jelennek meg a Fekete-tengeren. Az orosz kedélyeket nem nyugtatta meg az sem, hogy június 6-18 között a USS Porter romboló a Fekete-tengeren hajtott végre közös műveleteket román és török hajókkal. Egyes ukrán titkosszolgálati források közben azt állítják, hogy az orosz légierő nemrég hadgyakorlatot tartott a Fekete-tenger közepén, amelyen a konstancai kikötőben lehorgonyzott amerikai hadihajók megsemmisítését gyakorolták.

Románia egyesült államokbeli nagykövete, George Maior múlt szerdán egy konferencián úgy értékelt, hogy a Fekete-tengert történelmileg hol az Oszmán Birodalom, hol Oroszország uralta katonailag, de a 90-es években megváltozott ez a helyzet.

„A Fekete-tenger ahhoz közeledik, hogy demarkációs vonallá váljon a Nyugat és Oroszország között”, vélte Maior. Rámutatott, hogy az orosz katonai képességek növekedése tapasztalható a Fekete-tenger tágabban vett térségében: a grúziai szeparatista régiókban és a moldovai Transzdnyeszter régióban, ami bizonytalanságot és instabilitást okozhat. Maior hangsúlyozta, hogy „Románia egy első vonalban lévő ország és hazánk korábban is volt már ebben a nem irigylésre méltó szerepben. Ezúttal amiatt, hogy a NATO és az EU tagja vagyunk, a Fekete-tenger térsége stratégiai szinten nagyobb figyelmet kapott, következésképpen a szövetségesek számításba veszik a NATO rendszeres, többnemzetű jelenlétét a Fekete-tengeren, a nemzetközi jognak megfelelően.”

Stratégiai út Szíria felé

Moszkva a Krím-félsziget két évvel ezelőtti bekebelezése óta folyamatosan erősíti Szevasztopolban a fekete-tengeri flottájának a bázisát. Onnan futnak ki azok a hadihajók, amelyek Asszad szír elnök csapatait támogatják. A Földközi-tengerhez azonban török felségvizeken keresztül vezet az út. A Montreuxi Szerződés értelmében Ankarának engedélyeznie kell a hadihajók áthaladását, ha azokat előzetesen bejelentették. Egy ideje azonban szóbeszéd tárgya, hogy az engedély kiadása az orosz fregattok esetében jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint más nemzetek hajóinál.

A Fekete-tengeri eszkalálódás csupán folyománya a szárazföldön már kialakult feszültségnek. Tavaly decemberben technikailag üzemképessé nyilvánították Romániában a Duna és az Olt találkozásához közel fekvő Deveseluban felépített amerikai rakétavédelmi bázist. A deveselui és a lengyelországi Redzikowóban 2018-ra elkészülő AEGIS Ashore többfeladatú rendszer, melynek függőleges indítókonténereiből a rakétavédelmi célú elfogórakéták mellett légvédelmi célú rakéták, de Tomahawk csapásmérő robotrepülőgépek is indíthatók.

Az új hidegháború fejleményei és aktuális céljai függvényében a deklarált rakétavédelmi funkciót nem nehéz kibővíteni akár nukleáris csapásmérő feladatkörrel sem. 2015 június 18-án Putyin elnök az Armija-2015 nemzetközi haditechnikai fórumon bejelentette, hogy Oroszország fokozottan aggódik a NATO Lengyelországba és Romániába telepített rakétakomplexumai miatt, és azokat a NATO esetlegesen Oroszország ellen indított háborúja során elsődleges célpontoknak tekinti.

Káncz Csaba jegyzete