A választásokat hónapok óta tartó belpolitikai válság előzte meg. Kaisz Szaíd köztársasági elnök márciusban oszlatta fel a parlamentet, ezt megelőzően, tavaly nyáron ugyanakkor már több reformot is végrehajtott. Egyebek között felfüggesztette a 2014-es alkotmány azon részét, amely szűkítette az államfő hatáskörét, ugyanakkor leváltotta a miniszterelnököt; a végrehajtó hatalmat a kezébe véve, az elnök rendeleti kormányzást vezetett be.
Szaíd idén nyáron népszavazást írt ki új alkotmány elfogadására. A 30 százalékos részvétel mellett elfogadott alaptörvény nemcsak hogy gyengítette a törvényhozást, de alapjaiban változtatta meg az erőviszonyokat: mind a kormány, mind pedig az igazságszolgáltatás az államfő befolyása alatt működik. A 2019 óta hatalmon lévő köztársasági elnök szerint lépései összhangban vannak az alkotmánnyal.
Az ellenzék nemcsak hogy érvénytelennek minősítette a júliusban megtartott népszavazást, de sorozatosan bírálja Szaíd cselekedeteit, puccsal és önkényuralom kiépítésével vádolva az államfőt. Bejelentették továbbá, hogy tiltakozásuk jeléül bojkottálni fogják a szombati választásokat.
Tunéziában a 2011-es "arab tavasz" idején alakult meg a 217 tagú, egykamarás Népképviselők Gyűlése. Az új alkotmány értelmében viszont a parlament kétkamarás lesz, az alsóházat választják meg szombaton.
A csaknem 12 milliós országban csak egyéni jelöltekre szavazhatnak.
(MTI)
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
