Április végén vetette fel először Soros György azt az ötletét, hogy az Európai Unió bocsásson ki örökjáradék kötvényeket, amelyekből finanszírozhatná a gazdasági újraindítás költségeit. A tervre reagálva Orbán Viktor azonnal lecsapott, és a már megfakult sorosozás így új lendületet vehetett. A magyar miniszterelnök szerint a kettes számú Soros-tervet nyugodtan lehet adósrabszolgaságnak hívni, a kormány mögött álló propagandagépezet pedig uzsorahitelként mutatta be a konstrukciót.
Tény, hogy az utóbbi időben az ilyen értékpapírokat nem bocsátanak ki, de számos korábbi még ma is forog a piacokon. Korábban az örökjáradék kötvények igen népszerűek voltak, a szakirodalomban az özvegyek kedvenc befektetési formájának is nevezték az ilyen lejárat nélküli konstrukciókat. A befektetők számára ugyanis ez folyamatos cash-flowt biztosít, miközben a hiteladósnak az eredetit tőke visszafizetésére nincs kijelölt határidő. Érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatban ugyanakkor az "infláció megeszi" ezeket a papírokat, és ha a kibocsátó szempontjából elég sokat romlott az a fizetőeszköz, amelyben felvették a hitelt, akkor ajánlatot tesznek a sorozat visszavásárlására. 2014-ben a britek például visszavettek olyan örökjáradék kötvényt, amelyet még a Napóleon elleni háború finanszírozása miatt bocsátottak ki. De arra is van példa, hogy erre nem kerül sor, így néhány, több száz éve kibocsátott kötvény még ma is forgalomban van.
Évi 5 milliárdért 1000 milliárdot
Az EU vezetői korábban arról beszéltek, hogy 1000 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy a közösség gazdaságát ismét fel lehessen pörgetni. Nem véletlen a gigantikus összeg, hiszen már az első negyedéves GDP adatok is erőteljes visszaesést mutattak. Éves szinten pedig az uniós GDP akár 7 százalékkal is visszaeshet, miközben számos erősen eladósodott dél-európai ország számára nehézséget jelent a gazdaság újraindításához szükséges források előteremtése.
Ahogy arról április végén már értekezett Soros György, az 1000 milliárd eurós összeget lehetne fedezni örökjáradék kötvényből, úgy, hogy annak éves kamata fél százalék lenne, vagyis az 1000 milliárd eurónyi tőke évi 5 milliárd euró ellenében lenne előteremthető. Ez a mostani piaci viszonyok között egyébként reális, és a németek által elérhető forrásoknál drágább, miközben a dél-európai országok ennél csak magasabb hozamokon tudnak pénzhez jutni.
Érdemes persze hozzátenni, hogy a hét elején bejelentett Merkel-Macron terv után ilyen összegű forrásbevonásra már vélhetőleg nem kerül majd sor, akkor sem, ha Brüsszel magáévá tenné Soros György ötletét. Talán erre is reagálva mondta azt a milliárdos a De Telegraaf holland újságnak adott interjúban, hogy a teljes kötvénysorozatot nem kell egyszerre kibocsátani, szerinte az is jó megoldás lenne, hogy a forrásigények felmerülése esetén tartsanak aukciókat.
Kinek kellene az örökjáradék kötvény?
Hosszúlejáratú, papírokat most is bocsátanak ki az egyes országok, ugyan ebben a kategóriában a 10 éves papírok számítanak a benchmarknak, de számos ennél távolabbi lejárattal rendelkező kötvényt is ismerünk. Így vannak a piacokon 20, 25, 30 de még ötvenéves lejárattal kibocsátott papírok is. Ezek legfontosabb vevői a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak, illetve egyes befektetési alapok. Ezek mellett speciális nyugdíj-előtakarékossági megoldásokban is szerepet kapnak. Nem véletlen például, hogy a magyar kormány is egy ideje szeretne előrukkolni egy extrém hosszú lejáratú nyugdíjkötvénnyel, amely az eddigi hírek szerint 30 éves lenne. Más kérdés, hogy ez bár egy emberöltőnyi idő, mégsem merült fel ennek kapcsán az adósrabszolgaság gondolata…
A világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”. 
