A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint 2024 decemberében 13,8 százalékkal nőtt a Németországban fizetésképtelenségi bejelentések száma az előző év azonos hónapjához képest.
Az év egészében 16,8 százalékkal nőtt a csődbejelentések száma 2023-hoz képest.
Az eredményeknél figyelembe kell venni, hogy a kérelmek csak a csődbíróság első döntése után kerülnek be a statisztikába. Sok esetben a fizetésképtelenségi kérelem tényleges benyújtásának időpontja csaknem három hónappal korábbi, adta hírül az MTI.
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
Októberben 2102 vállalati csőd bejelentéséről számoltak be a helyi csődbíróságok, ami 35,9 százalékkal haladja meg a 2023 októberit. A csődbejelentések alapján 3,8 milliárd euróra tehetők a hitelezők kintlévőségei, szemben a tavaly októberi 1,6 milliárd euróval.
A benyújtott csődkérelmek okainak listája hosszú: magas energiaköltségek, hatalmas bürokrácia, politikai bizonytalanság, a fogyasztók vonakodása a költekezéstől. Lejártak emellett azok a kivételes szabályok, amelyekkel az állam a koronavírus-járvány idején megpróbálta megakadályozni a csődhullámot.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vezető elemzője, Volker Treier „egyértelmű figyelmeztető jelzésnek” nevezte az októberi adatokat. „A vállalati fizetésképtelenségek októberben tíz éve a legmagasabb szintet érték el” – mutatott rá.
A Creditreform hitelügynökség 22 400-ra, 2015 óta a legmagasabbra becsüli a tavaly fizetésképtelenséget jelentő vállalatok számát Németországban. 2025-ben azonban a csődkérelmek elérhetik a 2009-es válságév csúcsát is, a több mint 32 ezer esetet.
A fizetésképtelenségi számok emelkedése a német gazdaságban végbemenő strukturális változások egyértelmű jele – véli Christoph Niering, a németországi fizetésképtelenségi ügyintézők és vagyonkezelők szakmai szövetségének (VID) elnöke. „Számos ágazatban és a kulcsfontosságú iparágakban is egyidejűleg zajló felfordulást tapasztalunk”. Ez a felfordulás 2025-ben is folytatódni fog, függetlenül attól, hogy mit hoz az új német kormány.
Az új energiaforrásokra való áttérés és a piacváltás különösen problémás azokon a területeken, ahol egyes esetekben évtizedek óta túl keveset fektettek a fenntarthatóságba. „A vállalatoknál keletkezett hiányokat már nem lehet rövid távon kompenzálni” – mutatott rá Niering.
A német gazdaságról érkező negatív hír rossz hír a magyar kormány és Magyarország számára is, hiszen hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország, a magyar kormány pedig előszeretettel magyarázza a hazai gazdasági problémákat a német gazdaság válságával.
Elhallgathatnak a fegyverek Kongóban. 
