A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külkereskedelmi termékforgalmának 2022. augusztusi második becslése szerint a kivitel értéke 11,4 milliárd euró (4589 milliárd forint), a behozatalé 13,0 milliárd euró (5219 milliárd forint) volt, az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 37, az importé 43 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 11, a behozatalé 6,1 százalékkal bővült.
A termék-külkereskedelmi egyenleg 863 millió euróval romlott (az első becslésben közöltnél 280 millió euróval kedvezőtlenebb).
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 31, a behozatalban 42 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 7,9 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 14, a dollárral szemben 33 százalékkal gyengült.
A gépek és szállítóeszközök 2021. augusztusi áron számított kivitele 41, behozatala 26 százalékkal nagyobb lett. A közúti jármű exportvolumene közel háromnegyedével, importvolumene közel harmadával nőtt. A villamos gép, készülék és műszer exportvolumene több mint harmadával, importvolumene közel harmadával emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az energiafejlesztő gép és berendezés export- és importvolumene egyaránt több mint felével emelkedett. Az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés volumene exportoldalon több mint felével, importoldalon több mint harmadával lett nagyobb. Az általános rendeltetésű ipari gép exportvolumene több mint negyedével, importvolumene közel negyedével volt nagyobb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kivitel esetében 20,1 százalékponttal, a behozatalnál 11,3 százalékponttal járult hozzá az azonos irányú forgalom volumennövekedéséhez.
A feldolgozott termékek exportvolumene 4,7, importvolumene 11 százalékkal nagyobb lett. A mindkét oldali volumennövekedést döntően a gyógyszer, gyógyszerészeti termék, valamint a szakmai, tudományos ellenőrző műszer forgalma befolyásolta. A feldolgozott termékek árufőcsoport a teljes export volumennövekedéséhez 1,6 százalékponttal, az import esetében pedig 4,1 százalékponttal járult hozzá.
Az energiahordozók exportvolumene 55, importvolumene 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A mindkét oldali forgalomcsökkenéshez döntően a természetes és mesterséges gáz, valamint exportoldalon a villamos energia járult hozzá. Az energiahordozók a teljes export növekedését 2,4 százalékponttal, a teljes importét pedig 1,3 százalékponttal csökkentették.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 4,5, a behozataláé 13 százalékkal nagyobb lett. A mindkét oldali forgalomváltozáshoz döntően az állati takarmány termékcsoport járult hozzá, ezenkívül az exportoldali forgalmat a zöldségféle és gyümölcs, az importoldalit a gabona és gabonakészítmény is befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes export növekedéséhez 0,4, az importéhoz 0,7 százalékponttal járult hozzá.
Az Európai Unió (EU) huszonhét tagállamába irányuló kivitel volumene 20, az onnan érkező behozatalé 17 százalékkal nagyobb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 430 millió euróval romlott, 442 millió eurós hiány keletkezett. Az export 75, az import 69 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 13, a behozatalé 7,1 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 432 millió euróval romlott, 1,1 milliárd eurós passzívumot mutatott.
2022. január–augusztusban a kivitel értéke 91,9 milliárd euró (35,0 ezer milliárd forint), a behozatalé 97,0 milliárd euró (37,0 ezer milliárd forint) volt.
2022. január–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 3,5, a behozatalé 5,2 százalékkal emelkedett, a termék-külkereskedelmi mérleg 7,6 milliárd euróval romlott, a hiány 5,1 milliárd eurót tett ki. Ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 22, a behozatalban 31 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 6,9 százalékkal romlott. A forint az euróhoz képest 7,0, a dollárhoz viszonyítva 20 százalékkal gyengült.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
